Gödi Körkép 1999. július 14.

Tisztelt Vállalkozók!

Örömmel tájékoztatjuk Önöket, hogy településünk várossá avatási ünnepségére és a Tornacsarnok avatására 1999. augusztus 20–21-én kerül sor. A Petõfi utcai tornacsarnok avatásához kapcsolódóan 1999. augusztus 20-án 16 órai kezdettel számos kulturális és sport rendezvény szervezésére kerül sor. A Petõfi utcában a kézmûvesek és vásározók részére kirakodóvásárt rendezünk.
Kérjük azokat a vállalkozókat, iparmûvészeket, kézmûveseket, akik megjelenésükkel hozzájárulnának a rendezvény színvonalának emeléséhez 1999. július 20-ig jelentkezzenek a 345–300-as telefonszámon vagy személyesen a Polgármesteri Hivatal titkárságán.

LAKÓPARK TERVEK 

A Simex Hungária Kft. szándékszik megvásárolni a Köztársaság út végén található területet.

Lakópark a Duna-parton

A június 22-i képviselõ testületi ülés egyik fõszereplõje a Medárd napot követõ esõzés okozta belvíz volt, olyannyira, hogy külön napirendi pontot szavazott meg a témának a testület.
Szegedi Sándor polgármester, már az ülés megnyitójában elmondta, hogy a település több pontján komoly küzdelem folyik a vízzel szemben. A gyors tûzoltó munka, a szivattyúzás azonban nem oldja meg hosszú távon a gondokat. Mint mondta, sajnálatos, hogy az átereszek árkának kiásása elmaradt.
A továbbiakban ismertette a melegvizû strand körüli állapotokat és felolvasta a belügyminiszter levelét, mely Göd július 1-én aktuális városi rangjáról szólt, majd tájékoztatta a képviselõket arról, hogy felkérte az aljegyzõt az 50 év alatti munkanélküliek kigyûjtésére és esetleges munkára fogására.

Elsõ napirendi pontban a képviselõk a Németh László Iskola és Alapfokú Mûvészetoktatási Intézmény igazgatói álláshelyére - az intézmény eddigi igazgatóját - Lukács Istvánnét nevezték ki 1999.augusztus 1-tõl, 5 év idõtartamra. Ugyanennyi idõre kapta meg kinevezését Feszler Gézáné az I.sz.Óvoda élére.

Hosszas vita elõzte meg a testületi ülés második döntését, melynek értelmében, a Német László Iskola álláskerete egy fõ napközis tanítói, és egy fõ gyógypedagógus álláshellyel bõvül. A státuszokhoz 1999.szeptember 1-tõl 53 illetve 56 ezer Ft alapilletményt és járulékait az önkormányzat biztosítja. A Német László Iskola udvarának portalanítására vonatkozó kérdésben azonban nem sikerült határozni. A költségvetés elkészülte és a költségek felmérése után a képviselõk visszatérnek témára.

Zsebbevágó kérdés került tárgyalásra a harmadik napirendi pontban is. A testület egyhangú döntése értelmében mentes a helyi iparûzési adó alól Göd illetékességi területén történõ beruházás alapján két évig az a vállalkozó, akinek beruházása az 500.000 e Ft-ot meghaladja, négy évig az a vállalkozó, akinek beruházása 1-1,5 milliárd Ft között van, hat évig az a vállalkozó, akinek beruházása az 1,5 milliárd Ft-ot meghaladja.

A gödi honatyák ezen a testületi ülésen rendeletet alkottak az önkormányzati vagyon hasznosításának, használatának és forgalmának rendjérõl is. Határozatban döntöttek arról, hogy a Pénzügyi és Ellenõrzõ Bizottságba, Salamon Tamás helyére dr Faragó László kerüljön. A posztra eredetileg javasolt Traupert Imréné - mondván, hogy a Fidesz frakcióból történt a lemondás, nekik kell gondoskodni a pótlásról - nem vállalta a felkérést.

A helyi kitüntetõ címekrõl szóló önkormányzati rendeletet az alábbiak szerint módosította a testület: A "Kóczán Mór Vándor Díj Göd" évente kerül átadásra, elsõ ízben 2000.augusztus 20-án, majd ezt követõen minden év március 15-én. A díj a tárgyévet megelõzõ évben nyújtott legjobb sportteljesítmény alapján bármely sportágban, három kategóriában - legjobb sportteljesítményt nyújtó férfi, nõ, csapat - kerül kiosztásra.

A "Salkaházi Sára Díj" évente kerül átadásra, elsõ ízben 1999.november 12-én a településen kiemelkedõ munkát végzõ szociális munkás számára. (Egyik kitüntetéshez sem jár pénzdíj.)

A kitüntetéseknél maradva, határozatban döntöttek a képviselõk arról, hogy ez év augusztus 20-án Országh Tibor plébánosnak és Szotyori Nagy Gábor református tiszteletesnek "Gödért Emlékérem" kitüntetõ címet adományoz a testület.

Ezt követõen Lõrik István törzszászlós (képünkön), a helyi rendõrség megbízott õrsparancsnoka mutatkozott be a testület tagjainak. Elmondta, hogy július 1-tõl szóló megbízatása ideiglenes és a jelenleg állásából felfüggesztett Túróczi András helyére szól. Mint megtudtuk, az õrs jelenleg 14 állományba tartozó és egy polgári alkalmazottal és két gépjármûvel mûködik.

A hatodik, ingatlanértékesítésekrõl szóló napirendi pont elõterjesztõje Gruber Péter volt. Mint elmondta, az önkormányzat meghirdette licitálásra a kijelölt ingatlanokat, de az, érdeklõdés hiányában nem valósult meg. Ezért került a testület elé a licitálás feloldása. Nyílt eljáráson, a testület elõtt került megtárgyalásra négy ingatlan értékesítése. Gazdára talált a Gázcsere telep lakótelekként 4 millió Ft-ért, valamint a Gólya vendéglõ és iparcikküzlet - két vevõ közötti, hosszas küzdelem után - 11.5 millió Ft-ért. A fennmaradó két ingatlant illetõen - József utcai óvoda és a Pesti út (hrsz:3700) - a további licit mellett döntött a testület.

Majd névszerinti egyhangú szavazással az alábbi határozat született: A Habitat for Humanity részére a Göd Széchenyi u.5148/7, 5148/8, 5148/9 hrsz-ú ingatlanokra három hónapig biztosítja az elõvételi jogot a képviselõ-testület által meghatározott 4345 Ft/négyszögöl áron, olyan formában, hogy a majdan megépített házak tulajdonosainak 50 százalékára a kijelölési jogot fenntartja.

És még mindig ingatlan értékesítés: A Köztársaság utca végén lévõ terület hasznosítása címet viselte a hetedik napirendi pont. Szegedi Sándor polgármester ismertette az elõterjesztést, mely szerint a Simex Kft-nek szándékában áll megvásárolni, illetve rendezni a vízkivételi kutakhoz vezetõ töltés, a Jegenye utca, a 180, 181/2, a 173-177 hrsz-ú lakótelkek valamint a Duda által határolt, összesen 38 ezer nm-nyi területet. A Kft fõ profilja: ingatlanfejlesztés, közmûtervezés és kivitelezés, lakóparkok, családi és sorházas telkek kialakítása, értékesítése, ipari parkok létrehozása, e területek értékesítése. Mint a testületi ülésen jelenlévõ Gyulai Ágnes, a Simex Hungária Kft ügyvezetõ igazgatója elmondta, Gödön 13 lakóingatlant, 5 db társasházat és szabadidõs területet kívánnak kialakítani (sétányokkal, piknikezõ területtel). A cég komoly referenciákkal és 200 millió forint törzstõkével rendelkezik. Többek között szennyvíztisztítókat, Törökbálinton és Maglódon pedig lakóparkokat építettek. Az elképzelést egyes képviselõk aggodalommal fogadták. Bátorfi József például felhívta a figyelmet arra, hogy a Köztársaság utca végén helyezkedik el a község címerében szereplõ római õrtorony. Traupert Imréné pedig azt firtatta, hogy a tervek megvalósítása után a Duna part nem lesz-e elzárva a gödiek elõl. Szabó Zoltán megnyugtatta, hogy a Duna parti terület tulajdonjoga nem változik. A vita befejeztével a testület végül úgy határozott, hogy az alsógödi Duna parti rész részletes rendezési tervérõl szóló rendeletet, a napjainkban jelentkezõ piaci igények hatására megváltoztatja.
A Duna gát, Duna folyam, a 179 és 178 hrsz valamint a Jegenye utca által behatárolt területeket, közpark, intézményterület és lakóövezet besorolású területként kívánja továbbhasznosítani, és a Simex Kft. ajánlata alapján a terület hasznosítását a Kft-vel együtt kívánja megvalósítani.
A terület értékesítési árát - annak fekvésétõl függõen - 2000 Ft/ nm illetve 5000Ft/nm-ben állapítja meg. A szerzõdéstervezet elkészítésére munkacsoportot állítottak fel, melynek tagjai: Markó József, Szabó Zoltán, Szegedi Sándor, dr Megyeri Csaba. Amennyiben az önkormányzat és a Simex Kft egyezségre jut, a szerzõdés aláírásakor 35 millió forint, december 31-ig pedig a vételár hátraléka kerül Göd város kasszájába.

A belvízkérdés tárgyalásakor szinte minden képviselõnek volt mondandója. Salamon Tamás a gázvezetékek fektetésekor betemetett árkokat emlegette, Traupert Imréné a Honvéd soron történt útépítés hibájául azt rótta fel, hogy nem gondoskodtak a víz elvezetésérõl. Szegedi Sándor polgármester kijelentette, hogy jóllehet az Ilka patak kotrására tárgyalásokat folytatnak a KÖVIZIG-gel, a belvízgondok végleges megoldása akkora költséget jelent, amekkorát az önkormányzat nem tud felvállalni. Csernus Károly javasolta, hogy a képviselõk saját körzetükben mérjék fel hol voltak vízátfolyások ezek alapján lehet átfogó terveket készíteni az újabb esõzés okozta bajok megelõzésére.
Lenkei György az új 2-es út tervezési hibáit okolta az újtelepi belvízgondokért. Markó József javasolta, hogy a képviselõk fontossági sorrendben írják össze az egyes körzetek megoldandó gondjait és adják le a hivatalban.

Az egyebekben szó volt többek között az utcanév táblákról, a tornacsarnok késedelmes befejezésével összefüggésben a kivitelezõt terhelõ napi 25e Ft kötbérrõl és a nyári szabadságolás alatti sürgõsségi orvosi diszpécserrõl.

Ezt követõen a várossá válási avatóünnepség elõkészületeivel foglalkozott a testület. Úgy határoztak, hogy az augusztus 21-én megrendezésre kerülõ eseményre 2 millió Ft keretösszeget szánnak, a testvérvárosi kapcsolatokra elkülönített összeg egy részének terhére. Ezzel összefüggésben késõbbre halasztották az Ilyés Gizella alpolgármester vezette gödi csoport testvérvárosi látogatását.
Az augusztus 21-i rendezvények szervezésére munkacsoport állt fel, melynek tagjai: Szegedi Sándor, Szinay József, Ilyés Gizella, Markó József, Bátorfi József, Bakterné Nyitrai Judit és Hamarné Kismartoni Adrienn. R.K.

Randevú a polgármesterrel

Jóllehet a Gödi Körkép rendszeresen beszámol az önkormányzati ülésekrõl, mégis úgy gondoltuk, élõbbé tehetõk a közügyek, ha a mindannyiunkat foglalkoztató közös dolgainkról a város vezetõje számol be. Ezért havonta egy alkalommal megkérdezzük a polgármestert, mi történt a hivatal háza táján?

- Mindenek elõtt engedje meg, hogy gratuláljak, hiszen július elsejétõl immár egy város polgármesterét tisztelhetjük Önben. Milyen érzés a megváltozott státuszú település élén állni?

- Rendkívül jó érzés, kivált, ha az ember belegondol, hogy ezt a települést valaha Göd pusztának nevezték. Aztán három évtizeddel ezelõtt, a községegyesítés után nagyközség lett, és most az ezredfordulóra városi rangot ért el. Az eseményt az itt élõk persze különbözõképpen ítélik meg. Egy részük - velem együtt - úgy vélekedik, hogy a változás - mint ahogy a nevében is benne van -, rangot jelent. Az országban 3134 településbõl az újabb négy várossá lett helységgel együtt 222-re nõtt a városok száma, és mi is közéjük emelkedtünk fel. Komoly, több éve tartó céltudatos munka eredménye ez, amely a lakosság segítsége és közremûködése nélkül nem valósulhatott volna meg. Ezúton szeretném megköszönni a képviselõ-testület nevében is Göd polgárainak. Csak közös erõvel sikerülhetett, sokszor a bíráló megjegyzések vitték elõre igyekezetünket.

- Milyen változásokkal jár az új státusz?

- Településünk 15 ezer állandó lakosa és 4-5 ezer nyaralója önmagában városi nagyságrendû gondokkal és problémákkal járt eddig is. Most a polgárok jó közérzetét kell megcéloznunk és nem feltétlenül villamosvágányokat, tízemeletes épületeket, meg füstölgõ gyárakat létrehozni. A négy idén városi rangot kapott település közül egyedül Göd kap majd 2000-tõl évi 48 millió forintot a központi költségvetésbõl. Ez az összeg, három év alatt lehetõvé teszi a felvett OTP hitel visszafizetését kamataival együtt.

- Milyen aggodalmai vannak - ha egyáltalán vannak - a jövõt illetõen?

- A mindenkori vezetésnek és a képviselõ testületnek nagyon rövid idõn belül fel kell nõnie egy városi rangú település igényeihez. Az új státusz semmi extrát nem jelent. Azt a következetes - nem minden esetben látványos - építõmunkát kívánjuk folytatni, amely az elmúlt idõszakot jellemezte. E tekintetben, nagyban támaszkodunk Göd lakóira. Igenis tegye meg észrevételeit, legyen kritikus, ugyanakkor érezze, hogy városi polgár lett és a városi polgár nem dobhatja a háza elé a szemetet, nem égethet az utcán, nem engedheti le a fáradt olajat közterületen a kocsijából és sorolhatnám. Jó lenne, ha mielõbb kipusztulna a köztudatból a "jó ez falura" hozzáállás is. A mércét magasra kell tenni, és át is kell ugrani. Lakóhelyünk arculatát, általános környezetünket tovább szükséges javítani. Megoldásra vár a helyi rendõrség kielégítõ mûködése és a településen belüli személyszállításnak fejlesztése. Mindezek megvalósítása akkor sikerülhet, ha minden itt élõ igényli ezeket. Az igényesség eredménye sokszor csak évek múlva mutatkozik látványosan. Egy városba szívesebben viszik a vállalkozásokat, mint egy faluba. Két-három éven belül - és ezt nem véletlenül mondom - olyan többemeletes áruház épül majd Gödön, ahol tetõtõl talpig fel lehet öltözni és a benne lévõ szolgáltatások - az órástól a fényképészig - kielégítik a lakosság igényeit. Természetesen ügyelve arra, hogy a helyi vállalkozók legyenek a szolgáltatók.

- A tervek Göd arculatának változását hozzák majd magukkal.

- Ez óhatatlan és megegyezik a szándékainkkal. A település 15-20 év múlva három részre tagozódik majd. Az egyik része a Duna és a vasút közötti sáv, az iskolaépületekkel, a hangulatos vendéglõkkel, patinás villákkal, családi házakkal az egykori Göd hangulatát idézi majd - jobb híján nevezzük óvárosnak. A középsõ része a szórakozást, a kikapcsolódást, rekreációt szolgálja majd, az ezredforduló követelményeinek megfelelõ modern kivitelben. Golfpálya, melegvizû strand, a körülötte lévõ területen pedig reményeim szerint a következõ három év alatt mintegy 270 olyan épülõ ingatlan, ahol üdülõk, lakópark óvodával, kiépített utak, zöldövezet fogadja az odalátogatót. A harmadik övezetbe pedig az új kettes út gödi szakaszára fölfûzõdõ környezetkímélõ ipari sávot tervezünk. A szerencsés tagolódás következtében, mind a három övezet, funkciójának eleget téve is jól elkülöníthetõ távolságokra lesz majd egymástól. Becslésem szerint a település lakóinak száma 15 év múlva 22 ezer körül lesz. A hármas tagozódás megjelenése az ipar tekintetében már az idei évtõl tapasztalható. A szabadidõ tekintetében szintén, mert a golfpálya és a szálloda építése elindul. Bízom benne, hogy a melegvizû strand és környékének rendbetétele még ez évben kezdetét veszi.

- A végszóba bele kell kapaszkodnom. Meleg vizû strand. A városi rang odaítélésénél nyomott a latba. Fürdenek még ott ezen a nyáron a gödiek?

- Jogos kérdés. Nyertünk, örültünk, aztán lefagyott a mosoly az arcunkról, mert egy bírósági ítélet végrehajtási szakaszában vagyunk. Egyértelmû, hogy a bérlõnek a strandot el kell hagynia, csak a mi bosszantásunkra játszik. Lejárt a nyolc nap. Nem távozott. Végrehajtást kértünk, a végrehajtó udvarias hangú levélben szólította fel a strand elhagyására. Következõ lépés a karhatalom igénybevétele. Remélem mire a gödiek kézbe veszik a Körképet, birtokon belül leszünk.

- Az utolsó testületi ülésen ismét szóba került a sportcsarnok késedelmes befejezése.

- A létesítmény mûszaki átadás megkezdõdött, a pályákat felfestették. A várossá avatás ünneppel egy idõben, augusztus 21-én szeretnénk a tornacsarnokot is felavatni.

- Milyen helyszíneken ünnepelhetnek még a gödiek a nevezetes napon?

- A polgármesteri hivatal udvarán lenne a ceremónia délelõtt 10 órakor. Ehhez vállalkozói segítséget kérünk, természetesen reklámlehetõséget biztosítunk. Ritkán adódik egy település életében ilyen nagy esemény.

A három jeles évszám: 1600 - Göd puszta, 1970 - Göd nagyközség és 1999 - Göd város.
Utóbbit méltó módon szeretnénk emlékezetessé tenni. Lejegyezte: Ráksi Katalin

A hajléktalanokról másképpen

Ezúttal különösen nagy terjedelmet szentelünk a hajléktalan szálló és az ifjúsági tábor ügyének. Tesszük ezt azért, hogy felhívjuk az érintettek figyelmét, a jövõben ne a Gödi Körkép hasábjain, hanem közös asztalhoz ülve, szemtõl szembe fejtsék ki pro és kontra véleményeiket. Javasoljuk, hogy a körzet képviselõje és az egykori Szakáts-kert szomszédságában élõk találkozzanak Markó Józseffel és a hajléktalan szálló vezetõjével. Együtt talán megtalálják a közös hangot, a megoldást, tisztázhatják a tájékozatlanságból adódó félreértéseket, hiszen szóból ért az ember.

Nyílt levél Markó Józsefhez, a TESZ igazgatójához

Tisztelt Markó úr!

Megdöbbenéssel olvastuk a Gödi Körkép június 2-i számában megjelent, „Seres Istvánné”-hoz címzett, az Ifjúsági táborról szóló levelét.
Ön azt állítja levelében hogy a TESZ-nek a hajléktalan szálló mûködéséhez semmi köze, és a TESZ szerepe „ez idáig a tábor mûködésében a nyári szezonra korlátozódó gyermektáboroztatási célú üzemelés fizikai biztosítása volt.” Ha ez így van, jó lenne, ha közölné a Polgármesteri Hivatallal és a titkárnõjével is. A táborral kapcsolatban akárhányszor telefonáltunk a Polgármesteri Hivatalba, mindannyiszor az Ön hivatali telefonszámát kaptuk meg, mint a tábor ügyeiben illetékes személyét. A titkárnõje felveszi a telefont, és nem azt mondja, hogy a TESZ és Ön ebben nem illetékes, hanem felveszi a panaszt.
Tekintettel arra, hogy a tábor mellett lakunk, tavaly õsszel számos alkalommal fordultunk Önhöz különféle problémákkal. Sajnálattal kellett azonban megállapítanunk, hogy a TESZ és a tábor kapcsolatáról minden egyes alkalommal mást és mást állított:

1. Legelõször azt állította, hogy a TESZ-nek a táborhoz semmi köze, a TESZ feladata csupán a táborhoz vezetõ utak melletti egy méteres sáv karbantartása. Az oda beköltözött személyekrõl nem tud semmit. (Itt jegyezzük meg, hogy a táborhoz vezetõ kerékpárút mellett méteres a gaz!) A Dunakeszi rendõrség kiszállt a helyszínre és ott három részeg csövest talált egy délelõtti idõpontban, egy faházban, elképesztõ állapotok között, s miután az Ön írásbeli engedélyét mutatták fel. kilakoltatásukról nem tudtak intézkedni.

2. Második alkalommal azt állította, hogy a Horváth család a Bognár polgármester úr szóbeli engedélyével tartózkodik a tábor területén (egy hétig!), a többiek Szegvári Andrea engedélyével laknak a faházakban. Azon már meg sem lepõdtünk, amikor Szegvári Andreát megkérdezve azt a választ kaptuk, hogy azok a személyek természetesen az ÖN engedélyével tartózkodnak a táborban.

3. Amikor panaszunkra közös helyszíni bejárást tartott az ÁNTSZ, az Önkormányzat, a TESZ és Szegvári Andrea a Gondozási Központ vezetõje részvételével, ismét megkérdeztük, hogy kinek az engedélyével tartózkodnak és hányan a táborban. Akkor némi tépelõdés után elismerte, hogy az ÖN engedélyével tartózkodnak ezek a személyek a tábor területén. Miután felhívtuk a figyelmét arra, hogy hajléktalanszállás mûködtetéséhez számos szakhatósági engedély szükséges, azt válaszolta, hogy ezek nem hajléktalanok, hanem nyaralók, ha úgy tetszik. Miután a tábor hasznosítása Önre van bízva, a faházakat annak és annyiért adja ki, akinek és amennyiért akarja, és ehhez nekünk semmi közünk nincs.

„Seres Istvánnéhoz” címzett levelében azt állítja továbbá, hogy; „a hajléktalanok nem odaszállingóznak, hanem a Gondozási Központ vezetõje vette fel õket annak rendje és módja szerint, az Önkormányzat által alapított és finanszírozott hajléktalan-szállóra. Legálisan és jogszerûen.”

Ezzel kapcsolatban kérdéseink a következõk:

1. Tekintettel arra, hogy a hajléktalan szálló május 15-én bezárt, azok a személyek, akik jelenleg is az alsó bejárat melletti, a felsõ faházakban, és a Duna-parti, régen csónakháznak használt faházban laknak, kicsodák, hányan vannak, kinek az engedélyével és milyen jogcímen laknak?
2. Ha ezek ugyanazok a személyek akik télen a hajléktalan szállón laknak. megkérték-e a szükséges szakhatósági engedélyeket, vagy ismét átminõsültek nyaralókká?
3. Ki ellenõrzi, hogy csak azok a személyek tartózkodnak ott, akiknek erre valamilyen jogcímen engedélyük van? Ezt azért kérdezzük, mert gyakran találkozunk újabb és újabb szatyrokkal megrakott, gyanús külsejû alakokkal, akik az Ifjúsági tábort keresik (A nyílt levél 1-3. pontja idõközben aktualitását vesztette. - a szerk.)
4. A tábor karbantartásáért a TESZ számlázott-e az Önkormányzatnak az utolsó 5 évben, és ha igen milyen munkákért? Mennyi bevételt jelentettek a „nyaralók”?
5. A szomszédos ingatlanok tulajdonosai nem emlékeznek arra, hogy értesítették volna õket arról, hogy a tábor területén, a fenti részen hajléktalan szálló céljára szolgáló épület engedélyezése folyamatban van. Márpedig az õ tudtuk nélkül építési engedély nem adható ki. Megtekinthetõ-e a téli hajléktalan szálló építési engedélye, a szomszédos ingatlantulajdonosoktól visszaérkezett térti-vevényekkel együtt? Ha az Önkormányzat vagy a TESZ ezeket nem tudja felmutatni, akkor a téli hajléktalan szálló eddigi mûködése is jogszerûtlen volt.
6. Valamennyi ingatlan tulajdonosának kötelessége gondoskodni – az ingatlannak és környékének rendszeres karbantartásáról, – az építmények állagának megóvásáról, – az aljnövényzet irtásáról, (beleértve a parlagfüvet is) – a fák gondozásáról, – a szemét elhordásáról, – az élõvizek és vízmosások tisztántartásáról és karbantartásáról. Ha ezeket, az elõírásokat egy magántulajdonos megszegi, akkor az Önkormányzat megbírságolja. Az Önkormányzat a saját területén valamennyi itt felsorolt elõírást évek óta, többszöri bejelentésünk ellenére folyamatosan megszegi. Ön szerint ki ezért a felelõs?

Válaszát várjuk valamennyi kérdésünkre, mivel megítélésünk szerint minden kérdésre tud válaszolni, mivel Ön nem csak a TESZ vezetõje, hanem egyben önkormányzati képviselõ is. Köszönettel: Berta Sándor és Tarjányi Judit

A hajléktalanokról és az éjjeli menedékhelyrõl másképpen

Az éjjeli menedékhely 1996 novemberében létesült, az akkori népjóléti bizottság elnökének ötlete alapján, a télen kihasználatlan ifjúsági tábor, Kusché Ernõ és Vécsei utca felõli kõépületében. A gondolat több szempontból is jónak bizonyult, hiszen a községben élõ hajléktalanokról addig is tudtunk, étkezésben részesültek, a gondozási központba jártak tisztálkodni, ruháikat kimostuk, pótoltuk. Egyfelõl nem szégyen az egy önkormányzatra nézve, ha annak ellenére gondoskodik a területén élõ hajléktalanokról, (akik addig a Duna parton laktak sátorban, vagy csónak alatt, a TSZ parkoló WC-jében stb.), és nem hagyja õket télen megfagyni, hogy a lakosság létszáma alapján nincs ellátási kötelezettsége.
Másfelõl közbiztonsági szempontból, azaz a lakosság szempontjából is van elõnye, hiszen amennyiben fedelet nyújtunk és ellátást ezeknek az embereknek, nem lesznek rászorulva arra, hogy jobb híján feltörjék a nyaralókat és ott húzzák meg magukat.
A tábor szempontjából is elõnyös ez a megoldás, hiszen az addig télen felügyelet nélkül hagyott tábor épületeit minden évben feltörték, beköltöztek, megrongálták. Most erre nem lesz szükség, hiszen legálisan, jó körülmények között tartózkodhatnak az épületben, és a tábor sem elhagyott télen.
Az épület megfelelõnek bizonyult, csak téliesíteni kellett, ezt a Gamesz magára vállalta, azaz bevezették a gázt, a három szobába konvektort szereltek, és az elõtérbe egy kétégõs gáztûzhelyet.
Az épületet kitakarítottuk, mert rettenetes állapotban volt, elõzõleg munkások laktak benne. Kimeszeltettük, az ablakokra rácsokat szereltettünk, az ágyakat bevontuk mûbõrrel, hogy tisztíthatók legyenek, Zahorán képviselõ úr közbenjárására ajándékba kapott vasszekrényeket állítottunk be a személyes holmik tárolására. A két fürdõszoba adott volt, egyik a lakók, másik az ügyeletes részére. A két hálószobában 8-8 emeletes ágy állt rendelkezésre, és a kisszoba megfelelt ügyeletesi szobának.
Az ÁNTSZ és a tûzoltóság engedélyét megkaptuk, és a Közigazgatási Hivataltól a mûködési engedélyt is, igaz csak ideiglenes jelleggel, 1999. dec. 31-ig, mivel a személyes gondoskodást nyújtó intézmények szakmai feladatairól és mûködésük feltételeirõl szóló 2/1994. (I. 30.) NM rendelet 42. paragrafusában elõírt legalább harminc m² alapterületû közösségi együttlétre szolgáló helyiséggel, és betegszobával (elkülönítõvel) nem rendelkezünk. A szálló három télen át mûködött probléma mentesen, elvárásaink beigazolódtak, ez idõ alatt nem törtek fel egyetlen faházat sem, nem rongáltak meg semmit a tábor területén, a menedékhelyként szolgáló kõépület állagát megóvtuk, sõt évrõl évre javítottunk rajta, korszerûsítettük pályázati pénzbõl. A szálló környéke nem volt szemetes, a lakók rendben tartották.
Elsõ évben május végén zártuk a szállót, mivel júniustól jöttek gyerekek a táborba. Mi az épületet kitakarítva, fertõtlenítve adtuk át a Gamesznak. Embertelen megoldásnak tartottam volna, hogy akikrõl eddig gondoskodtunk, azokat most egyik napról a másikra kitegyük az utcára, hiszen akkor eddigi igyekvésünk, hogy a társadalom peremérõl visszaillesszük õket az elfogadott emberi közösségbe, azonnal semmivé válik. Ellenõrizhetetlenné válnak részünkrõl is, esetlegesen a rendõrség részérõl is, hiszen eddig bármi bûnügy fordult elõ a községben, a rendõrség elõször a szállóra jött ellenõrizni a lakókat (egyetlen esetben sem bizonyult vétkesnek senki a szállón lakók közül). Amenynyiben visszakerülnek az utcára, ismét ki vannak téve a kísértésnek, nem beszélve arról, hogy súlyos betegek is voltak közöttük. Ezért kértem a Gameszt, hogy a tábor területén, a patak túloldalán lévõ használaton kívüli három kis faházban hadd húzzák meg magukat, amíg õszszel újra nyit a szálló. Szóbeli beleegyezést kaptam, hogy amíg probléma nem adódik, maradhatnak. Probléma nem volt, a faházakat rendben tartották, sõt még az ebédlõ környékét is.
A következõ nyáron, azaz 98 nyarán már többen voltak, nem fértek el a három faházban, ezért elkértük számukra a használaton kívüli csónakházat, amit be is rendeztünk a rendõrségtõl kapott leselejtezett bútorokkal. Tudomásom szerint ez idõ alatt sem okoztak semmi gondot a hajléktalanok, hiszen rendszeresen lejártunk hozzájuk ellenõrizni, amennyiben rendetlenséget találtunk, megkértük, hogy takarítsanak ki, és meg is tették.
A népjóléti bizottság két tagja részérõl merült fel ellenérzés a hajléktalanok nyári ott tartózkodása ellen, mondván, hogy nem egészséges együtt lenniük a gyerekekkel. Ezt az aggályt nem tartottam megalapozottnak, mivel a gyerekek, amennyiben voltak (az elmúlt nyáron összesen két hétig) nem is találkoztak a hajléktalanokkal, hiszen a patak túloldalára nem mentek át, külön WC-t használtak, és a gondozási központban fürödtek.

Nem értek egyet azzal a nézettel, hogy a gyerekeket óvni kell a hajléktalanok látványától is, hiszen ilyen világban élünk. Gödön név szerint személyesen ismerjük õket, de Pesten sokkal többel találkozunk, rendetlenebbekkel, piszkosabbakkal. Nem hiszem, hogy a szülõk bekötik gyerekeik szemét ha Pestre mennek. Egyébként az a helyzet, bármennyire is furcsának tûnik, hogy õk is emberek, ugyanolyanok, mint mi, sõt talán különbek is. Nem vagyok benne biztos, ha közülünk valaki hasonló élethelyzetbe kerülne, segítség nélkül meg tudná-e oldani, vagy ugyanide süllyedne ?
Az alkoholizmus betegség, ugyanolyan szenvedélybetegség, mint a dohányzás, vagy a kábítószer, vagy a kóros evéskényszer. Mégsem ítéljük el a kövér embereket, vagy a dohányosokat. Számomra az idei aláírásgyûjtés és hangulatkeltés a szálló ellen azért volt megdöbbentõ, mert felém egyetlen jelzés sem érkezett senkitõl, hogy bármi problémát okoznának a hajléktalanok. Senki nem jelentkezett, hogy esetleg szeretné megismerni ezeket az embereket, szeretné meglátogatni a szállót. Szívesen láttunk volna bárkit, remélve, hogy viszonozza a vendéglátást az õ otthonában.
Ezért tudom, hogy ami szóbeszédet innen-onnan hallottam, és propagandát a szálló és a lakók ellen, az mind megalapozatlan, valótlan állítás, mert errõl meggyõzõdve senki nem lehet, mivel a három év alatt az aláírók közül senki nem gyõzõdött meg személyesen a valódi helyzetrõl, és felvilágosítást sem kért.
A panaszok nagy része a tábor másik felén lakó családra vonatkozott, akik semmilyen kapcsolatban nem álltak sem az éjjeli menedékhellyel, sem a szállón lakókkal.
Nem tudom ki ellen van kifogásuk az aláíróknak?
Jakab ellen talán, aki a légynek sem tudna ártani, és megbotránkozik, ha mûvirágot lát a valódi között, vagy Artúr ellen, aki súlyos betegen életének utolsó hónapjait töltötte a szállón, vagy Aladár nem tetszik aki izgatottan készült a március 15-i ünnepségre, és kétszer is elszavalta hibátlanul a Nemzeti dalt, vagy Zsolti, aki a Kossuth téren büszkén koszorúzott, és boldogan gyomlált, ásott, metszette a fákat, bármit amire megkértük?
Vagy esetleg Jeromos, aki a legszebben rendben tartotta a tábort, az utolsó levélig összesöpört minden nap?
Vagy Móric, aki minden munkát elvállal és el is végzi becsületesen ?
Vagy Jancsi, aki a focimeccsen mankóval állt a kapuban, esetleg Samu, az öccse, akit inkább védeni kellett a labdától, nehogy eltalálja?
Talán Csongor, aki lélekszakadva jött szólni, hogy valaki felgyújtotta a konténert, menjünk gyorsan oltani, nehogy a tûz bármire átterjedjen, és az öt centis patakból vödörrel meregetve fél karon lógva a hídról oltotta a tüzet?

Ezektõl az emberektõl nem félteni kell a gyerekeket, – némelyiküktõl lenne mit tanulnunk –, inkább arra tanítani, hogyan segíthetnének rajtuk. Aki valóban mindennapos kapcsolatban állt a szálláson élõkkel, pl. a közvetlen szomszéd, vette a fáradságot és személyesen megismerkedett velük, nem is volt panasza a három év alatt, sõt adományokat kaptunk tõlük, élelmet, ruhát stb. Szerencsére nem csak olyan emberek laknak Gödön és környékén akiket irritál a hajléktalanok látványa, hanem olyanok is akik szívesen eljöttek hívásunkra, és segítettek amiben tudtak.
Pl. Tibor atya és a helyi caritas tagok, az Ifjúsági énekkar, Gábor tiszteletes úr, Dominika nõvér, József atya, Grácián testvér, sok gyermekes családok, akik még a legkisebb gyermeküket is elhozták, hogy együtt ünnepeljék családias hangulatban a szálló lakóival a Karácsonyt.
A helyi pékek, akik alkalmanként, vagy rendszeresen kenyeret és péksüteményt adományoztak a szállónak, vagy Misi bácsi a hentes, aki zsírt, szalonnát, kolbászt küldött rendszeresen, vagy a cipõkészítõ vállalkozó aki elsõ szóra egy legújabb divat szerinti téli cipõt adott az arra rászorulónak, és még sokan mások. Aki egyszer nálunk járt, az legközelebb is szívesen eljött, mindig jól érezte magát közöttünk.

Ez évben alkalom nyílott a Népjóléti Minisztérium által, a hajléktalan ellátás fejlesztésére kiírt nagyobb összegû pályázaton részt venni. Úgy gondoltam ezt a lehetõséget kihasználva, amennyiben nyernénk a pályázaton, a menedékhely fejlesztése címén a tábor fejlesztésére is mód nyílna, hiszen az épületet ugyanúgy használnák nyáron a gyerekek, vagy bárki, és nem mindegy, hogy milyen a színvonala. A pályázat útján hozzá tudnánk építeni egy közös programok megtartására szolgáló helyiséget egy tálaló konyhával, egy elkülönítõt (amire a táborban is szükség lehet), és egy raktár helyiséget, egyúttal megnövelve a személyzeti szoba alapterületét, és a közlekedõt.
Ezt az elképzelésemet a képviselõ testület elé terjesztettem, ahol egyhangúlag, egyetlen ellenszavazat nélkül elfogadták, és megbíztak a pályázat elkészítésével és benyújtásával.
Ezért csodálkozom, és máig sem értem, hogy ugyanazok a képviselõk, akik pár héttel korábban megszavazták, – aláírták a szálló elleni aláírás gyûjtõ ívet, és felszólaltak ellene a közmeghallgatáson. Amikor megtudtam, hogy ezen a nyáron nem nyílik meg az Ifjúsági tábor, éppen kérni akartam a testületet, hogy engedélyezze a szálló folyamatos nyitva tartását, hiszen egyébre úgysem használják egyelõre.
Ekkor ért teljesen váratlanul a közmeghallgatás alkalmával az aláírásgyûjtõk felszólalása (akik meg sem várták, hogy hozzászólhassak), és ennek eredményeképpen a szálló azonnali bezárása.
Nem tudom bölcs dolog volt-e, hiszen amíg a hajléktalanok ott tartózkodtak, a tábor õrizve volt. Semmi el nem tûnt, meg nem rongálódott. Amióta nincsenek ott, a tábor szabad préda, már minden mozdíthatót elvittek, alumínium ajtókat, felszereléseket, a csónakház teljes belsõ mennyezetét, nem beszélve az ebédlõ kifosztásáról. Nem tudom ki hiszi azt, azzal, hogy a menedékhely bezárt, megszûntek létezni a hajléktalanok?
Hiszen ugyanúgy itt élnek közöttünk, ugyanúgy segítségre szorulnak, csak még jobban, mint eddig és a mi dolgunk lett nehezebb.
Amit eddig szervezett, kulturált körülmények között meg lehetett oldani, azt most nem lehet.

Az eddigi több éves munkánk eredménye veszélyeztetve van, (mert ha lassan is, de bizony értünk el eredményeket). Most azon fáradozunk, hogy fedelet szerezzünk számukra, budapesti vagy vidéki szállásokon, de nagyon nehéz, mert nincs hely és nem is szívesen megy el az, aki itt élte le élete nagy részét, inkább reggelente ázottan, fázva áll a kapunkban, hogy megfürödhessen, és átöltözhessen. Mostanában az idõjárás sem túl kegyes, szinte minden éjjel esik, dörög, villámlik. Nem a legkényelmesebb dolog a Duna parton aludni egy bokor alatt.

Megkérdezném azoktól, akik kiharcolták a szálló bezárását, jól alusznak-e azóta, amióta ezek a kiszolgáltatott emberek újra az utcára kerültek? Szegvári Andrea gondozási központvezetõ

Anyakönyvi hírek

1999. május–június hónapban házasságot kötöttek:

• Szádóczky Andrea Ildikó – Magyar Zoltán
• Storch Szilvia – Elek Zoltán
• Andresz Edina – Birkás Tamás
• Nemecz Mónika – Vellai László Zoltán

Sok boldogságot kívánunk!

1999. május–június hónapban Gödön elhunyt:

• Marinkás Miklós 32 éves
• Soltész Mihály 55 éves
• Soós István Jánosné 50 éves
• Hatos-Szekander Ferenc 75 éves
• Mohácsi Krisztián 14 éves
• Sztana János 46 éves
• Nagy Krisztián 15 éves
• Szabó Zoltán Gábor 30 éves

Az elhunytak hozzátartozói fogadják õszinte részvétünket!

Tisztelt Ingatlantulajdonos!

A köztisztasággal és a település szilárd hulladékkal összefüggõ tevékenységekrõl szóló 1/1986. (II. 21,) ÉVM-EüM együttes rendelet értelmében az ingatlan tulajdonosa köteles gondoskodni:

• a) az ingatlan elõtti járdaszakasz (járda hiányában egy méter széles területsáv, illetõleg ha a járda mellett zöldsáv is van, az úttestig terjedõ teljes terület);
• b) a járdaszakasz melletti nyílt árok és ennek mûtárgyai, továbbá,
• c) tömbtelken a külön tulajdonban álló egyes épületek gyalogos megközelítésére és körüljárására szolgáló terület tisztán tartásáról, a csapadékvíz zavartalan lefolyását akadályozó anyagok és más hulladékok eltávolításáról.

A belvízelvezetéssel kapcsolatos problémák elkerülése érdekében a közeljövõben a vízelvezetõ árkok állapotának és az ingatlanon átfolyó patakmeder helyszíni ellenõrzésére kerül sor.Kérjük, fenti kötelezettségének haladéktalanul tegyen eleget, ellenkezõ esetben az ingatlan tulajdonosa a 17/1968. (IV. 14.) sz. Kormányrendelet 110. § c. pontja szerint 30 000.- Ft-ig terjedõ szabálysértési bírsággal sújtható.
Szegedi Sándor polgármester

Rendõrségi felhívás

A Dunakeszi Rendõrkapitányság Gödi Rendõrõrse eljárást folytat a képen látható kb. 170–175 cm magas, sportos testalkatú, kefe frizurájú, ovális arcú, fehér bõrû, 25–30 év közüli férfi ellen, aki 1999. 06. 09-én a nappali órákban ez ideig ismeretlen társával behatolt egy Göd belterületén lévõ családi házba, és onnan 300000.- Ft értékben különféle arany ékszereket tulajdonított(ak) el.
Nevezett ismertetõje, hogy bal fülében aranynak látszó karika fülbevalót visel.

Kérjük, aki a képen látható személyt felismeri, róla bármilyen információval rendelkezik, hívja a 06–27/345–115-ös telefonszámon Mácsai Krisztián rendõr törzsõrmester urat.

Dioxinok és a füstölgés

Hála az önkormányzatunk bölcs és tiltó rendeletének, legalább a nyári idõszakban nem kell fulladoznunk a legnagyobb kincsünket, az üde friss gödi levegõt tönkretevõ szemétégetéstõl. Vannak azonban „ügyes emberek”, akik – a büntetést elkerülendõ – az éjszakai órákban, vagy a kéményükön keresztül próbálnak megszabadulni a hulladékaiktól.
Bizonyára nem tudják, mennyi mérgezõ dioxint juttatnak így a környezetükbe, amelynek elsõsorban õk lesznek az elsõ számú veszélyeztetettjei. Mi az a dioxin, amely miatt elsõsorban Belgiumban, de néhány más nyugat-európai országban is szigorú egészségügyi rendszabályokat vezettek be a vele szennyezett csirkéket és tojásokat illetõen?

A dioxinokról 1976. július 10-én szerzett tudomást a nagyközönség. Ezen a napon ugyanis a Milánótól nem messze északra levõ Seveso közelében levõ vegyi gyárban baleset következett be, s emiatt mintegy háromezer kilogrammnyi vegyi anyag jutott a levegõbe. A baleset helyszínéhez legközelebbi területen több, mint egymilliószor nagyobb volt a szennyezettség mértéke, mint a megengedett érték. A legközelebbi területrõl a lakosságot kitelepítették, így szerencsére nagyobb baj nem származott a balesetbõl. Állatok (nyulak és csirkék) azonban elhullottak, s mintegy kétszáz emberen enyhe lefolyású bõrgyulladás alakult ki. A környezet azonban egy idõre szennyezõdött, ezért a hatóságok azt ajánlották a környéken élõknek, hogy az ott termett gyümölcsökbõl, zöldségekbõl és fõzeléknövényekbõl, valamint a helyi háziállatok húsából, tejébõl, tojásából ne egyenek. A dioxin ugyanis zsírban oldódik, a szervezetben halmozódik. Az állati zsiradék valóságos tárháza ennek a vegyületnek, ezért nem véletlen az elhullásuk, s az sem, hogy a dioxin-nal szennyezett állati termék az ember egészségét is veszélyezteti. A táplálékláncon keresztül feldúsul, ezért a dioxin a legmérgezõbb szerves vegyületek közé tartozik. A sesevóihoz hasonló balesetet értékelve a fõ veszélyt nem a mérgezés és a bõrgyulladás jelenti, hanem az, hogy a dioxin rákkeltõ tulajdonságú. Nem véletlen, hogy az Egészségügyi Világszervezet 1997-ben a legveszedelmesebb rákkeltõ anyagok közé sorolta.

A baleset után húsz évvel, tehát 1996-ban végzett felmérések szerint a térségben élõk körében jóval több volt a végbéli, a vérképzõszervi és a lágy szöveti (kötõszöveti) daganat, mint ami az országos átlag alapján várható lenne. Ez természetesen a halálozások számában is megmutatkozott. Az átlagosnál magasabb számú rákgyakoriságban alighanem annak is szerepe van, hogy a dioxin hatására gyengül a szervezet védekezési rendszerének ereje. Ez azért elõnytelen, mert ha a védõsejtek nem lépnek fel hatékonyan a megváltozott örökítõ sejtek ellen, azok eredményesebben hoznak létre daganatot, mint egyébként. De az is a védekezési rendszer meggyengülésére utal, hogy a Seveso környékén megvizsgált lakosok körében az átlagosnál gyakoribbak és súlyosabb lefolyásúak a fertõzéses légúti betegségek.

A kutatók a dioxin rovására írják azt is, hogy a vegyszerfelhõ által beterített területen csökkent a gyermekáldások száma, s az újszülöttkori fiú/lány arány jócskán eltolódott az elõbbiek javára. Ennek mikéntjére a Milánói Egyetem nõgyógyászati kórházában keresik a magyarázatot. Az elmondottak arra hívják fel a figyelmet, hogy a dioxinokkal vigyázni kell, ezért mindenképpen indokoltak a mostani nyugat-európai eset kapcsán tett óvintézkedések.

A hatvanas években, a vietnámi háborúban alkalmazott lombtalanításkor kipermetezett Agent Orange mennyisége 43 ezer tonna volt, amelyben 150 liter dioxin-szenynyezettség lapult. Erre a szóra emlékezhetünk a garéi hulladéktároló kapcsán, amelyben a hetvenes évek végétõl õrizzük a fenti gyomirtó szerek magyar rokonának gyártási hulladékait (mintegy 16 ezer tonna). Erre int 1991-ben egy mexikói növényvédõ szer raktárban (ANAVERSA) keletkezõ tûzeset, ahol az ott tárolt faanyag-konzerválásra használt PCP, a gyomirtó 2,4-D és a rovarirtó égése következtében dioxinok keletkeztek. A krónika szerint az ott élõk 70 százaléka mérgezõdött, köztük húsz terhes nõ is, akik közül négyen torzszülött gyermeknek adtak életet, s a környéken élõk között a limfóma (rosszindulatú nyirokdaganat) elõfordulása az átlagos 1:100 000 értékrõl 1:5 000-re emelkedett. A dioxinok keletkezésének fontos forrásaiként tartják számon a hulladék égetését. Fõként arra a szemétre kell gondolni, amelyben a pévécé (polivinil-klorid) csomagolóanyag nagy arányban fordul elõ.
Ne higgye senki sem, hogy a kályhában elégetett mûanyaghulladék nem okoz ilyen környezetszennyezést. Ennek tökéletes megsemmisítésére csak a megfelelõ technológiával, tisztítással rendelkezõ hulladékégetõk alkalmasak. Zombory László munkabiztonsági szakértõ

TÁJÉKOZTATÓ

Nyári évszakban június 1-tõl augusztus 31-ig szemétégetés céljából tûzgyújtási tilalom van a hét minden napjára.
A 30/1997. (XII. 17.) sz. Ök. helyi Környezetvédelmi rendelet 17§-a értelmében fenti idõszakban szemétégetés céljából teljes tûzgyújtási, füstölési tilalom van GÖD város egész területén. Száraz füvet, levelet, gazdasági hulladékot elszállítják, illetve komposztálásra ajánlott.
Aki a helyi rendelet levegõ védelmére vonatkozó szabályait megszegi 20 000.- Ft környezetvédelmi bírsággal sújtható. Göd Város Önkormányzat

TÁJÉKOZTATÓ FELHÍVÁS

Virágpor allergia A különbözõ növényfajok virágpora tavasztól novemberig található meg a légkörben.
A pollen elõfordulása szempontjából három idõszakot lehet az év folyamán elkülöníteni.

I. Márciustól–júliusig: különbözõ fák és bokrok pollenjei. Ezek közül erõs allergén a nyír, a mogyoró, az éger, a kõris és a tölgy pollenje.
II. Májustól–októberig: pázsitfüvek és a nyári-õszi gyomok pollenjei.
III. Júniustól–novemberig: parlagfû és üröm pollenjének a dominanciája. Göd állandó lakosai és hétvégi lakosok számára nem közömbös az, hogy milyen környezetben élnek, dolgoznak és pihennek.

Ugyancsak nagyon fontos a város területére látogatóknak az, hogy milyen tájkép fogadja. A gondozatlan környezetben akadálytalanul fejlõdnek a különbözõ fûfélék és gyomok. Ezek virágpora (pollenje) túlérzékenységi (allergiás) megbetegedéseket vált ki súlyos vagy kevésbé súlyos egészségügyi következményekkel, de mindenesetre sok kellemetlenséget okozva. Ha az emberi szervezet a normálistól eltérõ módon reagál, akkor jelentkezik az allergiás (túlérzékenységi) reakció. Az allergiás reakció egyik legsúlyosabb formája a légutak elváltozásával járó asztma.
Az életkortól függõen az allergiás személyek 50–90 százaléka túlérzékeny a parlagfû, 40–70 százaléka a pázsitfû, és 5 százaléka pedig valamilyen fa pollenjével szemben. A gomba spórával szembeni túlérzékenységnek aránya megközelítõleg 1-5 százalék.

Hogyan elõzhetjük meg a virágpor okozta allergia kialakulását, illetve az évenkénti jelentkezéseket?

A gyomnövények, ezek közül is elsõsorban a parlagfû irtásának és a pázsitfûfélék rendszeres kaszálásának, vagy nyírásának van a legnagyobb jelentõsége. Ennek megvalósításához helyi összefogásra van szükség. A parlagfû irtására a legalkalmasabb idõszak az amikor a gyomnövény már jól felismerhetõ, de még nem virágzik. Ezért általában már június közepe táján feltétlenül kaszálni, géppel vágni, kézzel irtani vagy vegyszerezni kell. Ennek megfelelõen Göd területén a nem rendezett gyomos területeket, a parlag földeket, az utak, a vasút mentén lévõ területeket és az árokpartokat, az erdõségek gyomos részeit rendszeresen, évente legalább kétszer kaszálni kell.

A helyi rendelet értelmében minden tulajdonos, üzemeltetõ az ingatlan elõtti terület és ingatlanon belüli allergén gyomok (parlagfû) irtását köteles elvégezni, vagy elvégeztetni. Felhívjuk a hétvégi ingatlanok tulajdonosainak figyelmét arra is, hogy vegyenek részt az allergiás megbetegedéseket okozó gyomok irtásában.

Az elhanyagolt területek tulajdonosai ellen az önkormányzat, illetve a telekhatáros tulajdonos eljárást kezdeményezhet. Bízunk abban, hogy helyi felhívásunk alapján Göd város lakosságát mozgósítja és sikerül közösen, következetes munkával, a mai nem kívánatos állapotokat ez évben és a következõ években is kedvezõ irányban megváltoztatni és ezáltal a lakosság egészségi állapotát javítani. Göd Város Önkormányzat

Milyen szép is lehetne Göd

Ki figyelmezteti a hanyagokat?
Tudom, jóval könnyebb kifogásolni valamit, mint a megoldásra ötletet adni. Így vagyok azzal is, amikor Gödöt járva néha (sajnos – gyakran!) megakad a szemem egy-egy gondozatlan kerten, a ház és kerítés elõtti terület elhanyagoltságán. Szerencsére a gödiek többsége szívén viseli a házatája gondozottságát, legtöbb helyen az utcaszakaszokon szépen nyírt füvet, gondozott díszbokrokat, fákat látni. Sok helyen viszont csak belül szép, gondozott a kert, az utcaszakasz már nem érdekli a tulajdonost, gyomtenger, térdig érõ fû látványa keseríti az arra járót.
Persze a legrosszabb az, amikor a kerítésen belül is gondozatlanság, piszok és rendetlenség a jellemzõ, de ezt a járókelõk nemigen látják, inkább az igényes szomszédok bosszankodhatnak. Legalább a ház elõtti szakaszokon elvárható lenne a gondozottság, mert igencsak rossz bizonyítványt állít ki újdonsült városunkról, hogy sok gödinek nem szívügye a település szép arculata. Tudom, a hanyag, rendetlen emberek megbüntetésére nincs lehetõsége az önkormányzatnak.
De nem lehetne õket idõnként figyelmeztetni (vagy legalább megszégyenítõen...) megkérni az elhanyagoltság megszüntetésére?
Talán valamelyik szomszéd községbõl egy objektív bizottság végigjárhatná az utcákat, s ott, ahol feltûnõ elhanyagoltságot, kirívó rendetlenséget talál feljegyezné azokat és az önkormányzat rendelkezésére bocsátaná a „bûnlistát”.
A nevükre kiküldött felszólítás biztos nem találna mindig süket fülekre, s talán a szomszédok besegítésére is lehetne számítani. Ha már ennyit ácsingóztunk a városi rang után, a büszke cím birtokában valamit tehetnénk is érte. Szerencsére ez a kifogás a lakosoknak és üdülõknek csak töredékére vonatkozik, de pár notórius hanyag és lusta ember nemtörõdömsége (vagy önzése) elég ahhoz, hogy néhány elhanyagolt, rendetlen porta rossz fényt vessen egyébként örvendetesen szépülõ településünkre.
S különben is miért kelljen mások hanyagsága miatt szégyenkeznünk, hisz olyan szép lehetne Göd! Dr. Kölcsei Tamás

OLVASÓSAROK

Európa szívében a Kárpát-medence olyan természeti világ, amely egyszerre adott otthont a keletrõl, és a másik három égtájról érkezõknek.
A geológiai múltban idáig hatolt a mediterrán meleg, s a Kárpátok északi vonulata állt gátat a jégkorszak gleccsereinek. Itt nézett egymással farkasszemet a római és a barbár világ, s a népvándorlás korának számos kultúrája is.
Errõl a csodálatos tájról állított össze Kapocsy György:
Szülõföldünk szép határa – A Kárpát-medence természeti világa és az ember címmel bemutató-albumot, mely a Helikon Kiadó gondozásában jelent meg. A könyvben több tízezer kilóméteres utazás, több év folyamán összegyûjtött anyagát láthatja az olvasó. „Képeskönyvemmel egyszerre szeretném megajándékozni az Olvasót a rácsodálkozás örömével és felébreszteni benne a természeti világunk iránt érzett felelõsséget.
Hiszem, hogy a megismerés szeretet, a szeretet pedig a megoltalmazás vágyát eredményezi.
Oltalmazni drága örökségünket és egymást.” – írja Kapocsy György az elõszóban. Németh Nelli

Már nem nehéz az iskolatáska

„Ah, vége, vége! Vagy ki tudja? Diák marad az ember, amíg él. Leckéjét a sírig tanulja, Nehezebbet folyvást a réginél.”
Mit is vár a diák és a tanár szeptemberben?
Természetesen az év végét.

Június 23-án ünnepélyes keretek között a Huzella Tivadar Általános Iskola is bezárta kapuit õszig. Iskolánk tanulói – Csík Zoltánné kollégánk vezetésével – lelkesen köszöntötték a tanév végét énekkel és verssel. Hamza Éva tanárnõ aerobik csoportja – néhány show mûsort megszégyenítõ bravúrral és pontossággal – pillanatok alatt fantasztikus hangulatot teremtett a nézõk körében.

Kellõképpen megalapozva a tanév végi jókedvet. Ebben az évben sem maradtak el a különleges díjak.
Az „A+V” Alapítvány felajánlása során az 1998-99-es tanévben többfordulós titkos szavazással az Év pedagógusa kitüntetést Csáki József igazgató-helyettes nyerte el.
Bilkó Péter és Tóth Katalin 8. osztályos tanulók a középiskola elvégzéséhez kaptak ösztöndíjat az alapítványtól.
Hagyományainkhoz híven ismét megrendeztük a Zádori Bertalan történelem versenyt, ahol azok a tanulók indultak, akik a történelem területén szeretnek búvárkodni.
A gyõztesek ezen a napon vehették át megérdemelt díjaikat.

• 5. osztály: 1. Pótor Ádám, 2. Csóri Diána, 3. Erdélyi Flóra
• 6. osztály: 1. Bednárik István, 2. Fodor Márta, 3. Hamar Miklós
• 7. osztály: 1. Mészáros Gábor, 2. Berkes Flóra, 3. Józsa Miklós
• 8. osztály: 1. Bilkó Péter és Barazutti Áron, 2. Láng Vince

Az ünnepség után az osztályok tantermeikbe vonultak vissza és ki-ki átvehette a várt, vagy kevésbé várt bizonyítványát. Tanulóink nyári szórakozásáról is gondoskodik az iskolánk, hiszen várják õket a jobbnál jobb táborok júliustól augusztusig az ország különbözõ részein. Tanulóink és tanáraink is becsukták az osztálynaplókat és a tantermek ajtaját, és kipihenik az év fáradalmait, hogy szeptemberben újult erõvel fogadhassák tanítványaikat tanulásra, egy kis vitatkozásra és némi csatározásra.

Balett Göd színpadán

A József Attila Mûvelõdési Ház balett tanfolyamot hirdetett hét hónappal ezelõtt Almády Istvánné (Márta néni) irányításával.
A kezdetben 27 fõvel induló lelkes gyerekcsapatból a nyár elején tartott vizsgaelõadáson, mindössze 12-en sorakoztak fel a világot jelentõ deszkákon.
Az óvodások és a kisiskolások boldogan adtak számot kemény munkával megszerzett tudásukról.
A balett alapjait csokorba szedõ bemutatót – dr. Fazekas Lászlóné (Ila néni) zongorakíséretére elõadott – egyéni produkciók zárták.

Könyvtári hírek

Kedves Olvasónk!

A Központi és a gyermekkönyvtár (Göd, Pesti út 72.)
1999. július 19 – augusztus 01-ig,
az Ady Fiókkönyvtár (Felsõgöd, Kálmán utca 13.)
1999. augusztus 02 – szeptember 01-ig zárva tart.

Harmadszor választották igazgatóvá

Ritka dolog pozícióra éhes világunkban, hogy valakit másodszor is ugyanarra a felelõsségteljes posztra választanak meg. Hát még harmadszorra! Most mégis ez történt. Lukács Istvánnét (képünkön) tanártársai, majd az önkormányzat harmadízben bízta meg a Németh László Általános Iskola vezetésével. Hûvös szobában, az igazgatónõ lakásán beszélgetünk. Gratulációm megismétlése után kérdezem õt.

– Milyen eredmény született a tantestület vélemény-nyilvánításán és milyen az önkormányzatin?
– A hatvanöt fõbõl álló tantestületnél 63 szavazat szólt mellettem. Kettõ ellenem.
– Az önkormányzatnál tizenhatan szavaztak igennel kinevezésemre, s egy tartózkodást mutatott a gép. Nagyon boldog voltam, hiszen harmadízben kaptam bizalmat.
– Kérem mondjon valamit gyermekkoráról?
– Nógrád megyében végeztem általános iskolai tanulmányomat, mindig jeles eredménnyel. Iparos családból származom. Édesapám szorgalmasan dolgozott, és gyermekeit is munkára nevelte. Tizenévesen napi tíz kilóméteres gyaloglással szõlõben, erdõben dolgoztam, de mindig jókedvûen, mert ez volt szorgalmas családunk alaphangulata.
– Hol folytatta tanulmányait?
– Budapesten. Közgazdasági technikumban szereztem könyvelõi képesítést. Dejtáron kaptam képesítés nélküli pedagógusi beosztást, s közben levelezõ szakon történelem-orosz szakos tanári diplomát szereztem az Egri Tanárképzõ Fõiskolán.
– Mikor határozta el, hogy a pedagógusi pályát választja?
– Nem fogja elhinni: 6 éves koromban. Pici iskolásként tanító nénit játszottam és így tanítottam osztálytársaimat.
– Kérem mondjon valamit sikereirõl, és az esetleges buktatókról.
– Örömmel mondhatom, hogy életem során eddig – hála Istennek – csak sikerekben volt részem.
– Tervei iskolában és családi életében?
– A vezetésem alatt álló iskolában legfontosabb munkám arra irányul, hogy tanártársaimmal együtt egészséges életmódra neveljük a gondjainkra bízott gyerekeket. Bizony ez nem mindig könnyû feladat, mert a hatszáznál több, részben más lakóhelyrõl ideköltözött növendéket türelemmel, fegyelmezéssel lehet kifogástalan magaviseletû tanulóvá nevelni. Szép családi életem adja meg a lehetõséget hivatásom teljesítésére. Fiam tanári pályára készül, angol-német szakon. Leányom jövõre érettségizik és a jogászi pályát választja.
– Mennyire elégedett iskolája tanulóinak tanulmányi eredményeivel és a tanári testület munkájával?
– Röviden azt mondhatom: a növendékek elért eredményei az átlagnál jobbak, a tantestületben pedig sok a húzóerõ, a jó ötleteket adó pedagógus, s mindez iskolánk elismert rangját bizonyítja. (Balassa Tibor)

Tanévzárás a Németh László Általános Iskolában

Kicsengettek, a diákok és tanárok örömére véget ért a tanév. Június 22-én, az idõjárás szeszélyessége miatt a bizonyítvány kiosztására az iskola épületének tantermeiben sorakoztak fel a tanulók és az õket kisérõ szülõk.

Néhány adat az „Iskola Bizonyítványából”.
Az iskola tanulóinak létszáma 636.
Mûvészetoktatásban részesül 372.
Osztályismétlésre utalt: 2 fõ.
Az elsõ osztályosok közül 2 tanuló iskolalátogatási bizonyítványt kapott.
Javítóvizsgára utalt 17 fõ.
Osztályozó vizsgára kötelezett 5 tanuló.
Az iskola tanulmányi átlaga: 3,96.
Magatartási átlag 4,2,
szorgalmi átlag 3,8,
a mulasztási átlag 11,4 nap. I
gazgatói dicséretben részesült: 175 (ebben a csoportos dicséret is benne foglaltatik.)
Igazgatói intésben 19 tanuló,
osztályfõnöki dicséretben 364 tanuló,
osztályfõnöki intésben 60.
Nevelõtestületi dicséretben részesült 3 fõ.
A nyolcadikosok pályaválasztása is eredményesen zárult, 81 tanulót kivétel nélkül sikerült beiskolázni.

Ezt követte a különbözõ területi – megyei – országos versenyek 1-3 helyezettjeinek névsorolvasása, sporteredmények ismertetése.
Végül a kitûnõ tanulók személyesen vehették át megérdemelt könyvjutalmukat, okleveleiket: az alsósok közül 36-an, a felsõsök közül 13-an.
A nyolcadikosok közül Czikó Miklós a Németh László kitüntetés II. fokozatát kapta jutalmul az 5-8 osztályokban elért kitûnõ tanulmányi eredményéért. Mellár András „Jó tanuló, jó sportoló” kitüntetésben részesült. (b)

Újra az Interneten!

A Gödi Körkép ismét megtekinthetõ az Interneten is, Göd honlapján:
http://www.beco.hu/god/
email: korkep@beco.hu

Juniális az Idõsek Klubjában

Június 30-án Göd Nagyközség utolsó nagyközségként megért napján tartotta juniálisát a Gödi Idõsek Klubja.
Szegvári Andrea az intézet mindenki által tisztelt vezetõje az idén is örömet szerzett annak a több mint nyolcvan vendégnek, akik meghívottként megjelentek. A kedves összejövetelen Szegedi Sándor polgármester vezetésével részt vettek az önkormányzat vezetõi és a Klub fenntartásában szerepet játszó intézmények elsõ emberei. A finom ebédet Kovács Géza zeneszerzõ muzsikája, Medgyes Béla kitûnõ énekszámai és kedves felesége mindig jól választott és szépen elõadott versei tettek még emlékezetesebbé. (B T)

Gyermeknap Gyermekjóléti módra

Május 30-án, vasárnap kirándulást szerveztünk Visegrádra a Thelgarthy-forráshoz. Ez a második alkalom volt a gyermekjóléti szolgálat alig egy éves történelmében, hogy szabadidõs programra hívtuk az érdeklõdõket. Ötvenketten éltek a lehetõséggel, így két fordulóban érkeztünk – különbusszal – a váci hajóállomásra, ahonnan kirándulóhajóval utaztunk Visegrádra. Elgyalogoltunk a Salamon-toronyba, ahol a gyerekek örömmel simogathatták az ottani kis állatkert lakóit: kecskéket, pónit, a ma már ritkaság számba menõ szürke marhát. Mire az összes jószágot megsimogattuk, megetettük, a mi hasunk is megkordult. Következõ állomás az Ágasház Étterem volt, – ahol gyermeknap alkalmából az étterem támogatásával – vendégül láttuk a kirándulás résztvevõit. Tele hassal indultunk az Apát-kúti patak mentén úti célunk, a Thelgarthy-forrás felé. Ezt az útszakaszt már kellemes erdei környezetben tettük meg. Mire odaértünk, szükségünk is volt a forrás hûsítõ vizére. Ki a kulacsát töltötte meg, ki gátépítéssel próbálkozott, ki leheveredve gyûjtötte erejét a visszaútra, amit közös fagyizással tettünk emlékezetessé. Hazafelé komppal keltünk át a megáradt Dunán, majd hazavonatoztunk Gödre. Ezen a kiránduláson is rekordert avattunk: míg az elsõ túra alkalmával a 70 éves Ilonka néni vívta ki elismerésünket, most legfiatalabb 1 éves kirándulónké a dicséret, hogy a meleg, fárasztó napot sírás nélkül végigutazta. A gavalléros vendéglátáshoz (hajójegy, ebéd, fagyi) többen segítettek hozzá bennünket.
A PERICO Kft., Szabó Zoltán a Partner Irodaház tulajdonosa, Dalnoki Györgyné, Németh Nelli és Petróné Kriszta, az Ágasház Étterem (Visegrád), valamint névtelenséget kérõ támogatóink. Köszönjük nekik az emlékezetes, szép napot!
Ha sikerült felkeltenünk az érdeklõdésüket, keressék kirándulásaink tájékoztatóit az alábbi emblémáról ezután talán könnyebben felismerhetõ lesz. Érdeklõdjenek szolgálatunknál telefonon illetve személyesen. Szimlerné Medveczky Andrea szolgálatvezetõ

KIRÁNDULÁS

1999. 07. 21-én, szerdán szünidei túrát szervez a gödi Gyermekjóléti- és Családsegítõ Szolgálat.

Útvonal: Zebegényig vonattal, – a Malom-völgyi patak mentén Törökmezõig, – Csernák-kút érintésével, – Köves-mezõn át, – Nagymarosra, – vonattal Gödre.
A túra nehézségi foka: közepesen nehéz hegyi túra, kb. 12–15 km. Várjuk azoknak a gyerekeknek és felnõtteknek a jelentkezését, akik kedvet és erõt éreznek egy nyári hegymászáshoz.
A kirándulás költsége: vonatjegy Zebegényig és vissza, valamint élelem.
Jelentkezés és részletes tájékoztatás a szolgálat félfogadási idejében július 21-ig folyamatosan, személyesen illetve telefonon: 337–417.
Félfogadási idõ: hétfõ és csütörtök: 8–12-ig, 13–17-ig kedd és péntek: 8–12-ig.

Becsüljük meg mindennapi kenyerünket

A meteorológusok ezúttal – sajnos – nem tévedtek. A megjósolt orkán és felhõszakadás bekövetkezett. Falvakat vágott el a víz a külvilágtól, apró patakok folyókká változtak és sok helyen helikopterrel kellett a padlásra menekülõket szorult helyzetükbõl kimenteni. Csak Pest megyében több milliárdra rúg a Medárd utáni víz és viharkár. És ez csak az épületekben, állatállományban elszenvedett kár. A mezõgazdaságban bekövetkezett veszteségek igazi felmérése csak ezután következhet.

A napokban Gödön járt Sándor László a Mezõgazdasági Szakemberek Országos Egyesületének elnöke, aki – hetente – az ország más-más vidékeit, állami gazdaságait, termelõszövetkezeteit látogatja, s találkozik a vidéki agráréletben ismét szerepet játszó gazdajegyzõkkel, õ hiteles képet tud adni az ország mezõgazdaságának idei kilátásairól. Találkozásunk során elmondta, hogy több ezer hektár van víz alatt jóvátehetetlen károkat okozva.
– Nem lehet megyék szerint osztályozni a károsodást, mert egy járáson belül is vannak sértetlen területek, viszont a közeli, szomszéd faluban mindent elpusztított Medárd látogatása.
– Nagy gondot okoz a betakarítás minden területen.
– Az állatok etetésében fõ szerepet játszó szénát sok helyen már nem tudták az elrothadástól megmenteni.
– Heves megyében több helyen – a görögdinnye hazájában – a dinnyét a jég géppuskagolyó-szerûen kilyukasztotta.
– A Mátra szõlõskertjeiben pedig a szépnek ígérkezõ termést verte a jég.
– Az Alföldön, a magyar ugar csodás földjein a vihar elfektette a búzatáblák jónak ígérkezõ termését. Aratásnál a legmélyebbre eresztett kombájn vágószerkezete is tehetetlen lesz. Az emberi erõ, a kaszát markoló kéz bizonyára megpróbálkozik a termés megmentésével, de nagy kérdés, siker koronázza-e a nehéz munkát.
– Sok helyen olyan döntés születik a nagyobb gazdaságokban, hogy a még idejében vethetõ kölessel valamit ki lehet pótolni a nagy veszteségbõl. – Ez igaz lehet. De a kiesõ búzát, az abból sütött jó magyar kenyeret jól be kell osztani 1999-ben Medárd látogatása után.
– De a felhõszakadás, a patakok, folyók és a belvíz pusztítása során nem kevés helyen a víz a jónak ígérkezõ kukorica és napraforgó táblákon is tetemes károkat okozott.
– Csak a víz levonulása után lehet azon gondolkozni, hogy a kiesõ termést milyen más kultúrák gyors gyümölcsöztetésével lehet – legalább részben – pótolni. A kárbaveszett emberi erõ és izzadtság után most az észnek kell kitalálni a fájó sebek gyógyítását. (Balassa)

SPORT

Csillogó érmekkel

Véget ért a tavasszal befejezõdött 98/99 NB. II kézilabda bajnokság. Göd nõi felnõtt csapata több mint húsz éves szereplés után dobogós helyezést ért el. Harmadik lett a tabellán, a gyõztestõl 3, a második helyezettõl mindössze egy pont választja el. A Balázsovits Móni csapatkapitány vezette felnõtt csapatról és a Tímár Enikõ vezette ifi csapatról, mely aranyérmes lett
– Schütt István szakosztályvezetõ, Bagócsi Sándor vezetõedzõ, Németh Andrásné edzõ és Juhász Zsuzsa az ifjúsági csapat edzõje mondja el az alábbiakban véleményét.

Schütt István véleménye
Az 1998-99-es bajnoki szezonra való felkészülést a nyár közepén kezdtük meg a felnõtt és ifjúsági csapatunkkal, Bagócsi Sándor, Németh Andrásné és Juhász Zsuzsa edzõk vezetésével. A mezõnyt vizsgálva számunkra két ismeretlen csapat érkezett alsóbb osztályból a Budakalász és a Kóka. Az elsõ mérkõzéseken érzõdött a szezon eleji forma, ennek ellenére sikerült megnyernünk a mérkõzéseket, majd következtek a párgólos vereségek, melyek jelentõségét akkor még nem éreztük. Sajnos az õszi szezonban nem mindig tudtuk a hazai pálya elõnyeit kihasználni a csekély nézõlétszám miatt, mely az új helyszínnek is köszönhetõ. Az õszi szezont a hatodik helyen fejeztük be. Ifjúsági csapatunk az NB. II-es mezõnyben is bizonyította játékerejét és tabella vezetõként veretlenül zárta az õszi szezont. A tavaszi fordulókra való felkészülést január közepén kezdtük kemény alapozó munkával, melyet a lányok becsületesen végrehajtottak, párhuzamosan a budapesti Spartacus pályán megrendezésre került téli terem bajnoksággal, ahol az igen vegyes erõviszonyokat képviselõ mezõnyben (Nosztalgia Válogatott, Malév II, Budakalász stb.) sikerült az elsõ helyet megszereznünk. Az újonnan igazolt játékosokkal kiegészült csapat egy bármire képes együttes képét mutatta. A teremtornán mutatott játékkal minden reményünk megvolt arra nézve, hogy a bajnokság tavaszi szezonjában kiváló eredmények szülessenek. Egyetlen egy gyõzelem híján 100%-os teljesítményt nyújtott a csapat, küzdeni tudásból ötösre vizsgáztak a lányok. A gödi kézilabdázás történetében eddigi legnagyobb eredményt sikerült elérniük: NB. II ifi arany, NB. II felnõtt bronz. A megemelkedett nézõszám pezsgõ hangulatot varázsolt a csarnokba, utólag is köszönjük a szurkolók lelkes buzdítását s reméljük, hogy a következõ szezonban ez csak fokozódni fog. Nem szabad elfelejtkezni arról, hogy ezeket a kiváló eredmények nem születhettek volna meg támogatóink segítsége nélkül. Ezúton is szeretnénk kifejezni köszönetünket Göd Város Önkormányzatának, Honda Pajor és Társa Kft-nek, Poly-Mix Kft-nek, LBZ Bt-nek, Sárközi Károly és Mógor László vállalkozónak.

Bagócsi Sándor így látta:
A Göd SE – Poly-Mix csapata a nemzeti bajnokságban történõ szereplése óta a legsikeresebb évet zárta. Felnõtt csapata 3., az ifi csapat elsõ helyezést ért el, a serdülõ megyei téli terembajnokságban a 2. helyen végzett. Az õsszel a csapat tizenegy pontot szerzett. A téli felkészülési tornákon mutatkoztak be az új igazoltak: Ráczné, Farkas Zsuzsa, Trammer Éva, s ez komoly erõsítést jelentett. Korábban már volt játékosunk Juhász Zsuzsa elvégezte a Testnevelési Fõiskolát. A kapuban egyenletes, megbízható teljesítményt nyújtott és Õ egyben az ifjúsági csapat irányítását is sikeresen teljesítette. Az edzõi munkában Némethné Zsuzsa hasznos tapasztalatai, tanácsai nem utolsósorban jó játéka segítette a szakmai munkát. Nyugodt anyagi, technikai háttér, s végre teremben végzett edzések hozták meg az eredményt. A tavaszi bajnokságot egy vereséggel zártuk s ennek alapján négy pont elõnnyel – ha külön értékeljük – tavaszi bajnokok vagyunk. A csapat minden játékosát dicséret illeti. Tavasszal 16, õsszel 18 játékos játszott – s a nyújtott teljesítményt õk hozták. Sokat nõtt a nézõk száma. A csapatban kitûnõ volt a csapatszellem. Kiemelkedõ teljesítményéért példás edzésmunkájáért kiemelem Dankó Andrea, Juhász Zsuzsa, Németh Andrásné, Farkas Zsuzsa, Virágh Mariann eredményes mûködését. Biztos megbízható pont volt Balázsovits Mónika a csapatban, aki a gyermeknevelés mellett vállalta a fárasztó edzésmunkát, mérkõzéseket és a szakosztály vezetését is nagyban segítette. Sok tehetséges fiatal játékos is kapott játéklehetõséget és reméljük számíthatunk rájuk a jövõben is. A legkevesebb gólt kapta csapatunk a mezõnyben, a lõtt gólok tekintetében pedig a 4. helyen állunk. Az öt legjobb góllövõnk: Balázsovits 91, Virágh 79, Némethné 71, Dankó A. 70, Ráczné 41 (a fél szezonban érte el). Július 22-én kezdjük a felkészülést, augusztusban Szlovákiában egy négy napos tornán veszünk részt három korosztályban: serdülõ, ifi és felnõtt. Szép év volt. Jó lenne megismételni, esetleg túlszárnyalni. Több mint 25 éve edzõsködöm és eszembe jutott egy régi sláger: „Most kéne abbahagyni, elfutni, elrohanni...”

Andrásné megállapításai:
Gondolom sokan tudják már Gödön, hogy NB. II-es kézilabda csapatunk van. Fõleg azután, hogy a legutolsó 1998-99-es bajnokságban sikerült a 3. helyet megszereznünk. A tavalyihoz képest rengeteget változtunk. Sokkal jobban megértjük egymást a pályán és azon kívül is. Mostanra egységesebbek lettünk. Össze tudtuk hozni az idõsebbek rutinját és a fiatalok lendületét. Változott a hozzáállás is, sokkal többen vettek részt a megemelt számú edzéseken, mint korábban. Lelkesen végeztük a Bagócsi Sándor által vezetett edzéseket. Pozitívum volt, hogy a sérülteket, betegeket rendre sikerült pótolnunk. Stabil csapattag lett három ifjúsági korú játékos. (Mohácsi Edina, Farkas Zsuzsa és Lovászi Brigitta.) Télen a terembajnokság idején jól igazoltunk új játékosokat, s így került hozzánk a rutinos átlövõ Ráczné Horváth Edina. Neki is köszönhetõ, hogy a budapesti tornát megnyertük. Ez már elõszele volt a tavaszi jó bajnoki szereplésnek. Összességében tehát csak jót lehet mondani a mi csapatunkról. Remélem a következõ bajnokságra is sikerül a tavalyihoz hasonlóan jól felkészülni és megismételhetjük ezt a „bronzos” sikert.

Juhász Zsuzsa értékelése:
A gödi lányok az NB. II nõi ifjúsági bajnokság északi csoportjának bajnokai lettek. 16 mérkõzésbõl 28 szerzett pont után került az aranyérem a lányok nyakába. Mérkõzéseink során sokszor igen jó játékot produkálva bizonyult jobbnak a gödi csapat, sõt nem egyszer 20 gólos különbséggel kerekedett az ellenfél fölé. Csapatunk igen fiatal, a zömét a tavaly ballagott 8-os tanulók alkotják. A fiatal, de tehetséges ifi játékosok rendszeresen kiegészítették a sérülés vagy betegség miatt hiányos felnõtt társulatot, ahol szintén megállták a helyüket. Sokat kell még tanulniuk, amelyre a felnõtt csapattal közösen való edzéseken kerülhet sor. A mérkõzések során 16 játékos szerepelt. Sokan az õszi forduló után a tanulmányaik miatt kimaradtak, de nagy segítséget jelentett a tavaszi fordulóban játszó Farkas Zs., Lovászi B. és Nagy A. játéka.
Ki kell emelni a bajnokság során a csapatból legtöbb gólt lövõ csapatkapitány Tímár Enikõt és a bajnokságot végig védõ Garaba Andreát. A legtöbb mérkõzésen szerepelt Drajkó M. és Molnár J. Eredményes játékosa volt a csapatnak Szathmári T., Kishonti K, Mohácsi E és Pajor T. Sérülése miatt sokat kihagyott Szabó K. és Halmi A., de amikor szerepeltek hasznos gólokat szereztek.
Megköszönjük a játékot Dankó Beátának és Gruber Inesnek, akik egy szóra készen álltak a munkát és tanulást félretéve, amikor hiányos volt a társulat.
Ezen kívül megköszönöm Bagócsi Sándor tanár úrnak munkáját, aki segítette a csapat elõrehaladását és sokszor megkönnyítette az én feladatomat. (-bor)

LABDARÚGÁS

Veresegyháza – GÖDI SE 5:1 (3:1)
Jól indult a mérkõzés, a 10. percben Piros Gábor egyéni akcióból megszerezte a vezetést a GÖDI SE-nek. Rá két percre egyenlítettek, egy szöglet utáni fejesbõl. Utána jóformán csak a Veresegyház volt a pályán. Az összkép alapján megérdemelt hazai gyõzelem született. Csapat- és egyéni játékban felülmúlt minket az elsõ helyezett Veresegyház. Kiállítás: Bálint az elsõ félidõ végén. Jó: Gergely

Veresegyház ifi – GÖDI SE ifi 1:1 (0:0)
Gól: Kõrös. Az elsõ félidõ veresegyházi mezõnyfölénnyel telt el, Gál bravúrjai mellett. A presztízsmérkõzés a 2. félidõben kiegyenlített játékot hozott, amit a két gödi kapufa is jelzett. Jó: Gál, a mezõny legjobbja. Mórocz, Kuska, Károly Zsinórban a negyedik bajnokságot nyerték a gödi fiatalok. Készülnek a szuper kupára, amely Szõdligeten lesz július 3-án. Remélik, hogy ismét elnyerik Pest megye legjobb ifjúsági csapat címet. Gratulálunk.

GÖDI SE – Gödöllõi EAC 1:2 (0:1)
A biztos bentmaradás tudatában az utolsó mérkõzésen igen gyenge játékot produkált a GÖDI SE. A Gödöllõi EAC frissebben, jobban akarva, lelkesebben, és két kontra támadással eldöntötte a mérkõzést. A GÖDI SE lassú, görcsös, ötlettelen játéka mellett még a szerencsével is hadilábon állt. Antal György Bálint

Ezüst érmes az asztalitenisz csapat

A Gödi SE. megyei bajnokságban résztvevõ férfi asztalitenisz csapata mindössze egyetlen pont hátránnyal a gyõztes Gödöllõ mögött ezüstérmet szerzett. Nagyszerû fegyvertény!

A bajnokságban 13 csapat szerepelt. Dobogóra került:

• 1. Gödöllõ 47,
• 2. Göd 46,
• 3. Kemence 33 ponttal.

Gulyás Miklós szakosztályvezetõ – vezetõ edzõ így értékelte a bajnokságot: – Göd egyetlen vereséget és egyetlen döntetlent a bajnok Gödöllõtõl szenvedte el. Mindkét mérkõzésen akár nyerhetett is volna, de ezen a tényen már kár „keseregni” ez az eredmény így is ritka bravúrnak számít, csak gratulálni lehet az ezüstérmeseknek. A játékosok teljesítményének értékelése során megállapítható, hogy az elsõ számú, egyben a megye legeredményesebb játékosa Helmes Zoltán. Különleges képességét tükrözi az eredménye is. Mind az egyéni, mind a páros mérkõzést megnyerte, s így száz százalékos teljesítményt nyújtott. Ilyen teljesítménnyel kevés játékos dicsekedhetett Õ a csapat példaképe. A második legeredményesebb játékos ifj. Gulyás Miklós. Minden alkalommal a csapat rendelkezésére állt, minkét Helmes is. A tavaszi szezonban 83 százalékos eredménnyel segítette csapatát az ezüstéremhez. Õket követte Fojt Attila és Kajári Balázs 70 százalékos teljesítménnyel. Nélkülük sem született volna ilyen szép eredmény. Tulajdonképpen ez a négy játékos a csapat gerince. Fõleg az õ nevükhöz fûzõdik a jó eredmény. Rajtuk kívül Félix Tibor háromszor, Nagy László kétszer és Oroszki Viktor egyszer kapott játéklehetõséget. Mindhárman kitûnõen helyt álltak, bármikor pótolni tudják az esetleg hiányzókat. Szükség esetén további 3-4 játékos is rendelkezésre áll a bevetésre. A beszámoló elején említett „keseregni” szót azért használtam, mert a 10-8-as vereség Gödöllõn nem volt reális, biztosnak látszó játszmákat az utolsó pillanatoknál veszítettük el.
Akár egy döntetlen eredmény is megnyithatta volna a lehetõséget az NB. III felé.
A második hely, más egyesületek visszalépése esetén adhat nekünk lehetõséget a pótselejtezõre.
Erre augusztus közepén kerülhetne sor, de nincs sok esélyünk rá.
Végeredményben a kitûzött célt túlteljesítette szakosztályunk, a szezon megkezdése elõtt kiegyeztünk volna akár egy harmadik hellyel is. Megjegyzem, hogy Gödöllõ fölényesen nyert az osztályozón, s bejutott az NB. III-ba. (Gu – Ba)

SAKK

A GÖDI SE Sakk Szakosztálya 1999. június 20-án tartotta évzáró-évnyitó taggyûlését a Zöldfa Vendéglõben. Vendégként megjelent Tóth Békés Zoltán a sportegyesület elnöke, és Mészáros Emília könyvelõ-pénztáros. A szakosztály vezetõ Antal György Bálint megemlékezett a Sakk Szakosztály elmúlt 20 évérõl. A két évtized történetét megírta az idén megjelenõ GÖDI ALMANACH-ban, melyet jutalomként megkapnak majd a szakosztály tagjai. Beszélt az 1998/99-es Pest megyei I. osztályú bajnokság végeredményérõl, és tapasztalatairól, valamint az 1999/2000-res bajnoki év feladatairól.

A taggyûlés új vezetõséget választott.

• Elnök: Pongó István,
• elnökhelyettes: dr. Perlaky László,
• szakosztály vezetõ, intézõ, sakk-oktató: Antal György Bálint,
• szakosztály vezetõ-helyettes, intézõ helyettes: Ökrös Ferenc,
• technikai vezetõ: Kónya Károly,
• edzõ: Dudás János lett.

A Pest megyei I. osztályban szereplõ csapat megerõsítésre került 5 fõ vendég játékossal. A sakkozók elfogadták a tagsági díj duplájára emelését. Az éves tagdíj a jövõben 2 400.- Ft . A taggyûlés eredményességi jutalmazási szisztémát fogadott el, amely lehetõvé teszi, hogy az egyéni eredményesség függvényében, dobogós, vagy elsõ helyezés esetén komoly pénzjutalmat kapjanak. A bajnokság megnyerése esetén a Sakk Szakosztály megteremti a lehetõséget az OB II-ben való szereplésre is.
Azok akik nem kerültek be az elsõ csapatba, azok az I./A. osztályban szerepelhetnek.
A serdülõk pedig a Pest megyei Korcsoportos bajnokság versenyein fognak szerepelni.
A Sakk Szakosztály a millecentenáriumi évektõl kezdve megrendezi a KINCSEM KUPA NYÍLT NEMZETKÖZI MINÕSÍTÕ VERSENYT.
A szakosztály 5 versenyzõje augusztus 11–21-ig részt vesz a VI. Szent István Király Kupa Nemzetközi Sakkversenyen, Szarvason. Antal György Bálint

Köszönet gulyással

Verõfényes napsütés, feledhetetlen ízû gulyás és halászlé, valamint a szüntelenül hömpölygõ jó öreg folyó megnyugtató látványa. Ezt kínálták a meghívottaknak június 19-én az alsógödi kajakosok. Gulyáspartijukkal ezúton kívánták megköszönni szponzoraik jó szándékú támogatását.
- Sokan segítettek nekünk - mondja beszélgetõpartnerem Barazutti László, villamosmérnök. Az építkezésnél el is kelt a dolgos kéz. Egyik a falazási munkákban, másik - mint például Oláh István mérnök - a tervezésben jeleskedett. Papp László vállalkozó a kivitelezést végezte baráti alapon, Hamar Zoltán a betonozást és a burkolási munkákat. Kovács Gyula irányításával készült a tetõszerkezet, amelyhez az Erdért-Tuzsér féláron biztosította a faanyagot. A DCM cementet, meszet adott, a Dunai Kavicsüzem, meddõanyagot, sódert, homokot. Halubka István felsõgödi fuvaros ingyen szállította mindezt. A meszet Horváth György tárolta, leoltotta és két szezon alatt, amíg épült a kajakosok új otthona, frisset szállított. Salgó és társa lámpatesteket ajándékozott.
- És a lista még közel sem teljes - veszi át a szót Hamar János szakosztályvezetõ, a Kajakkal az Egészségért Alapítvány kuratóriumának elnöke.
- A Digitel 2002 jelentõs összeggel támogatja a szakosztályt, a gödöllõi Mesterséges Megtermékenyítõ is segít bennünket. Õket, és mindazokat akiket nem említettünk, összesen 80 szponzort hívtunk meg, töltsék velünk ezt a napot, élvezzék a Dunát és a Vajda Pista fõzte halászlét, na meg a Lattman Rezsõ és felesége Julika által készített gulyást.
- Öt éves a Kajakkal az Egészségért Alapítvány. A fél évtized alatt komoly gárda kovácsolódott itt össze.
- Magyarország újrakapitalizálódása többeket csakis egyéni érdekeik felé fordított. Sokaknak egyedül nincs idejük, kedvük vagy energiájuk, hogy szervezzenek egy csapatot. Pedig "kell egy csapat". Vajda Pista és az edzõ, Sinkó Laci itt a húzó emberek. Köréjük gyûltünk. Elõször a gyerekek, aztán egy pár megszállott szülõ.
- Mindannyiunknak tetszik az a fajta szellem, ami itt uralkodik - folytatja Barazutti László, akinek már "kinõtte a kajakot" a csemetéje, a papa mégis itt ragadt. - A sporton keresztül megtanítja a gyerekeket a természet szeretetére és munkára nevel. Õk is aktívan részt vettek az építkezésben. Olykor 20-30 gyerek ásta az alapot, tolta a talicskát. Kezük munkájának is köszönhetõ a kulturált, hideg meleg vízzel ellátott öltözõ. Nagy elõnye még a "lapátolásnak", hogy tömegsport. Jó társaságban, sok pozitív élményben részesülnek ûzõi és tizenéves korban megszokják, nem hullik ölükbe a dicsõség, meg kell küzdeni az eredményekért.
- Abban pedig nincs hiány. Sok gödi kajakos állt már a dobogókon.
- Két három éve, még csak 20-30 gyerek evezett itt, most közel nyolcvan ül csónakba, köztük országos bajnokok, és többen megállják helyüket a nemzetközi mezõnyben is. Dinamikusan fejlõdik a szakosztály, további érmekre van esélye a csapatnak, de ehhez hajóval, lapáttal kell ellátni a gyerekeket. Elõ kellett teremteni a második edzõ, Matyus Zsolt bérét, a második motoros csónak és az erõsítéshez szükséges négy kondi-gép árát. Szponzorok segítsége nélkül mindez elképzelhetetlen lenne. Németh Sándor jelentõs részt vállal a támogatók megkeresésében sõt õ maga egy négyes hajóval lepett meg bennünket, további lehetõségeket teremtve a tehetséges lapátforgatók számára. Ahogy javulnak a feltételeink úgy csillognak az érmek. De nem ez az elsõdleges cél, hanem az, hogy megtanuljanak az itt élõ gyerekek úszni, mindenféle vízi jármûvel elboldoguljanak, ne legyen halálfélelmük a folyó közepén és biztonságosan tudjanak közlekedni a vízen.
Hiszen mi gödiek együtt élünk a Dunával. (ráksi)