Gödi Körkép 1999.július 28.
Városavató ünnepség programja:
1999. augusztus 20-án pénteken
1999. augusztus 21-én, szombaton
1999. augusztus 22-én vasárnap
A programokra mindenkit szeretettel vár Göd Város Önkormányzata nevében
Szegedi Sándor polgármester és Ilyés Gizella alpolgármester
Március óta alig jelent meg Gödi Körkép,
amelyben ne írtunk volna a meleg vizű strandról.
Mint köztudott, a városi rang elnyerésében döntő érvként értékelte a bírálóbizottság
a termálfürdőt, melynek örömeit azonban május óta nem élvezhették a gödiek.
Most pedig - szinte hihetetlen –, közel két hónapos szélmalomharc után – diadalmaskodott
az igazság, és hosszas jogi tortúra után, július 22-én reggel 6 órakor megnyílt
a gödi termálfürdő.
Ha a városi rang a jövőben hasonló örömteli eseményeket hoz, akkor boldog városlakók
leszünk. Az előzményekről és az önkormányzat – kontra LBZ Bt. között március
óta zajló állóháborúról, folyamatosan beszámoltunk. Most már csak a nyitás előtti
örömteli napok rövid krónikája van hátra.
Nyári József előtt nem ismeretlen a gödi strand. Közel 5 évig vezette a fürdőt még abban az időben, amikor a DMRV üzemeltette. Ezt követően még két esztendeig Lukács László irányítása alatt tevékenykedett Gödön. Korábban pedig a váci strandon dolgozott úszóoktatóként is. Régóta készül erre, hiszen már az 1995. novemberében az LBZ Bt. ellen indított per idejében értesítette a gödi önkormányzat, hogy bármelyik pillanatban szükség lehet rá. Ez a pillanat hosszúra nyúlt. Idén május 1. óta – az ismert okok miatt – különösen sokszor várt a pillanatra. Mint Nyári József lapunknak elmondta – a nyitás előtti negyvennyolc órában reggel 6-tól este 6-ig mintegy tizenöt ember – köztük három közhasznú munkás – gőzerővel fáradozott azon, hogy a fürdőzők a lehetőségekhez képest jól érezzék magukat és a hiányosságokból a legkevesebbet észleljék.
– Bízom benne, hogy visszatér a régi vendégkör és ez a kényszerszünet nem készteti arra a strandrajongókat, hogy elpártoljanak a gödi termálfürdőtől. Remélem, megértők lesznek, belátják, hogy ilyen rövid idő alatt csodát nem tehettünk. Az volt a cél, hogy az úszni vágyók mielőbb vízbe ugorhassanak. Jóllehet sok mindent előkészített a volt bérlő – aki, mint ismeretes, július 17-én szándékozott a strandot megnyitni –, ám még mindig sok a pótolni- és javítanivaló. Például a strandra belépőt egy állandóan szivárgó elzárócsap köszönti. Ahhoz, hogy a hibát elhárítsuk, ki kellene emelni, de ez a fürdő leállításával járna. Ezért előre is elnézést kérünk a vendégektől. Szezon végén ezt is megjavítjuk, és véghez visszük mindazokat a változtatásokat, amelyek elengedhetetlenek a jövő évi szezon zavartalan és időben történő kezdéséhez.
A több mint másfél hónapos késedelem kárpótlásaként szeptember 15-ig meghosszabbítjuk a strandszezont, sőt, ha az időjárás megengedi, akár szeptember 30-ig várjuk a fürödni vágyó közönséget.
A nyitva tartás már az első nap, első félórájában megváltozott:
A gödi meleg vizű strand reggel 6-tól 19 helyett 20 óráig látogatható.
A strandbelépő 300 Ft, a 2-18 éves korosztály és a nyugdíjasok számára 200
Ft.
A reggel 6-7 óra között jegyet váltó úszók, 150 Ft-ért 8 óráig élvezhetik a
vizet.
A kényszerszünet igazi vesztesei a vakációzó gyerekek.
Részükre megfelelő számú jelentkezés esetén reggel 8-9 óra között 10 napos kurzusokon
3500 Ft-ért lesz úszásoktatás. r. k.
Március óta Gödön. A Gödi Print Kft-ben a Pesti úton. Igazi családi vállalkozás:
Lakatos Imre, felesége és két fia 15 fős csapatot foglalkoztatnak. Komoly tervekkel
néznek a jövő elé.
A cégtulajdonos családfő, - akinek szakmai presztízst jelent, hogy Göd lapját
ő nyomja - a mai, korszerű, ofszet nyomdatechnikát megelőző, szedő technikán
"nőtt fel". - A Kossuth és az Atheneum nyomdában tanultam meg a mesterséget,
olyan nyomdászoktól, akik igényességre neveltek. Akkoriban az NDK-ból hozzánk
került gépek nem a csúcstechnológiájukról voltak híresek. Sok időt töltöttünk
el az úgynevezett beigazítással. A mesterek arra tanítottak, hogy csak akkor
adjuk ki a kezünkből a munkát, ha már semmit nem tudunk hozzátenni, vagyis a
legjobbat nyújtsuk. Azóta is igyekszem a tanultaknak megfelelően dolgozni. Az
Atheneumban is, az Állami Nyomdában is 8 évet töltöttem. Jó színérzéket és hallatlan
precizitást igénylő bélyegnyomás volt a szakterületem.
A rendszerváltozás, mint sokakén, az én életemen is fordított. A lehetőségek
megnyíltával, az úgynevezett átalány elszámolásos rendszerrel kezdtük az önállósodást.
Nyolc évvel ezelőtt, Vácról Gödre költözött a család - mindig is tetszett nekem
a hely, most már a gyerekek is ragaszkodnak hozzá -, és elindítottuk a Gödi
Print Kft-t. – Idősebb fia, a 24 esztendős Imre, a Nyomdaipari Technikum elvégzését
követően a Könnyűipari Műszaki Főiskolán nyomdaipari műszaki menedzser-ként
diplomázott kitűnő minősítéssel. Ezt követően több, mint féléves szakmai gyakorlaton
vett részt az Egyesült Államokban a Paramount Printing Company-nál, ahol különböző
nyomda-technológiákkal és szervezeti felépítéssel ismerkedett.
– Számomra kézenfekvő volt a nyomda – veszi át a szót az ifjabb Lakatos Imre.
– Inkább műszaki, mint humán beállítottságú vagyok. A számítógép érdekelt. Én
voltam az első és eddig egyetlen tanuló, aki a nyomdász szakmában tanulmányi
úton az USA-ban jártam. A nyomdász szakma elnöke valamint a szakmai szövetség
nevét és támogatását adta az ötletemhez. Két és félév kellett ahhoz, hogy megtaláljam
a megfelelő fogadó partnert. Az utazási költséget a Gödi Print Kft finanszírozta.
A nyomdaiparban a csúcstechnológiát még mindig a németek képviselik, viszont
az amerikaiak üzletpolitikája, menedzsmentje, profizmusa verhetetlen. Nyolc-tíz
évvel vagyunk lemaradva tőlük. Az ott elsajátított rendszert és szemléletet
szeretném Gödön megvalósítani, és - számolva Magyarország leendő Európai Uniós
tagságával -, egy nemzetközileg is elismert céget létrehozni.
– Nemrégiben Svédországból kaptak komoly megrendeléseket.
– Ők az első fecskék, bár már Írországban is forgatnak nálunk nyomott könyveket.
Egyfajta elismertség ahhoz, hogy az Európai Unió piacán résztvevőként tudjunk
szerepelni. Ehhez olyan minőséget kell produkálni, amely Magyarországon még
sajnos nem általános.
– Talán már Imre nagyszabású terveinek tudható be, hogy jelen pillanatban a
Soproni Egyetem Közgazdaságtudományi karának ötöd éves hallgatója és az is,
hogy új épülettel bővült a nyomda.
– A teljes évi árbevételt beruháztuk, területet bővítettünk, fejlesztettük a
gépparkot. A kötészetünk és az irodák kerülnek az új épületbe. Folyamatosan
fejlesztjük az üzemet. Amikor Imre fiam a komoly ajánlatok ellenére úgy döntött,
hogy hazajön Amerikából, úgy éreztem, tovább kell lépni – mondja a családfő.
– Egyre nagyobb súllyal vannak jelen a hazai könyv- és hagyományos kereskedelmi
jellegű nyomtatványok piacán. Mi a fő profiljuk?
– Kiadványaink 70 százaléka az egyházak megrendelésére készül. Szívesen teszünk
eleget nekik, mert az adott szónak hitele van egyházi berkekben. – Nem beszéltünk
még a család többi tagjáról.
– A feleségem végzi az adminisztrációt, a könyvelést. Nagyban köszönhető neki,
hogy fent tudott maradni a cégünk. Nem volt könnyű, mert sokan kezdtek nyomdai
vállalkozásba, nagy a konkurencia. Másik fiam, Viktor, 22 éves, szakács lett.
Ez is igazolja, nem volt atyai ráhatás pályaválasztásuknál. Később kedvet kapott
a mi munkánkhoz. Két-három évet dolgozott a cégnél, hogy megismerje a gyakorlati
munkát és most ő az értékesítési menedzserünk.
– A családtagokon kívül 15 alkalmazottal működik a Kft.
– Kialakult a gárda gerince. Gödiek, váciak, dunakesziek dolgoznak nálunk. Több
embernek tudnék állást biztosítani, ha az engedélyezések gördülékenyebben mennének.
Olyan szakemberekre van szükség, akik igényes munkát adnak ki a kezükből, és
lépést tartanak a fejlődéssel. Nem állhatunk meg, a minőségi követelmények köteleznek.
Amit eddig elértem, biztosíték és egyben annak bizonyítéka, hogy a családi összefogás
milyen erőket képes mozgósítani. (ráksi)
Beszélgetés Szinay József jegyzővel
Idén 23 község
kérvényezte a várossá nyilvánítást. A döntést a belügyminiszter mérnökökből,
építészekből és közgazdászokból álló 13 tagú bizottságra bízta. Bírálatuk eredményeképp
végül is négy település: a Baranya megyei Harkány, a Veszprém megyei Herend,
valamint két Pest megyei település, Veresegyház és Göd lett várossá. Nagyközségünk
az indoklás szerint, meleg vizű strandjával és két sportcsarnokával nyerte el
a bírálók szavazatát.
Megkérdeztük Szinay Józsefet,
milyen közigazgatási változásokat hoz az új elnevezés?
- Magyarország település- és társadalomszerkezete olyan, hogy a város és a falu
közötti összehasonlításban az előbbi, magasabb színvonalú településformát takar.
Tőlünk nyugatra ennek nincs ekkora jelentősége, mert például Franciaországban
szinte minden helység város, és csak az egészen kicsiket nevezik falunak. Nekünk
hivatalvezetőknek is rangot jelent a változás. Egy városi önkormányzat a megítélés
szerint, komolyabb önkormányzatnak számít. Nem kézzelfogható, hanem erkölcsi
előnnyel jár. Július elsejétől néhány feladattal bővül az önkormányzat tevékenységi
köre. A 2000. január elsejével felálló okmányirodákat, a városok kapják meg.
A korábban a rendőrség és egyéb hatóságok hatáskörébe tartozó, okmányok - útlevél,
személyazonossági igazolvány, jogosítvány - elkészítése helyben történik majd.
A lakosságnak nem kell Dunakeszire, Vácra, egyéb helyekre szaladgálni, hanem
a helyi Polgármesteri Hivatalban el tudja intézni. Kezdetben még a hagyományos
módszerrel működik, (fénykép, bejelentőlap, személyi igazolványba való bejegyzés),
az év közepétől, de legkésőbb 2001.január 1-től pedig a kártyás megoldás valósul
meg. Lézer technikás fényképező apparátust is be kell szereznünk hozzá. Lefényképezzük
a polgárt, és itt készülnek az okmányai, később az útlevél is. Olcsóbb lesz
a lakosságnak és nekünk is, ugyanis az okmányiroda létrehozatala, talán az első
olyan feladat, amelyhez anyagi bázist is nyújt a központi igazgatás, komoly
informatikai hátteret és a szükséges személyi állomány bérét is biztosítva.
A második illetve harmadik változás, hogy elő kell teremtenünk a gyámügyi és
építéshatósági kötelezettségek ellátásához szükséges technikai és személyi feltételeket.
Az elsőfokú építéshatósági jogkört mi már előzetesen megkérvényeztük és tavaly
óta élünk a jogszabály adta lehetőséggel.
- Az államigazgatási kötelezettségeket illetően történik-e
változás?
- Középtávon, tíz éven belül önálló rendőrkapitányságot kell működtetni. Egyenlőre
mi az előző években megszokott, Dunakeszi központtal, a helyi rendőrőrs formát
alkalmazzuk.
- Izgalmas lehet még s középiskola kérdése.
- Ennek nagyon sok buktatója van, kivált ilyen pénzhiányos időszakban. Évek
óta beszélünk róla, vannak elképzelések, de horribilis költséggel jár a megvalósítás.
- Iskolákról akkor szoktunk szólni, ha szaporodik egy
település lélekszáma? Növekszi-e Göd lakossága?
- A rendszerváltás óta folyamatosan. Legalább 3000 fővel gyarapodott a település
lélekszáma. Véleményem szerint, a rendelkezésre álló infrastrukturális hátteret
figyelembe véve, Göd elérte az optimális népességszámot. Ha az elkövetkező tíz
évben hasonló nagyságrendű lakosság növekedéssel kell számolnunk, általános
iskolai férőhely gondjaink is lesznek.
- Pillanatnyilag milyen más gondok nyomasztják a város
jegyzőjét?
- Elsősorban az anyagiak. Az ingatlan értékesítések nem úgy alakulnak, ahogy
elképzeltük. Természetesen másutt is vannak gondok, és mi még a jobb helyzetben
lévő önkormányzatok közzé tartozunk. Talán ha az egész ország helyzete jobbra
fordulna, a mi gondjaink is enyhülnének. Gondoljunk csak az ár- és belvíz okozta
károkra. Minket is érint, hiszen Felsőgödön a Medárdot követő eső elárasztotta
a Lenkei utca, Árpád utca, Pannónia utca környékét. Több mint tíz napig folyamatos
készenlét volt és lehet, hogy még nincs vége. Pest megyétől 1 millió Ft-ot kaptunk
a költségek enyhítésére, de ez az önkormányzatnak több milliójába került illetve
kerül, a folyamatos védekezés, a csatornák tisztítása miatt.
- Szóljunk a jó eredményekről is. Egyre virágosabb, szebb
a Pesti út és a közterületek. Hirdetőoszlopok kerültek a város forgalmasabb
pontjaira és gyönyörűen rendbehozták az alsógödi Duna partot.
- A virágosításra az önkormányzat tetemes pénzt fordított. A dunai strand rendbetétele
a Lokálpatrióták Szövetségének, elsősorban Kovacsik Tamás képviselő szervezőmunkájának
köszönhető. A kivitelezésbe a Hivatal is besegített. Ezek az örvendetes eredmények
egyébként már a városi lét lassan, de azért fokozatosan mutatkozó jelei. Hiszen
még a város szót is csak óvatosan használjuk, kóstolgatjuk. Magam részéről optimistán
tekintek a jövő elé. Aki netán azért szkeptikus, a várossá válás miatt, mert
ősgödi és a falut szerette, annak semmi oka az aggodalomra. Csak előnyei származhatnak
abból, ha az önkormányzat több pénzhez jut az állami támogatásból. Ugyanezt
el lehet mondani azok megnyugtatására, akik a fővárosból költöztek Gödre, mert
békés környezetre vágytak. A mi célunk az, hogy egy kellemes, nyugalmas várost
teremtsünk vagy építsünk tovább. Tehát semmi okunk félni a városi rangtól.
r.k.
1999. augusztus 20-án, a gödi Sportpályán jótékonysági rendezvényt szervezünk.
Célunk a Madarász utcai Gyermekkórház Onkológiai Osztályának támogatása, ahol
a gödi leukémiás, tumoros gyerekeket is kezelik.
A rendezvény programja: egész napos kirakodóvásár, vacsora, zene, tánc.
A rendezvény területén is lehetőség nyílik az alapítványi adakozásra.
Az adományokat a Játszóház-Foglalkoztató Közhasznú Alapítvány (Bankszámlaszám:
10200830-32316256) kezeli, amely a személyes adatok ismeretében adó-visszatérítési
igazolást tud nyújtani.
A jótékonysági rendezvény védnökei: Dr. Valentinyi János körzeti főorvos, Lenkei
György, a Gödi Önkormányzat képviselője, a Népjóléti Bizottság elnöke. Tisztelettel:
Horváth Károlyné szervező a MIÉP gödi szervezete
A gödi polgárok tudomására hozzuk, hogy 1999. július 2-án megalakult a Magyar
Szocialista Párt II. számú alapszervezete, amelynek vezetői a következők:
Elnök: dr. László Domokos ny. egyetemi docens.
Elnökség: Berényi Kálmán vállalkozó, Fujer Tibor vállalkozó, Óvári László vízrendészeti
mérnök, Pincehelyi Tamás vállalkozó, Szász Tamás ügyvezető igazgató.
Az alapszervezet célja, hogy saját eszközeivel és politizálásával bekapcsolódjék
Göd város építésébe, fejlesztésének segítésébe és ilyen irányú tevékenységével
szolgálja a gödi lakosok érdekeit. Minden párttal és civil szervezettel, városi
intézménnyel, valamint a városi Önkormányzattal együtt kívánunk működni, mindazon
kérdésben, amelyek a fejlődést szolgálják.
Az alapszervezet elnöksége nevében: Dr. László Domokos Fujer Tibor elnök
elnökségi tag
Hosszú évekkel ezelőtt, amikor a Gödi Dunamenti Termelőszövetkezetben már háromezer
ember dolgozott és Márianosztrától Dunakesziig terjedt a termelőszövetkezet
hatósugara, a Polystop húzóágazat volt.
Ma Dunamenti Tűzvédelem Rt. néven Göd város legnagyobb működő ipari üzeme. Csendben,
eredményesen dolgoznak.
Felkerestük Zellei János ügyvezető igazgatót, s kértük tájékoztassa lapunk olvasóit
az Rt. működéséről.
– Dunamenti Tűzvédelem Részvénytársaság, illetve elődje 18. éve tevékenykedik
a megelőző tűzvédelem területén. Mint ilyen, az első olyan magyarországi cég,
amely komplett szolgáltatást nyújt. Ez idő alatt Magyarország, illetve Közép-,
Kelet-Európa legjelentősebb, passzív tűzvédelemmel foglalkozó cégévé vált. E
tevékenységet 1992-ig a Dunamenti MGTSZ keretében végeztük, míg 1992-ben két
lépcsőben, önálló részvénytársasággá alakultunk. Az Rt. átlag 70 dolgozót foglalkoztat,
ebből 9 fő műszaki irányító, üzletszerző. A cég alvállalkozóként átlagban 20–30
dolgozót lát el munkával. Tevékenységeink fő területe a megelőző tűzvédelem,
ezen belül a kábel-tűzvédelem több formája, acélszerkezetek tűzvédelme ugyancsak
több módszerrel, légcsatornák tűzvédelme, tűzgátló ajtók, fa-, papír-, szövet
égéskésleltetése stb. A saját termékek jelentős része exportra készül, főleg
Európába, de szállítunk Ázsiába és Amerikába is. Magyarországon mozgékony brigádokkal,
az egész országban, minden jelentősebb ipari, illetve közösségi létesítményen
végeztünk tűzvédelmi munkákat. A termékek mind Magyarországon, mind Európa szinte
mindegyik országában bevizsgáltak, forgalmi engedéllyel rendelkeznek. Több céget
képviselünk Magyarországon, termékeinket forgalmazzuk, illetve beépítjük, kivitelezzük.
A Paksi Atomerőműnél 1982. áprilisa óta végzünk megelőző tűzvédelmi munkákat,
melyeket a helyszínen mindenkor rendelkezésre álló csoportunk kivitelez. Az
elmúlt években a tűzvédelmi tevékenység mellett fővállalkozásban egyéb építészeti
tevékenységet is végzünk, mint például betonjavítás, különféle padlóburkolás,
rozsdamentes acél, illetve fa belsőépítészeti munkák. 1998 folyamán részvénytársaságunk
működésében jelentős előrelépés történt, ami részben a tevékenységi kör bővülését
és forgalomnövekedést jelentett. Ugyanakkor egy új, saját tulajdonú Kft. (Dunakeszi
Vállalkozás Kft.) alapításával építőanyagot forgalmazó nagy- és kiskereskedést
hoztunk létre, amely 1998 szeptembere óta működik. Ez a cég árusítja az általunk
gyártott és forgalmazott tűzvédelmi termékeket is a széleskörű építőanyag kínálat
mellett. Terület és épület vásárlásokkal jelentősen megnöveltük gödi központú
telephelyünk nagyságát, egyben általános felújításokkal egy európai színvonalú
gyártói és kereskedelmi telephelyet létesítettünk. Budapesten – elsősorban külkereskedelmi
tevékenységünk lebonyolítására – kereskedelmi irodát tartunk fenn. Külföldi
áruszállításainkat gépkocsikon, kamionokon oldjuk meg. Üzemünkben jelenleg 85
százalékban férfiak, 15 százalékban nők dolgoznak. Egy műszakos a munka, de
ha a sürgősség úgy kívánja – bizony akkor reggeltől estig is eltarthat a műszak.
Dolgozóink egy évi átlagkeresete egy millió 136 ezer forint. Kapcsolatunk erőművekkel,
kórházakkal, acélművekkel, vegyi üzemekkel, közlekedés és hírközléssel, papírgyárakkal,
élelmiszeriparral, szállodákkal, irodaépületekkel, bankokkal, ipari létesítményekkel,
áruházakkal, színházakkal és bevásárlóközpontokkal áll fenn. Az országban összesen
évente 150–200 partnerünk van. (Balassa Tibor)
Függetlenül attól, hogy Göd város lett, a helybeliek körében sok kérdés felmerül
Göd küllemének javítására, a gondok enyhítésére.
Magam közép-Göd környékén lakom, s most csak az ott hallott leggyakoribb kérdésekből
ragadok ki néhányat. Amikor az utasok az állomás előtt dél felé haladnak, a
Rákóczi út menti volt állomási „Tüzéptelep” elhagyatott és gazdátlan állapotán
szörnyülködhetnek.
Akik a vonatról tekintenek ki, azok elé a sínek felől még lehangolóbb látvány
tárul – vihetik tovább magukkal ennek emlékét...
De ha észak felé haladunk a Rákóczi úton, az út mentén a vasút felőli oldalon
is vannak olyan (működő) telepek, amelyek szintén nem szemgyönyörködtetők.
Egy új színfoltra azonban bizonyára mindenki felfigyelt, a nemrég nyílt Penny
Market körüli rendezett állapotokra, a gondozott, mondhatni elegáns környezetre.
A Pennyhez vezető út kiszorította a buszmegállót, ami most kb. 100 méterrel
dél felé került, csak épp elfelejtették oda átvinni a buszmegállóban lévő padot.
Idős, beteg emberek álldogálhatnak a buszra várakozva. Marad elég idejük, hogy
a roskadozó volt Kincsem istálló lehangoló látványán elmerengjenek.
Milyen jó lenne, ha ott a közelben egy tábla hívná fel az arra járók figyelmét
a közeli Kincsem istálló világhírű nevezetességére, pontosan Göd legnagyobb
hírességére: a legyőzhetetlen versenyló egykori „szállására”. Miként városunk
nagy nevezetességén a Nemeskéri-család kúriájának falán ott díszlik Nemeskéri
ezredes szerepének és itteni dicsőségének emléke, úgy érdemes lenne a Kincsem-istálló
közelében is egy emléktáblát kihelyezni, mégha csak egy lóról van is szó, ám
de milyenről...
Nagyon sokan vannak a környéken, akik teljesen tanácstalanok, hogy mikor csatolják
házukat a részben már megépült csatornahálózathoz, de hasonló a helyzet az útépítés
tervezését illetően is. Tudom, pénz híján nem futja, mindenütt kiépített útra,
bekötött csatornára, de legalább az ütemezésről, az önkormányzat ilyen irányú
elgondolásairól valami információt szeretnének az érintettek, a „kihagyottak”
kapni.
Sokaknak okoz nagy bosszúságot a hetenkénti egyszeri szemétszállítás. A nyári
nagy melegben az ételmaradékok és egyéb romló anyagok napokig bűzlenek, amíg
elszállításra kerülnek. Kétségtelen, nem túlzottan nagy összeg a szemétszállítási
díj, de meg kellene oldani (esetleg magasabb díj fejében) a többszöri szemétszállítást.
A nyaralók körében gyakran tapasztalni, hogy nem tudnak mit csinálni a szeméttel.
Ha kiteszik az utcára a házuk elé szeméttartókban nejlonzsákokban, reggelre
a kutyák, macskák martaléka lesz, szétszóródva csúfoskodik a ház előtt. Ezért
inkább sokan nagy zsákokban „hazaszállítják” a hulladékot, mármint azok, akik
ezt megtehetik (azaz van gépkocsijuk).
A kiragadott példák jól érzékeltetik, a gödiek nem passzív szemlélői az eseményeknek,
több információt szeretnének kapni Gödről és tenni szeretnének várounk javára,
szépítésére.
Bízunk abban, hogy ha más úton nem, de legalább a Gödi Körkép hasábjain választ
kapunk a felgyülemlő kérdésekre. Dr. Kölcsei Tamás
A Gödi Körkép július 14-i számában közölt – A hajléktalanokról és az éjjeli
menedékhely c.- írásra szeretnék reagálni. Először is köszönetemet és tiszteletemet
szeretném kifejezni Szegvári Andreának a Gondozási Központ vezetőjének a hajléktalanok
érdekében végzett áldozatos munkáért. Nem szeretnék megfeledkezni Traupret Imrénéről
sem, aki valóban „szülő-anyja” volt az éjjeli menedékhely létrejöttének 1996-ban,
mint a Népjóléti Bizottság elnöke.
A kiemelést azért tartom szükségesnek, mert ma már világos mindenki előtt, hogy
a jelenlegi képviselőtestület ezt nem valósította volna meg. Sőt, többen aláírásukat
adták annak érdekében. Hogy a már meglévő, kiharcolt, megvalósított, működő
hajléktalan szállást számolják fel.
Azt hiszem, hogy Göd Város választópolgárai fentiek ismeretében szégyenpírral
az arcukon gondolnak az utolsó önkormányzati választásokra, ahol olyan képviselőket
választottak, akikből sajnos hiányzik a legalapvetőbb szociális érzés is. Pedig
erre még a kapitalizmusban is szükség van, ha valaki a köz-szolgálatában áll.
(Tisztelet a kivételnek.) Én személy szerint szégyellem magam az elhibázott
választásomért. Jó lenne, ha a választópolgárok végiggondolnák, hogy adott esetben,
ha nehéz helyzetbe kerülnénk, mire számíthatnának azoktól az önkormányzati képviselő
uraktól, akik aláírásukat adták a hajléktalanszálló megszüntetése érdekében.
Érdemes a történteken elgondolkozni és levonni a következtetéseket. Csonka
Andrásné
Budapesten a lomtalanítás során mindig látni guberálókat a „szeméthalmok” körül,
amint keresgélnek a kidobott holmik között. Nagy részük nem üres kézzel tér
haza, hanem egy kiselejtezett hűtővel, sámlival, kiszerelt alkatrészekkel felpakolva.
Ilyenek láttán mindig az jut eszembe, hogy kisebb helyeken (mint Gödön is) jó
lenne ha nem a lomtalanítás során kipakolt holmik között kényszerülne turkálni
az ember, hanem a helyi lap (jelen esetben Gödi Körkép) hasábjain hirdetné meg
valaki, hogy mit keres és mit kínál fel.
Sokan vannak Gödön is, akik a feleslegessé vált tárgyaiktól örömmel megszabadulnának.
Ezért is javaslom e lap Szerkesztőségének egy „Csere-bere” rovat megindítását.
Ebben díjmentesen (netán csekély díjazás fejében) lehetne a feleslegessé vált
tárgyakat „felkínálni” illetve akik használt tárgyakat keresnek, ezen igényüket
tüntethetnék fel a lapban. Természetesen nem kereskedelmei tételekről lenne
szó! Ezzel sokan olcsón hozzájuthatnának bizonyos keresett holmikhoz, miközben
mások örömmel kiselejteznék azokat. Mindenki jól járna, de azok a szegény országút
menti fák is, melyekre durva kezek rajszögekkel kitűzik „hirdetéseiket”. K.
T.
Olvasóink közül
többen érdeklődtek már a kutyák idegrendszeri problémáiról, ezen belül is az
epilepsziáról. Sajnos egyre több kutyánál találkozom ezzel a kórképpel, cikkemmel
a mielőbbi gyógykezelés érdekében a betegség felismerését szeretném elérni.
Az epilepszia a központi idegrendszer visszatérő, görcsrohamokban jelentkező
működészavara. Más betegségek is járhatnak görcsrohamokkal, így az epilepszia
teljes biztonsággal csak ezek kizárásával állapítható meg. Az epilepszia esetében
az agyi bioelektromos folyamatok zavara esetén keletkező, idegi szintű elektromos
„kisülések” okozzák a rohamokat. A bioelektromos zavarok helyétől függően a
tünetek is különbözőek lehetnek. A gyógykezelés módját a görcsrohamok, illetve
a görcsrohamok közti szünetek hosszának függvényében határozza meg az állatorvos.
A görcsöket kiválthatja: stressz, félelem, hangulatváltozás, fény, zaj, időjárás
változás stb. Mindenféle ok nélkül, akár alvás közben is jelentkezhetnek a görcsök.
A közelgő rohamra a viselkedési zavarok, nyüszítés, félelem, merev tekintet
utalnak, a kutya gyakran elbújik. Ritkán már órákkal a roham előtt is megfigyelhetőek
ezek a tünetek. Megkülönböztetünk nagy általános rohamot és kisebb részleges
izomrángásokat. A nagy roham az egész testre kiterjed: a kutya lábaival kapálódzik,
futó mozgásokat végez, görcsösen összezáródott szájából nyál szivárog. A nagy
roham rövid ideig tart (kb. fél perctől néhány percig), bár a gazdinak ez sokkal
hosszabb időnek tűnik! A roham alatt az állat nincs tudatánál és fájdalmat sem
érez. Kis roham esetén meghatározott izomcsoportok rángása figyelhető meg. A
fejen rágómozgások, nyálzás, pupillatágulat, ferde fejtartás vehető észre. A
végtagon remegés jelentkezik, majd ugyanazt a lábát emelgeti. Ez tarthat néhány
másodpercig is anélkül, hogy a gazdi észrevenné!
Fennáll azonban a veszély, hogy a külön-külön jelentkező görcsök a test egészére
kiterjedő rohamba csapnak át. A hirtelen jelentkező rohamnál meg kell óvnunk
állatunkat attól, hogy valamibe beüsse magát. Erre a célra takaró vagy párna
tökéletesen megfelel. Ha lehet sötét, csendes helyre kell tenni. Felügyelet
nélkül ne hagyjuk! Ne fogjuk meg a végtagokat, a roham kialakulását nem tudjuk
megakadályozni! A légzés felvételét biztosítanunk kell, meg kell akadályoznunk
a nyelv hátracsúszását! A kezeléssel a tünetek enyhíthetők, valamint a két roham
között eltelt idő hosszabbítható. Görcsmentesség csak élethosszig tartó gyógyszeres
kezeléssel valósít ható meg, állandó állatorvosi felügyelettel. A tudomány mai
állása szerint maga a betegség nem gyógyítható. Dr. Megyery Csaba állatorvos
Befut a vonat Balaton ország fővárosába, Siófokra. Most is barátságos hang
köszönti az érkező utasokat.
A vasút melletti sétányon egész Pest – minden árujával – felfedezhető. A pesti
árak áthúzva és alatta az alacsonyabb áron történő kínálat olvasható. A sétányon
rengeteg eladó kínálja portékáját, vevő alig akad.
A Sió csatornában álló hajók invitálják – borsos áron – az utasokat balatoni
útra, de érdeklődő kevés akad. Azok is inkább az „ingyenutas” hetven éven felüliekből,
a Balaton imádóiból akad. A 25 fokos vízben sincs zsúfoltság. A perzselő nap
égeti a férfiakat – hölgyek – zömében meztelen testét. A parthoz közeli moszatokban
parányi halacskák cikáznak, csiklandozva nevető kisgyerekek talpát. A partot
főtt kukorica illata lengi át. Ínycsiklandó. De az étvágy hamar elszáll. Egy
cső ára: 150 forint. Majd az ebéd kárpótol! A vendég a Balatonnál halászlére
vágyik. Tálalják is. Jó ízű a leves. A vendég keresi benne a halat. Fél szelet
kínálgatja magát. Annak is a fele: csont.
A csodálatos siófoki parkban nincs olyan pad, aminek fa ülőkéjéből ne vitték
volna el – bizonyára télen – a tüzelőnek alkalmas faanyagot. Az egykori Kaszinóból
már délelőtt vad zene szól, csalogatja „non stop“ üzemébe az este belátogató
vendéget. Aztán a vendég megindul az állomás felé, ahol olyan szíves szóval
fogadták, s ahova pontosan, menetrend szerint begördül a Nagykanizsa-Kassa között
közlekedő gyorsvonat. Az elegáns vonaton bőven van hely. Beszélgetünk útitársainkkal.
Kérdezik: – hova tartok? Mondom Vác felé.
– Oh – mondja az egyik hölgy – jól ismerem Vácot, ott lakik a nagyapám.
– És a várossá vált Gödöt is ismeri? – kérdem..
– Ott ahol egy roma fiút megöltek? – kérdezi.
– Igen, – mondom lehajtott fejjel. Így válik az országban ismertté szép, újdonsült
kisvárosunk. Sajnos. (Balassa)
A Pest megyei Ifjúsági Szuperbajnoki Tornán július 3-án Sződligeten a következő eredmények születtek.
Göd – Nagykáta: 0–0
Nagykáta csapata végig támadott, de a 2×30 perces játékidőben nem tudta a győzelmet
megszerezni, mert a gödi védelem minden támadást hárított, de különösen ki kell
emelni Gál kapus produkcióját. A mérkőzés tizenegyes rúgásokkal dőlt el, ahol
Göd 3:2 arányban győzött.
Göd – Monor: 0–0
Ezen a mérkőzésen sem született a rendes játékidőben gól, s bár Monor többször
vezetéshez juthatott volna a gödi védelem szilárdan hárított. A mérkőzést tizenegyes
rúgásokkal döntötték el, ahol 5:4 arányban Monor bizonyult jobbnak.
Végeredmény:
A torna legjobb kapusa: Gál József lett.
A Pest megyei II. osztály ifjúsági bajnoka: Göd SE.
![]() |
|
A megyei II. osztályban Göd a 11. helyen végzett, így továbbra is a megyei
II. osztályban szerepelhet.
Az öregfiúk bajnokságát a Dunapart csapata nyerte, a második helyen a Gödi SE
végzett.
Mindkét csapatnak gratulálunk. Antal György Bálint
Miközben hazánkat özönvíz veszélyeztette, s a nyári vakációjukra aggodalmaskodva
gondolnak az emberek, néhányan már kellemes emlékekkel tértek haza külföldi
pihenésükről. Horvátországban, az Adria partján pihent Schüttné Balázsovits
Mónika a kézilabda csapat kapitánya.
– Vrsarban, az Istrián pihentünk.
– Bizonyára nem egyedül vágott neki az útnak?
– Németh Andrásékkal, Virágh Mayáékkal összesen tíz főből állt a mi „kézilabdás”
társaságunk, de összesen 26 magyar turista töltötte itt a szabadságát. Ki egy
hétig, mások két hétig maradtak.
– Hányszor tudtak fürdeni?
– Egy esős nap kivételével minden nap. A tengeri fürdőzésen kívül tengervízzel
töltött medencékben is lehetett lubickolni. Az apróságok a gyermekmedencében,
a felnőtteknek pedig két méternél mélyebb víz is rendelkezésre állt.
– A tenger hőfoka?
– Kellemes, 23–24 fokos volt.
– És az ellátás?
– Apartmanokban laktunk, ahol saját konyhát vezethettünk, az itthonról vitt
nyersanyagokkal.
– Milyenek az ottani árak?
– Nagyjából azonosak a hazaiakkal. Talán egy-két árucikk drágább mint nálunk.
– A határállomásokon nem volt fennakadás?
– Lentinél, illetve Letenyénél léptük át a magyar határt. Szlovénián keresztül
utazva értünk Horvátországba. Gyorsan, gond nélkül jutottunk át a határokon,
úgy oda mint hazafelé.
– Mi volt a társaság napi programja?
– Reggel nyolckor kelés. Reggeli. Tengeri fürdés. Ebéd. Pihenés. Újból tenger.
Estefelé közös programok alakultak ki. Egyszer-egyszer étteremben kóstoltuk
meg a helyi ízeket.
– Kirándultunk. Felkerestünk egy szép cseppkőbarlangot is. De megállapítottuk,
hogy a mi aggteleki barlangunk azért nagyobb és látványosabb. Szép út volt,
jól éreztük magunkat, de most már az itthoni feladatok foglalkoztatnak bennünket.
Július 9–10–11-én Velencén zajlott a Kajak-kenu Országos Diákolimpia, melyen
csapatunk is jelentős létszámmal vett részt.
Két kategóriában indították a versenyszámokat. Amatőr kategóriában a nem igazolt
versenyzők indulhattak az iskolájuk színeiben, a profi kategóriában az igazoltak.
A Gödi Sportegyesület kajak-kenu szakosztályában leigazolt versenyzőinek eredményei:
Érdemes még megjegyezni, hogy a Gödi Sportegyesület Kajak-kenu Szakosztályának
csapata országos szintű versenyen még soha ilyen eredményesen nem szerepelt.
A jó eredmények annak köszönhetőek, hogy az utóbbi időben sokat javultak körülményeink,
többet és hatékonyabban tudtunk foglalkozni a tehetséges gyerekekkel, mióta
két edzővel dolgozunk és nem utolsósorban Németh Sándor jóvoltából hozzájutottunk
egy versenyképes K-4-es hajóhoz.
Az eredményekből is látható, hogy ezzel a hajóval szereztek versenyzőink egy
arany és egy ezüstérmet. Reméljük, hogy a továbbiakban is megmarad ez a lendület
a csapatban, hiszen az év legnagyobb versenyei még ezután következnek.
Hátra van még a Vidékbajnokság és az Országos Utánpótlás Bajnokság. Reméljük,
hogy az eddigiekhez hasonlóan a szülők és versenyek után érdeklődők nagy számban
szurkolnak a helyszínen is a gyerekeknek.
A GÖDI SE Sakk Szakosztálya július 7-én rendezte Kónya Károly nyaralójában az
I. GÖD VÁROSI RAPID BAJNOKSÁGOT.
A 8 résztvevős körverseny 2×10 perces volt.
Végeredményben
A verseny után tejfölös rókagomba-paprikást és vargánya pörköltet ehettünk Kónya módra. Antal György Bálint
Beszélgetés Szaszák
Dénessel – és nem Szaszák Györggyel, ahogy azt előző számunk címoldalán tévesen
írtuk.
Ezúton kérünk elnézést úgy Dénestől, mint édesapjától, Szaszák Györgytől, akit
akaratlanul „megajándékoztunk“ azzal a világkupával, amely a fiát illeti. Szaszák
Dénes a Gödi Sportegyesület Kajak Szakosztályának tagja Csehországban kajakversenyen,
maratoni távon ifjúsági világkupát nyert.
– A kajakozást nyolcadikos koromban ismertem meg, de komolyabban három éve kezdtem
el Sinkó László edző vezetésével, aki gondosan odafigyelt felkészültségemre
és a mai napig egyengeti utamat – kezdi beszélgetésünket az ifjúsági világkupa
birtokosa.
– Milyen vízen szerezte a maratoni távon az aranyérmet?
– A június 19-20-án megrendezett kajak-kenu maratoni világkupán nyertem el az
„aranykupát a csehországi Tyn-ben a Vitavon folyón. A versenyre saját költségen
és egyesületi segítséggel utaztam ki.
– Hány kilométeres volt a táv?
– A kijelölt távon két kört kellett megtenni, mely így 24 km volt, ezen belül
4×50 métert kellett futni hajóval együtt.
– Hány induló volt a versenyen?
– Az összes európai ország több versenyzővel képviseltette magát, így több mint
százan álltunk rajthoz.
– Milyen fölénnyel győzött?
– Másfél óra kajakozás után az ember nem az nézi, hogy mennyivel nyert, hanem
azt, hogy vége van a hajtásnak és a fizikai fájdalmaknak.
– Milyen versenyei lesznek még ezen a távon ebben az évben?
– Az idén hazánk a rendezőországa a VII. kajak-kenu maratoni világbajnokságnak,
július 31 – augusztus 1 között. A helyszín: Győr. Az előzetes válogató versenyek
alapján kiharcoltam az indulás jogát a saját korosztályomban, igaz eszköz hiányában
nem úgy sikerült ahogy vártam.
– Milyen esélyei vannak?
– Ezekről csak akkor lehet beszélni, ha az edzés – illetve eszközfeltételek
biztosítottak. Itt főként az eszközhiány a kiemelendő pont. Akkor lehet jól
versenyezni a nemzetközi mezőnyben, ha a felkészülési feltételek elérik a külföldi
színvonalat, de erre még várni kell. A maratoni versenyeken lehet könnyített
hajóban versenyezni, melynek alsó súlyhatára 8 kg, az én hajóm 13 kg. A könnyű
hajó 300 ezer forint, erre az egyesületnek nincs kerete, egyéni szponzorom pedig
nincs, támogatást nem kapok.
– Hány órát kell kajakozni hetente?
– Általában napi 2-3 edzés van. A hét minden napján. Napi 40-50 km-t kajakozunk
és ezen felül van erőfejlesztés, úszás, futás, biciklizés, így mintegy napi
6 órát töltök edzéssel.
– További célkitűzések a kajakos mezőnyben?
– Nem szeretek előre tervezgetni, de igyekszem optimista maradni és a körülmények
ellenére szeretnék jól szerepelni Győrben. Utána pedig augusztus 28-án ismét
megrendezésre kerül a Göd – Kupa kajak-kenu verseny, melyre készülünk és mindenkit
szeretettel várunk. (B. T.)