Gödi Körkép 1999. június 2.
Lapzárta után kaptuk a hírt, miszerint 1999. május 31-iki zárt ülésen egyhangúan
úgy határozott Göd Nagyközség Képviselő-testülete, hogy nem egyezkedik a melegvizű
strand volt bérlőjével, Lukács Lászlóval. Mint Ilyés Gizella alpolgármestertől
megtudtuk, a gödi honatyák megvárják a Dunakeszi Bíróság döntését.
A tárgyalásra 1999. június 15-én kerül sor. Az önkormányzat részletes információval
hamarosan szórólapokon tájékoztatja a lakosságot, és természetesen lapunk következő
számában mi is beszámolunk strandunk további sorsáról. Egy biztos. Egyelőre
zárt kapukat talál, aki strandolni szeretne Gödön.
Országos Közterület-szépítési Verseny
Második versenynap: 1999. június 5. szombat, 8-tól 12 óráig. Göd csatlakozott
a Magyar Település- és Területfejlesztők Szövetsége kezdeményezéséhez, a „Három
szombat” országos közterület-szépítési versenyhez.
E nap mottója: „Tisztelet az elődöknek! – Emlékül a jövőnek”, célunk az emlékműveink
környékének rendbetétele. Ezen időszakban ismét lenyírják a füvet a főútvonalakon
és az aszfaltos burkolatú utcákon. Felkérjük a lakosságot, hogy a házuk környékét
hozzák rendbe, hogy településünk szebb környezetben várja a vendégeket.
Kérjük, hogy az emlékhelyek, szobrok környékének rendbetételében is vegyenek
részt, ebben a munkában elsősorban a környéken lakókra számítunk! Felkérjük
a közintézményekben dolgozókat és magánembereket arra, hogy az ingatlanok közelében
köztéren elültetett virágokat, növényeket egész nyáron át öntözzék, gondozzák
– ne maradjon gazdátlan, elszáradt növény a településen. Emlékhelyek, köztéri
szobrok helyszínei: Felsőgöd területén: Bozóki Gyula tér – kopjafa környéke;
Várdomb és környéke. Alsógöd területén: Petőfi tér; Kossuth tér. Szerszámokat
(ásó, kapa, gereblye) hozzanak magukkal! Kérjük, ha tehetik, részvételükkel
segítsenek abban, hogy Göd sikeresen vehessen részt e versenyen.
A mi zsebünkre ne játszanak – mondta egy hozzászóló a gödi közmeghallgatáson,
kijelentését a Göncöl Alapítvány elnökének címezve. Ugyanis az alapítvány megfellebbezte
a golfpálya építésére kiadott első fokú szakhatósági engedélyt, mondván, hogy
meg kell állítani a módszeres és rendszeres természetpusztulást. A vállalkozónak
viszont negyedmilliárd forintja forog kockán. Csaknem ötven évig a termelőszövetkezet
birtokában volt a terület, érthetetlen, hogy hirtelen olyan értékei lettek,
amelyeket mindenáron meg kell védeni – vélte egy felszólaló a golfpálya ügyével
foglalkozó gödi közmeghallgatáson.
Kiszel Vilmos, a Göncöl Alapítvány elnöke válaszul megemlítette, hogy például
nyolc orchideafaj él itt, mire valaki felvetette, miként lehetséges, hogy az
a szakember, aki több millióért készítette el a golfpálya tanulmánytervét, lehetőséget
látott a védett növények megóvására. Volt, aki a golfpálya idegenforgalmat élénkítő
hatásáról beszélt, és volt, aki felháborodva fordult az alapítvány elnökéhez,
mondván, az ő zsebükre ne játszanak. Végre jön egy vállalkozó egy környezetbarát
beruházás tervével, és akkor valakik egyszerűen keresztbe tesznek, beavatkoznak
Göd életébe. Megmutatják, hogy képesek megtorpedózni, presztízskérdést csinálnak
belőle, folytatta egy másik felszólaló – aki, mint mondta, huszonöt éve él ott,
és nemegyszer maga takarította el a szemetet a ma oly nagyon védett területről
–, de el kell érni, hogy megépüljön a golfpálya, mert különben marad a szemétdomb.
A tervek és a garanciarendszer kiegészítése után lehetségessé válik a golfpálya
építése, vélte nem is olyan régen Göd polgármestere. Szegedi Sándor akkor hozzátette,
a környezeti hatástanulmányt elfogadták a szakhatóságok, nincs miért megakadályozni
a további munkát, ha pedig valaki felelőtlenül akadályozni próbálja, akkor vállalja
ennek következményeit is.
A már meglehetősen nagy nyilvánosságot kapott ügy a kilencvenes évek elején
kezdődött. A szövetkezeti földalapok kijelölése után ötvenkét hektár legelő
a gödi Dunamenti Mezőgazdasági Szövetkezet tulajdonában maradt, az önkormányzat
viszont helyi védettség alá helyezte ezt a területet. A szövetkezet, fellebbezés
révén, elérte termelésből való kivonását annak érdekében, hogy ott sport- és
szabadidőközpont létesülhessen.
A golfpálya építésének terve már korábban felvetődött, és amikor Pólus Péter
a szövetkezettől megvásárolta ezt a területet, a gödi képviselő-testület támogatásáról
biztosította a vállalkozó erre vonatkozó elképzeléseit. A beruházó, aki a pálya
mellé szállodát is tervezett, további két hektár földet az önkormányzattól vásárolt
meg, és további területet pedig bérbe vett.
Az akkori testület úgy vélte: amellett, hogy ez a létesítmény komoly nyereség
lesz a község számára, a védett terület megóvásának is legjobb módja és eszköze.
A kételkedők meggyőzésében döntő érv volt, hogy a védettség alatt álló területen
épülő golfpályák létesítéséhez és üzemeltetéséhez komoly feltételeknek kell
eleget tenni, és a láprét védelmét pedig külön előírások rögzítik. Ugyanakkor
tudatosították, hogy a kapcsolódó létesítmények, a sportcentrum, a szálloda
is csak a környéken élők érdekeinek figyelembevételével épülhetnek meg. A közmeghallgatáson
Szegedi Sándor polgármester már kevésbé tűnt derűlátónak.
Elmondta, hogy a beruházónak eddig mintegy kétszázötven millió forintjába került
a tervezés és az előkészítés – például a hatalmas terület bekerítése –, az önkormányzat
pedig csak az építkezésből több milliós iparűzési adóra számíthatott, s évente
több millió forint idegenforgalmiadó-bevételt jelentene a szálloda működése
is. Nem beszélve arról, hogy legalább tíz-tizenkét munkanélküli jutna álláshoz,
ha a beruházás megvalósulna. A polgármester szerint, ha sikerül megtorpedózni
ezt a tervet, akkor az önkormányzatnak újra kell gondolnia költségvetését, s
a kieső bevételt új helyi adó bevezetésével pótolni. Vagyis a lakosság terheit
tovább kellene növelni.
– A fórumon a Göncöl Alapítvány elnöke úgy foglalt állást, hogy a környezeti
hatástanulmány készítője és a környezetvédők közötti tudományos vita végére
a hatóság fog pontot tenni. Egyébként felajánlotta, hogy segít a beruházónak
másik területet keresni a golfpálya megépítésére. Mivel a golfpálya hatástanulmányát
szakemberek készítették, és az első fokú szakhatóság is nyilván szakemberek
véleménye alapján engedélyezte a beruházást, Kiszel Vilmost arra kértük, bővebben
indokolja meg, miért próbálja a Göncöl Alapítvány mindenáron megakadályozni
a terület hasznosítását.
Válaszában az elnök elmondta, hogy szabálysértések és bűncselekmények láncolata
után került a golfpályaépítés ebbe a helyzetbe. Sok védett és fokozottan védett
növény és állat élő-, táplálkozó- és termőhelye ez a terület, s ezeket törvény
védi. Az általános védelem mellett pedig maga a terület is védett volt, éppen
a Göncöl javaslatára helyezte helyi védettség alá az önkormányzat, ez alól pedig
nem lehet kivonni. Az alapítvány elnöke szerint a védettség megszüntetése szabálysértés,
az élőhelyek tömeges megsemmisítésével viszont bűncselekményt követtek el. Ráadásul
a Göncöl által készített – és szolgálati titoknak számító – térképek alapján
kezdték meg a munkát. Kiszel Vilmos leszögezte, hogy a beruházónak hatályos
környezetvédelmi engedélye nincs – ugyanis az első fokú szakhatósági engedélyt
a Göncöl Alapítvány megfellebbezte –, az építési engedélyt kiadni nem lehetett,
ennek hiányában pedig tilos az építést folytatni.
Mint mondta, nem érti, hogy a polgármesternek milyen érdeke fűződhet az ügyhöz,
ami miatt ilyen súlyos cselekményeket hajszol és fedez. Nem érti a vállalkozót
sem, mivel neki is sokkal egyszerűbb lenne a dolga, ha levonulna a területről
és keresne egy megfelelőbb, probléma- és konfliktusmentes birtokot.
A polgármester szerint végső soron elképzelhető, hogy a vállalkozó levonul,
de akkor nem a községben, hanem másutt fektet be. Ez pedig Gödnek komoly veszteséget,
a beruházónak pedig tetemes kárt okoz.
Hogy kárigényét hogyan és kivel szemben fogja érvényesíteni, egyelőre nem lehet
tudni, ám elképzelhető, hogy perek sorozata indul majd el. B. J. G.
A fenti írást a Népszabadság május 25-iki számának Pestvidék mellékletéből,
a szerző hozzájárulásával vettük át.
A Budapest–Szob vasútvonal felújítási munkálatainak keretében kerül sor Dunakeszi és Göd állomásközben található két vasúti útátjáró átépítésére. Az átépítési munkálatok miatt szükséges az átjárók teljes szélességű lezárása. A lezárások nem egyidőben történnek, így a község vasút által elválasztott területe valamelyik átjárón megközelíthető.
Az átjárók lezárása az alábbi időpontokban történik:
AS 197 (2. sz. főút – Nemeskéri-Kiss Miklós út) jobb vágány viszonylatában 1999.
június 2-án 18.00 – június 3-án 18.00 óráig. Bal vágány viszonylatában 1999.
június 11-én 6.00 – 1999. június 12-én 18.00 óráig; 1999. június 26-án 4 óra
időtartamra (technológiai vonat áthaladásától függően), június 30-án 18.00–július
1-én 18.00 óráig.
AS 207 (Béke utcai átjáró) bal vágány viszonylatában 1999. június 13-án 9.00
– június 13-án 12.00 óráig, június 17-én 6.00 – június 20-án 18.00 óráig, 1999.
június 26-án 2 óra időtartamra (technológiai vonat áthaladásától függően), 1999.
június 29-én 18.00 – június 30-án 18.00 óráig.
Az átépítési munkálatok miatt szükséges az útátjárók teljes szélességű lezárása. A lezárást a KRESZ előírásai szerint időben kitáblázzák.
Ha teszem azt a magyar állam eladná a budai várpalotát, a benne lévő milliónyi könyvvel, sok ezer festménnyel, szoborral, történelmi emlékkel együtt, az ország lakosságának életszínvonala ugrásszerűen megugrana. Nem lenne jó üzlet?
Csakhogy a budai várat nem lehet eladni. Nemcsak azért, mert abban a pillanatban megbukna a kormány, amelyik ilyesmit fontolgatna, hanem azért is, mert a várpalotának nincs ára. Megfizethetetlen. A Gödön élő Kossuth-díjas író, Gyurkó László írásának folytatása olvasható.
Olvasom, hogy az alsógödi tábor értéke 150 millió. Nem tudom, ki állapította
meg ezt, és minek alapján.
De azt tudom, hogy ennek a tábornak nincs ára. Megfizethetetlen. Legalább
tucatszor jártam végig csónakkal a Dunát, az osztrák határtól a jugoszlávig
és vissza (olykor a határokon túl is), így bízvást állíthatom: az egykori Szakáts-kerthez
hasonló idilli gyöngyszem nincs az egész Duna mentén. Van benne patak, tavacska
(igaz, már posványosodik), a patakot egykoron karcsú hidacskák ívelték át (igaz,
most vasmonstrumok), van egy hangulatos, nem is kis ház (katasztrofális állapotban),
egy cselédház (omladozva, már összeomlott istállóval), egy természet alkotta
csendes öböl, kikötőnek, csónakház (kihasználatlanul), van egy új ház (remélhetőleg
csak átmenetileg hajléktalan-szállás, mert igazán nem arra való), van focipálya,
vannak kulipintyók (megérettek a lebontásra), van egy gyönyörű fasor (már megcsonkítva),
vannak gyönyörű fák (fogyóban, mert a láncfűrész gyorsan dolgozik), van egy
domb, völgy, sík terület (igaz embermagas gaz növi be). Van aztán még vezetékes
víz, gáz, csatorna, mosdók, aszfaltozott bekötőút, mindkét bejárathoz. S a tábor
aljában az ország legnagyobb útja, a Duna. Ebben áztatja lábát a tábor.
Egyetlen hátránya van a birtoknak. Az, hogy az égvilágon semmi másra nem alkalmas,
mint tábornak. Hiszen senki sem fogja beültetni gyümölcsfákkal, senki sem fog
itt teheneket legeltetni, csirkét tenyészteni, mint egykoron. Tábornak viszont
maga a Jóisten teremtette.
Évről évre ugyan lábra kapnak hírek, hogy mi épül majd itt, játékkaszinó vagy
szupermarket, ám ez a terület ilyesmire (és minden egyébre) alkalmatlan. Persze
volna egy megoldás: felparcellázni a sík területet, kivágni a fákat, jó pénzért
eladni a telkeket s beépíteni palotácskákkal, melyek szinte pontosan akkorák,
mint a parcella (lásd a Duna-közt – vajon ki engedélyezte ezt és miért?).
A többi részt meg hagyni, hogy vegye birtokba a burjánzó természet, mint a Dzsungel
könyve romvárosát, vagy Kambodzsában a világ legcsodálatosabb templomóriásait.
Ez hasznot hozna a településnek. És a haszon, mint tudjuk, nagy dolog és roppant
csábító.
Említettem a budai vár példáját. De jaj annak az országnak, amely elpazarolja
történelmét. És jaj, aki elherdálja természeti kincseit. Mert az értéknek mértéke
van. Ami pótolhatatlan, annak értékét nem százmilliókban, milliárdokban mérik.
Mondják, egy sátortábor nem lenne kifizetődő az egykori Szakáts-kertben. Csak
a Duna-kanyarban kapásból tudok sorolni fél tucat kempinget, melyek sokkal rosszabb
adottságokkal rendelkeznek és hasznot hoznak. Esetleg meg kéne nézni, hogyan
csinálják.
Ám kétségtelen, hogy a táborra eleinte áldozni kellene. Nem is keveset. Ahogy
a budai várra is áldoznak. Annak leghalványabb reménye nélkül, hogy valaha is
rentábilis lesz. A tábor pedig azzá lehetne. Vegyük már tudomásul, hogy Göd
legnagyobb, páratlan és pótolhatatlan értéke a Duna. Bármilyen területfejlesztési
tervek születnek is.
Épülhet itt – és épüljön is – Penny Market, golfpálya vagy strand, a Dunával
nem konkurálhat. S a páratlan tábor, mint tudjuk, a páratlan Duna mellett fekszik.
Mi kellene ide? Kiirtani a bozótost. Rendbe tenni a házat. Büfét, pici boltot
nyitni a táborozóknak. Egy stéget a Dunára, legyen hol kikötni. És propaganda,
hogy megismerjék a vízen, kerékpáron, sátorral, lakókocsival túrázó magyarok
és külhoniak. Meg lehetne szervezni, bizonyisten. Ám legfőképp egy gazda kellene.
Ó, nem valamiféle hivatalos szerv. Az van. Látjuk az eredményét.
Egy GONDNOK kellene. Milyen szép szó. A Magyar Nyelv Értelmező Szótára szerint
a gondnok olyan személy, akinek gondjára van bízva valamely érték. Aki úgy óvná,
ápolná, szeretné, dédelgetné a területet, mint a szeme világát.
Lehetne ilyet találni?
Miért ne lehetne?
Göd a közelmúltban kétszer is jelesre vizsgázott közösségi tudatból, áldozatkészségből.
Mindkét esetben a Dunával kapcsolatosan.
Először, amikor megmentette a Feneketlen tavat attól az eszement ötlettől, hogy
betemessék. Összefogott a környék – és nemcsak a környék – apraja-nagyja. A
tó azóta lassan már kis paradicsom.
Másodszor, amikor megépítették az edzőtermet a Széchenyi csárda mellett, hogy
legyen hol nevelni, edzeni a gyerekeket. Nemcsak sportolásra. Életörömre, egészséges,
közösségi létre, a víz, a Duna szeretetére is. És jöttek a szülők, rokonok,
ismerősök, barátok, a Duna-rajongók. Valahogy pénz is került. És áll a ház.
Pénzben mérhető hasznot nem hoz. Annál sokkal nagyobb hasznot a jövőnek. Egészséges,
jó érzékű, vidám emberpalántákat.
Bizonyos, hogy ha a település gazdái elszánják magukat a cselekvésre, lesznek
támogatói, segítői. Ki a két keze munkájával, ki tehetségének, alkalmasságának,
módjának, munkakörének megfelelően. Én ásni sajnos már nem tudok, de egy ilyen
terv támogatására felajánlom egyhavi nyugdíjamat. Húsz kilométerre vagyunk a
fővárostól. Itt egy ugrásnyira az egész környék, egész Nógrád megye, melynek
nem adatott meg a szerencse, hogy Dunája legyen.
Nem messze Szlovákia, Ausztria. Nagy országút a Duna. S a táborban kényelmesen
elférnének a táborozók mellett az üdülésre áhítozó lurkók is. Nem kellene olyan
sok, hogy a tábornak híre menjen. Mert az értéknek híre kél. Ebben az értékeit
vesztő világban is.
Ha nem? Szemünk láttára pusztul el a település ékköve, a tábor. Mint ahogy
szemünk láttára pusztul néhány éve Göd másik éke, az ezernyi meggyfa. Lehet,
hogy Gödből város lesz, de nem lesznek meggyfái. Ezt a páratlan értéket is csak
községi irányítással, közös összefogással lehetne megmenteni. Ha még lehet.
Hiszen hiába óvja, permetezi, metszi egyik gazda a fáit, ha a szomszéd moníliás,
haldokló lombkoronái újrafertőzik. Még egy kis idő, s nem borul minden tavasszal
az országban páratlan hófehér menyasszonyi ruhába a település.
Göd elveszti arculatának egyik legszebb vonását. Ki fog elszámolni ezzel az
értékkel? És ki felel a gödi táborért? A közösségnek, az országnak, a jövőnek.
Gyurkó László
Jóllehet a Gödi Körkép rendszeresen beszámol az önkormányzati ülésekről, mégis
úgy gondoltuk, élőbbé tehetők a közügyek, ha a mindanynyiunkat foglalkoztató
közös dolgainkról a nagyközség vezetője számol be. Ezért a jövőben havonta egy
alkalommal megkérdezzük a polgármestert, mi történt a hivatal háza táján?
- Túl vagyunk egy hétvégi kánikulán, mondhatni tombol a nyár. Kísérőjelenségként
pedig újra megjelentek vízparti "barátaink" a szúnyogok. Több olvasónk kérdezi,
lesz-e idén is szúnyogirtás?
- Igen. Június első napjaiban négy alkalommal légi, három alkalommal pedig ez
a meleg, ködös szárazföldi védekezésre kerül sor. A szúnyogok ellen a légkörbe
juttatott szerek ártalmatlan, a növényvédő állomás által engedélyezett anyagok.
-”A tv. csatornák átrendezése után - írja lapunkhoz írt levelében dr. Bakonyi
Ferenc olvasónk - sem a tv 2 sem a Duna tv nem fogható és a tv 1 is csak nehezen.
Kérdésem az, hogy mi van a kábel tv-vel, melyre több éve befizettük az Önkormányzat
által kért pénz, az ott is van az Önkormányzatnál, de semmi hír felőle, pedig,
mint említettem a vételi problémák miatt nagy szükség lenne rá."
- A Digitel három év után végre hozzájárult, hogy a City Net elnevezésű társaság
kivitelezze a sokak által hosszú ideje várt kábel televízió hálózat kiépítését.
Munkatársaik rövidesen felkeresnek minden ingatlantulajdonost a községben és
felvilágítást nyújtanak, milyen áron, milyen szolgáltatást tudnak nyújtani,
s remélhetően még a nyár folyamán megkezdik a kiépítést. Akik évekkel ezelőtt
befizettek a kábel tv-re 8000 Ft-ot, azok most ennyiért kapják. Ennek ma 23
ezer forint körül van az ára. A vállalkozásban az önkormányzatunk is szeretne
"üzletileg" részt venni annál is inkább, mivel távlati tervek szerint a váci
kábeltévének Gödön is lesz stúdiója.
- Egy nappal a dunakeszi után, május 19-én megnyílt a gödi Penny Market is.
900 négyzetméteren 600 féle termék várja a vásárlókat.
- A mindössze négy hónap alatt felépült áruház, az alsónémedi központtal működő
áruházlánc ezúttal 103. üzletét nyitotta meg Magyarországon. Az áru kínálat
nem extra termékekből áll, ám nagy mennyiségben olcsó választékot nyújt. A kivitelező
a Strabag Hungária Építőipari Rt Észak Magyarországi Magasépítés Területi Igazgatósága
volt. A Penny Market környéke a község legrendezettebb részévé vált. Bízom benne,
hogy akik kezdetben fenntartással fogadták, most az előnyét élvezik. Látva az
árukínálatot és az árucsoportosítást, egy egészséges gondolkodású kisvállalkozónak
nincs mitől tartania.
- Végül, de nem utolsósorban: idén nyáron fürödhetnek még a meleg vizű strandon
a gödiek?
- Ha a bírósági utat járjuk, akkor kizárt dolog. Amit a törvényesség keretein
belül megtehettünk, megtettük. Tehát a törvényesség és törvénytelenség mezsgyéjére
értünk. Ettől továbbmenni már nem szabad. Sajnos jogrendszerünk hibájából eredően
várnunk kell. A Legfelsőbb Bíróságtól a felülvizsgálati kérelemre soronkívüliséget
kértünk és azt a választ kaptuk, hogy tekintettel a bíróság leterheltségére,
a soronkívüliségre nincs lehetőség. Megy a maga útján, ki tudja mikor születik
döntés. Közben az ingatlan értéke csökken, a lakosság nem élvezheti a strandot,
az idegenforgalmi irodák nem hozzák a vendégeket. Ezekben a napokban nem irigylésre
méltó a helyzetem, mert a felelősség rajtam van. Egyik oldalon dönteni kell,
másik oldalon vigyázni kell ne szabaduljon el a pokol. Az igazságügy minisztertől
és a belügyminisztertől kérek soron kívüli kihallgatást, mert egyszerűen tarthatatlannak
minősítem, hogy egy ilyen jellegű joghézag esetleg emberek életébe kerüljön.
(lejegyezte Ráksi Katalin)
Községünk polgármestere 1999. május 28-án a polgármesteri hivatal nagytermében
tájékoztatta a meleg vizű stranddal kapcsolatban kialakult áldatlan állapotról
a sajtó képviselőit. Mint Szegedi Sándor a megjelent újságíróknak elmondta,
a május 24-én éjjel történtek késztették arra, hogy az ország nyilvánossághoz
forduljon:
- Felelősséggel tartozom az önkormányzat tagjaiért, a hivatal dolgozóiért és
minden gödi polgárért. Az Alkotmány, majd a Polgári Törvénykönyv tulajdonosi
jogokat rögzítő paragrafusaira hivatkozott, majd leszögezte, hogy a gödi melegvizű
strand tulajdonosa - a helyi önkormányzat -, semmi törvénybe ütközőt nem tett
jogai érvényesítése érdekében. A törvényi szabályok bizonyos határig önhatalmat,
másrészről bírósági utat tesznek lehetővé. Az önhatalom sem május 3-án, sem
24-én nem vezetett eredményre. Sőt az utóbbi esetben kifejezetten veszélyessé
vált. Amikor a gödi lakosok egy csoportja ez alkalommal kísérelte meg birtokba
venni a strandot, a volt bérlő, Lukács László telefonhívására rövid időn belül
idegen akcentussal beszélő (feltehetően arab és ukrán) mintegy 30-40 külföldi
jelent meg a helyszínen és életveszélyesen megfenyegették a tulajdonosi jogot
gyakorolni kívánó polgármestert, továbbá a jelenlévő települési képviselőket
és helyi lakosokat.
- Olyan kijelentések hangzottak el - idézte fel a Pünkösd éjszakát Szegedi Sándor
-, hogy az autóink rendszáma alapján felkeresnek és kiirtanak bennünket, családtagjainkkal
együtt.
- Az önkormányzat - folytatta tájékoztatóját a polgármester - saját tulajdonát
kívánta visszavenni, sem magánlaksértést, sem birtokháborítást nem követett
el. Szomorú, hogy ez a korábban békés település háborúzás színhelyévé vált.
Ezt követően Szegedi Sándor ismertette a strand üzemeltetője és a tulajdonos
önkormányzat közötti jogvitát, majd elmondta, hogy csakis a rendőrség fellépésének
köszönhetően tudtak biztonságban távozni az arabok által körülvett fürdő területéről.
Megemlítette azt is, hogy a sajtótájékoztatót megelőzően telefonon beszélt Lukács
Lászlóval, ám ő nem volt hajlandó tárgyalni. Szegedi Sándor fájlalta, hogy nagyfokú
szabályozatlanság van jogrendszerünk bizonyos területein, és mint megjegyezte:
ha nem tudunk egyezségre jutni, akár két évig is elhúzódhat az ügy, melynek
14 ezer gödi polgár az elsődleges kárvallottja.
Mindezek ellenére bízik benne, hogy a testület talán megtalálja azt az utat,
amely a strand mielőbbi kinyitásához vezet.
Az önkormányzat által benyújtott kiürítés iránti kereset elbírálásának tárgyalása
június 15-én 13,30-kor lesz a Dunakeszi Bíróságon. r. k.
Az április 20-án a hangsúly, már a napirendi pontok számát illetően is az önkormányzat 1998. évi gazdálkodásán és községi tulajdonban lévő ingatlanok sorsán volt. Napirendre került az 1998 évi költségvetési rendelet második félévi módosítása, tájékoztató az elmúlt esztendő költségvetésének alakulásáról valamint a zárszámadásról szóló rendelet megalkotása. A testületi ülésen jelen volt a Gyöngy audit könyvvizsgáló cég képviselője is, aki elmondta, hogy december óta végiglátogatták az összes intézményt és vizsgálták a könyvelést is.
A beszámolók alapján megállapították, hogy az önkormányzat vagyona valós helyzetet
tükröz. Határozat született ezen az ülésen a felsőgödi Autópihenő parkolójában
lévő üzletek alatti területek értékesítéséről. A vételár az 1999. évi bérleti
díj tízszerese. Az úszótelek négyzetméterenkénti ára ötezer Ft. Napirenden volt
természetesen az - azóta örökzöld témává vált - melegvizű strand is. Szegedi
Sándor elmondta, hogy a testület a bérleti szerződést május 1-vel lejártnak
tekinti, és nem kívánja azt meghosszabbítani.
A bérlő, Lukács László képviselője ezzel szemben úgy vélekedett, hogy a szerződés
nem járt le és a jelenlegi üzemeltető továbbra is működtetni kívánja a strandot.
Markó József elmondta, hogy a testületi döntés értelmében a TESZ készül a strand
üzemeltetésére, majd dr. Garabon Sándor ismertette a jogi helyzetet, mely szerint
a felek kölcsönös megelégedettsége híján a szerződés május 1-én lejár, s így
a bérlő köteles visszaadni a tulajdonosnak az ingatlant. Amennyiben ennek nem
tesz eleget, a tulajdonos részére a visszavételi jog biztosított.
Az ipartelep elhelyezésének kérdéséről szóló napirendi pontot Markó József terjesztette elő. Elmondta, hogy több kérés érkezett az új kettes út melletti területen kialakítandó ipari területekre vonatkozóan. Szegedi Sándor önkormányzati érdeknek nevezte az ipari terület létrehozását, hiszen - mint mondta - az bevételt jelent. Többek között a Grundfoss és az ELMA cég is jelentkezett, mint befektető. De a befektetőket csak akkor tudják a településre hozni, ha adókedvezményeket biztosítanak a számukra - vélekedett a polgármester. Tizenöt igen szavazattal úgy határozott a képviselő testület, hogy a Göd Nagyközség Általános Rendezési Terv külterületi szabályozási és helyi építési eljárásairól szóló 24/1997 (IX. 23.) sz. Önkormányzati rendeletben foglaltakat, a napjainkban jelentkező piaci igények hatására megváltoztatja és bizonyos - a határozatban pontosan megjelölt - területeket, környezetét nem zavaró ipari terület megnevezéssel kívánja hasznosítani, továbbá ezen területeket belterületbe kívánja vonni.
A nyolcadik napirendi pontban név szerinti szavazással, 14 igen szavazattal határozatot hozott a testület, melynek értelmében megállapodást kívánnak kötni a felsőgödi Duna-part Szabadidőközpont területén elhelyezkedő KÖVIZIG szolgálati lakás, parkoló, szolgáltató létesítmények tulajdon illetve kezelői jogával kapcsolatban a KÖVIZIG, a BM, illetve az érintettek bevonásával.
Ezt követően úgy döntöttek a képviselők, hogy 300 ezer Ft támogatást biztosít az önkormányzat a Felsőgödi-Alsógödi-Sződligeti Református Egyházközségnek az általános tartalékkeret terhére.
A testület elfogadta Zahorán Sándor javaslatát a Nemeskéri-kastély megvásárlásával kapcsolatosan. Egyidejűleg felkérték Szegedi Sándor polgármestert, folytasson tárgyalásokat a Dunamenti Szövetkezet vezetőivel az ingatlan adás-vételéről.
A Digitel 2002 Rt. kötelezettséget vállalt, hogy minden évben a nyereségéből meghatározott összeget szociális felhasználásra átad az önkormányzatoknak. A gödi képviselő-testület az Egyebekben hozott határozata értelmében, a Digitel által szociális célra biztosított 264.228 Ft-ot a Váci Speciális Iskolába járó gödi gyerekek önkormányzati hozzájárulására fordítja.
* * *
A képviselők május 18-ai találkozója zárt üléssel indult. Több mint egy órán keresztül tárgyalták a gödi honatyák a meleg vizű strand üzemeltetésére kötendő szerződés- és a Quantum Rt-vel kötendő megállapodás tervezetét. Ezt követően, a kitűzött napirend értelmében, (immár nyilvánosság előtt) a gödi rendőrőrs 1989 évi munkájáról tartott volna beszámolót Thúróczy András.
Az őrsparancsnok azonban hattagú küldöttséggel éppen a franciaországi Marignonban - a Közbiztonságért Alapítvány által fedezett - viszontlátogatáson tartózkodott. Ezért a képviselőknek be kellett érniük az írott anyaggal. Szegedi Sándor véleménye szerint a helyi rendőrség munkája javult. Az önkormányzat a tőle telhető anyagi segítséget - gépkocsik, számítógépek vásárlása, telefonszámla kiegyenlítése - megadta, ám mindezek ellentételezése a helyi őrs részéről még nem megfelelő. Többször zárt ajtókat talál, aki felkeresi a gödi rendőrséget.
Kovacsik Tamás hozzászólásában kifogásolta, hogy a gödi postarablás ügyében még mindig semmi nyomozati eredményről nem adott tájékoztatást a rendőrség.
Barkóczi Gábor kérdésére - Mikor kerül az igazgatásrendészeti szolgáltatás
Dunakeszi helyett Gödre?
- Szinay József jegyző elmondta, hogy a tevékenység helyi beindításához 1,2
millió forintos bérvonzattal járó létszámbővítést kért a rendőrség, melyet anyagi
fedezet hiányában elutasított az önkormányzat.
Fülöp József észrevételezte, hogy az őrsnek nincs olyan helyisége, ahol megfelelő körülmények között fogadhatnák az ügyfeleket.
Ezt követően a képviselő testület önkormányzati határozat formában támogatta a Népjóléti Képzési Központ felhívását, melyben kezdeményezik, hogy november 12-e legyen a Szociális Munka Napja hazánkban, továbbá szándékát fejezte ki a Salkaházi Sára díj megalapítására, melyet a fenti napon a legjobb munkát végző szociális munkás kapna.
Utolsó napirendi pontként a testület 11 igen, 2 nem és 3 tartózkodás mellett, a korábban lemondott dr. Faragó László helyére, Markó Józsefet választotta meg a Népjóléti és Lakásügyi Bizottság új tagjának.
Az Egyebek-ben Lenkei György az előző testületi üléshez hasonlóan ismét az utcanév táblákkal és a fák gallyazás utáni sebeivel foglalkozott.
Kovacsik Tamás a Kodály Zoltán utca és Béke út sarkán lévő egykori Gomba élelmiszerüzlet
építéséről érdeklődött.
Másik felvetése a Kossuth-téren lévő kocsma volt.
Bátorfi József bejelentette, hogy elkészült a Gödi Almanach ötödik kötete, melynek nyomdai előkészítő munkáit a polgármester saját zsebből finanszírozott.
Mikesy György az ifjúsági tábor ügyében interpellált, "kész átverés"-nek nevezve
a tábor-hajléktalanszálló téma körüli önkormányzati lépéseket. Hangsúlyozta,
hogy két külön dologról van szó. Feltette a kérdést, milyen jogcímen avatkozik
be a Népjóléti Bizottság a KSB ügyébe, hiszen az ifjúsági tábor a Kulturális
és Sport Bizottság hatáskörébe tartozik. Szorgalmazta a tábor bekerítését és
furcsállotta azoknak a képviselőknek a hozzáállását, akik egyszer a hajléktalanok
beszállásolásáról, máskor a tábor hasznosításáról beszélnek.
Mikesy György végezetül ismertette határozati javaslatát, mely szerint az ifjúsági
táborban nem szállásolhatók el hajléktalanok, továbbá szorgalmazta, hogy a bizottsági
határozatok kerüljenek a testület elé.
Traupert Imréné, Mikesy képviselő javaslatával kapcsolatban elmondta, hogy
a márciusi testületi ülésen a képviselők egyhangúan megszavazták a területi
gondozási központ pályázatát, mely a hajléktalanszálló bővítését célozza.
Markó József pedig kijelentette, hogy a tábort ebben az évben nem nyitják meg,
mivel alkalmatlan a gyerekek táboroztatására.
Lenkei György ezt azzal erősítette meg, hogy dzsungelnek nevezte az egykori
Szakáts-kertet.
1999. május hónapban Gödön házasságot kötöttek:
Sok boldogságot kívánunk!
1999. május hónapban Gödön elhunyt:
Az elhunytak hozzátartozói fogadják őszinte részvétünket!
Érdeklődéssel olvastam bátor hangú levelét a Gödi Körkép előző számában, melyet
a tábor védelmében írt. Egyetértek Önnel, értékeinket meg kell védenünk. Bár
azzal a véleményével, hogy ez a védelem akár az eladás is lehet, nem értünk
egyet. Ami levelem megírására késztet, az az, hogy Ön szerint a TESZ 10 millió
forintot kért az államtól hajléktalan-szálló építésére.
Ez nem igaz! Az önkormányzat kért, valamennyi képviselő megszavazta, még azok
is, akik néhány hét múltával erősen tiltakoztak az ilyen meggondolatlan döntések
ellen. Ehhez a TESZ-nek semmi köze. Természetesen az ISM-től sem fog kérni,
ez szintén az önkormányzat dolga.
A TESZ-nek a hajléktalan-szálló működéséhez szintén semmi köze. A Gondozási
Központ önálló jogi személy, az önkormányzat megbízása alapján üzemelteti a
hajléktalan-szállást. A TESZ igazgatójának nem kell számon tartania, kik laknak
a hajléktalan-szállón.
Ön félreértette a Polgármester Úr fogalmazását is. A hajléktalanok nem odaszállingóznak,
hanem a Gondozási Központ vezetője vette fel őket annak rendje és módja szerint,
az önkormányzat által alapított és finanszírozott hajléktalan-szállóra. Legálisan
és jogszerűen.
A TESZ szerepe ez idáig a tábor működésében a nyári szezonra korlátozódó gyermektáboroztatási
célú üzemelés fizikai biztosítása volt. Kevés pénzből, az adott körülmények
között. Az anyagi és társadalmi környezet erőteljes változásai miatt a tábor
szerepének, jövőjének újragondolása vált szükségessé, melyhez a szükséges szakmai
előkészítő munkát a testület megbízásából a közművelődési és sport bizottság
végzi.
1999-ben az önkormányzat döntése alapján a tábor külső vendégek számára nem
lesz megnyitva.
Tisztelt Asszonyom, remélem jó szándékú tájékoztatásom segít Önnek abban, hogy
a jövőben alaposabban tájékozódjon, mielőtt valakit, vagy valamit a nagy nyilvánosság
előtt elmarasztal.
Üdvüzlettel: Markó József a TESZ igazgatója
Elég abszurd a cím, szó se róla, de becsukott szemmel és füllel jár az, akli
nem érti a mögötte rejlő problémát.
Mivel egyelőre a melegvizű strand ügyében lassan a Balkánhoz hasonló állapotok
uralkodnak, és ez a Pünkösd hétfőjén lejátszódott események (újabb területfoglalási
kísérlet, kutyákkal, testőrökkel, hatósággal) tükrében még csak nem is túlzás,
addig körül kell nézni a község határain kívül, ha fürdőzni támad kedvünk.
Pedig alaposan benn vagyunk a szezonban, így egyre gyakrabban támad majd kedvünk.
Mindenek előtt a legolcsóbb, legkézenfekvőbb a Duna-part. Ingyen van, még büfék,
csárdák sora is kiépült mellé, akár Alsógödön, akár Felsőgödön mártózunk. Hogy
aztán mennyire toleráljuk a szennyezettsége okán immár évek óta fürdésre hivatalosan
alkalmatlan folyóvizet, lelkünk rajta. Hozzánk legközelebb a váci fedett uszoda
és szabadtéri strand található, úgy hiszem, nem igényel bemutatást a környéken
élőknek.
Ami hírértékű lehet, az a belépő összege. A felnőttjegy 300, a gyerekjegy 150
Ft, ami a konkurencia tarifáit és a váci létesítmény színvonalát tekintve feltétlenül
méltányos.
A gödi strand megnyitásáig a község lakóinak körében kedvelt volt a leányfalusi
strand. Két kompátkelés, közötte kis gyaloglás vagy kerékpárút a Szentendrei-szigeten,
és a túloldalon belebotlunk a népszerű és jól kiépített fürdőhely kapujába.
Idén a felnőtt belépő 490 forint, a gyerekjegy 370, a reggeli és délutáni úszótarifa
pedig 290 Ft-ot kóstál.
A budapesti Népfürdő utcában fogalommá lett Dagály strand még fővárosi viszonylatban
sem tartozik az olcsó szórakozási lehetőségek közé, viszont a bőséges medenceválaszték
és a környezet ellensúlyozza az árképzést. A felnőttjegy 500, 17 órától 400
Ft, kereken egy százassal több. mint az Árpád úton található újpesti sportuszoda
belépője, igaz, a nevéből adódóan ez a létesítmény kimondottan a tempózóknak
készült. A strandok tekintetében különbséget tenni a három ajánlott létesítmény
között nemigen szeretnék, mindhárom más miatt lehet vonzó.
A Dagály a Budapestre ingázó gödiek számára helyben van, szolgáltatásainak színvonala
miatt is kedvelt és frekventált, a váci strand hasonlóan kellemes szórakozási
lehetőségeket biztosít, és elsősorban közelsége miatt lehet csábító, Leányfalura
utazni pedig egy kimondottan hangulatos kirándulással is felér, hiszen a két
vízi út és a sziget környezete plusz élményt nyújt. De legszívesebben egyiket
sem ajánlanám – távolról sem rosszindulatból. Hanem azért, mert nem lenne szükség
rá. Elvégre van nekünk sajátunk is, igaz, jelenleg csupán elméletben. Forgács
Péter
Megkezdődött az utolsó felvonás, az iskolai évnek a legnehezebb időszaka. Felmérő felmérő hátán. Ráadásul itt a jó idő, csivitelnek a madarak, és mindenhez van kedv, csak a tanuláshoz nincs. A pedagógus a lehető legtöbbet akarja kihozni tanítványaiból, a diák pedig igyekszik bepótolni a sok ábrándozással töltött órát. A játszma kétesélyes…
A tanuláson kívül jó néhány program vár még ránk év vége előtt. Az Iskolai
Napokon június 7–11-e között lesz ének-zene-, hidegtálkészítő, rajz-, vers-
és prózamondó verseny. Ismét szervezünk tátikát, ahol „egyéb” kategóriában is
indulhat bárki. A Gálára 10-én kerül sor. Itt a győztesek átvehetik díjaikat,
és néhányan előadhatják produkciójukat. Idén is a Nyelv és Tehetség, valamint
az A+V és az Életforrás Alapítványok segítenek bennünket abban, hogy értékes
jutalmakat kaphassanak a versenyzők. Június 11-én lesz a várva várt Suli Show.
Szeretnénk, ha minél több diákunk is bemutatkozna a közönség előtt. Hogy kik
lesznek azok? Akik az Iskolai Napokon kiválót teljesítettek és produkciójuk
szabadtéri színpadra való. Tanulóink szavazatai alapján két együttest hívtunk
meg. A Fresh és az Animal Cannibals jön iskolánk színpadára. Ezen a napon ismét
ellátogat hozzánk Huzella Péter, és újra lesz „Játszóház”, amit népművészek
tartanak az érdeklődőknek pedagógusaink segítségével. Sajnos a sportnap az idén
hely hiányában elmarad. Lesz helyette táncház, amire minden érdeklődőt szeretettel
várunk. Este 8 órától pedig a Scarabeus együttes fantasztikus zenéjére táncolhat
Göd apraja-nagyja. Ennek a napnak a költségeit a Jótékonysági bál bevételéből
és szponzorok felajánlásaiból fedezzük.
A teljes programot plakátjainkon olvashatják.
Mindenkit sok szeretettel várunk a rendezvényeinkre! Végzős diákjainktól 19-én búcsúzunk. A várva-várt tanévzáró 22-én lesz, ahol mindenki megkapja nagyon, vagy kevésbé várt bizonyítványát. Mondhatnánk azt is, hogy ezzel vége, de ez nem igaz, hiszen a nyári táborok nélkül nem lenne teljes az év. Nyári táborok Ezen a nyáron ismét visszavárja a huzellás diákokat is a miacsai tábor. Aki egyszer belekóstolt a romantikus életbe, az évről évre visszavágyik. A programot együtt állítják össze a táboroztatók a diákokkal, a program-étlap alapján. A kínálat és az igény nem feltétlenül azonos, de a kompromisszum eddig még mindig sikeres volt. Az étlap kínálatából: Miacsa olimpia, lovaglás, hőguta ellen strandolás, bográcsozás, túra, egy nap Bánkon, éjszakai portya (bátorsági próba), agyagozás, na és móka-kacagás. A legérdekesebb, hogy nem hiányzik senkinek sem a villany. Addig van fent mindenki, ameddig világos van. Persze itt is, mint minden táborban találhatók „rossz alvó” gyerekek, akik kihasználják a pedagógusok „álomóráját” (ők éjjel kettőkor már elalélnak) és ébren maradnak ájulásig. Őket a következő napon már messziről meg lehet ismerni, ugyanis félálomban telik az egész napjuk. (Az előző két mondat bármely táborra érthető.) Az angol nyelvtudás felfrissítésére is van lehetőség, hiszen Arany Tóth Ági néni kedvenc időtöltése, hogy naponta játékos nyelvi órákat tart. Táborvezető: Turcsánné Marjai Éva. Időpont: 1999. július 5–10.
A sportkör nyári ajánlata ugyancsak sokszínű. Atlétika-kézilabdatábor Nyírjesen
július 5–9-ig. Táborvezető: Bilkó Magdolna. Sporttábor lévén, nem maradhatnak
el az edzések, de emellett lesz túra, lovaglás és természetesen sok-sok szabadidős
program. Örülhetnek a kosarasok, hiszen még a szünetben is hódolhatnak szenvedélyüknek,
mert lesz táboruk Agárdon július 5–10 között. Táborvezető ki más lehetne, mint
az edzőjük, Nagy Róbert. Az edzéseken túl lesz úszás, kirándulás Székesfehérvárra,
túra a tó madárrezervátumához kenuval, pákozdi kirándulás, kajakozás és az elengedhetetlen
szabadidős program. A Góliát-labdarúgó szakosztály is szervezi a nyarat június
28-tól július 3-ig – Dávid nélkül – Halmai Gábor vezetésével. A labdarúgó edzéseken
kívül úszásoktatás, lapátolás csónakkal és kenuval a Vizisportiskola környékén,
túra Pákozdra, számháború, akadályversenyek és szabadidős program várja a jelentkezőket.
Vép. Szombathelytől 6 km-re, a volt Erdődy-kastélyban, festői környezetben tölthetnek
egy hetet azok, akik szeretnének sok szépet látni. Szombathely, Kőszeg, Ják
és a szajki parkerdő várja diákjainkat. A sok látványosság mellett jut idő a
sportra is, hiszen a tábor területén van teniszpálya, focipálya és sportcsarnok.
Ebből a táborból sem marad ki a bátorságpróba és a játékos vetélkedő
. Ebben az évben napközis táborral bővül iskolánkban a kínálat. Angol nyelvoktatásra,
számítástechnikára, kézműves foglalkozásra, drámajátékra, focira, kosárra, úszásoktatásra,
strandolásra, kirándulásra, bográcsozásra invitáljuk az érdeklődőket. A programok
egy-egy turnusban hétfőtől péntekig, naponta 8 órától 16 óráig tartanak.
Bővebb információ a Huzella Iskolában Zachár Zsuzsától szerezhető be. Remélem
minden igényt kielégítő programokat biztosít iskolánk kikapcsolódni vágyó diákjainknak.
Jó pihenést és remek vakációt kíván minden diákjának a Huzella Tivadar Általános
Iskola nevelőtestülete nevében: Zachár Zsuzsa
„Egyetlen főinkvizítornak sincsenek olyan borzongató kínzóeszközei, mint a
szorongásnak.” – idézi Kierkegaardot Arató Mihály, a Mindennapi szorongásaink
című könyv szerzője, aki TV-műsoraiban, és több nagy sikerű könyvében (Mindennapi
lelki szenvedéseink, A másik: NEM?!) megosztotta velünk széleskörű tapasztalatait.
Új könyvében megtanít bennünket a „jó és rossz” szorongás felismerésére, megkülönböztetésére
és kezelésére.
„Hogy lehet a szorongás jó is? Igen! A szorongás jelzés: olyan, mint a láz a
testben, szálka a köröm alatt.” „Szorongani jó, mert jelzi a veszélyt, felkészít
a küzdelemre, segíti a túlélést.”
De lehet rossz is. „A szorongás rossz, mert kellemetlen, gyötrő, nyugtalanít,
nem hagy békén, lebéklyózza figyelmünket, csökkenti szellemi teljesítményünket,
rontja a tanulást, nehezíti az emlékezetet.” Dr. Arató Mihály pszichiáter professzor
az orvostudományok doktora. A nemzetközileg elismert szakember, több éves kanadai
és amerikai ösztöndíjas és vendégprofesszori tapasztalatával igyekszik megteremteni
itthon is a lelki betegségek európai szintű ellátási formáit. A szerző, kinek
fő kutatási területe a szorongásos és hangulati betegségek vizsgálata és kezelése,
– lelki szenvedéseink, félelmeink, szorongásaink kiváló ismerője. Gyakorlati
útmutatásai mellett megerősít bennünket abban, hogy lelki terheinkkel bátran
forduljunk szakemberhez, hiszen segítségükkel önmagunk tehetünk legtöbbet egészségünk
érdekében.
Arató Mihály: Mindennapi szorongásaink: A jó, a rossz és a gonosz; A félelemtől
a fóbiáig. Németh Nelli
... nem akárki képes arra, hogy az embereket, illetve azt, akit rábíztak, jó erkölcsre nevelje: s ha egyáltalában valaki, akkor csak az lehet erre képes, aki ért is hozzá, éppúgy, mint az orvostudományban s minden egyéb foglalkozásban..." (Arisztotelész)
Áldott, szidott, feledhetetlen és feledhető tanáraink. Kinek ne lenne emlékei
között olyan tanító, akire szívesen, vagy épp ellenkezőleg, neheztelve gondol.
A jó pedagógus, életre szóló útravalót adhat. A pályára alkalmatlan, életre
szóló szorongást nevelhet belénk. Ők a nemzet napszámosai, mondták valaha, de
– anyagi elismerésüket illetően –, ma sincsenek elkényeztetve. Pedagógus nap
alkalmából rövid beszélgetéssel emlékezünk meg nevelőinkről. Virágné Göbölös
Judit tanárnő, három és fél évtizeden át oktatott Alsógödön. Ki tudja hány gyerek
tanulta meg tőle a Pitagorasz-tételt.
– Számomra természetes, hogy itt tanítottam, hiszen ősgödi vagyok. Szüleim,
nagyszüleim is itt éltek. A Délibáb villába jártam óvodába, majd szembe az iskolába.
Az Eötvös Gimnáziumot a Felsőfokú Tanítóképző követte. Szakmai készségen kívül
– énekelni tudás, hangszerismeret –, alkalmasságunkat is vizsgálták a felvételin.
Komoly szaktekintélyek előtt tíz perc alatt kellett megmutatnunk mit tudunk
kezdeni 10–15 gyerekkel. Ancsel Éva, Kerecsényi Miklós, Ó Nagy Gáborné – neves
pedagógusoktól sajátítottuk el a mesterséget.
– Matematika, speciális testnevelés volt a szakterülete. Esztendőkön át az úttörőcsapatot
vezette. Két éve búcsúzott el az iskolától. Nem hiányzik a kréta szaga, a gyerekzsivaj,
a tanítás? – A tanítás hiányzik. A Nemzeti Alaptanterv és az oktatás terén tapasztalható
káosz, nem. Az aktív kollégák dolga cseppet sem irigylésre méltó. Váltják egymást
a kormányok és az oktatási tárca vezetői. A folyamatosság hiányában nehéz jó
munkát végezni. A központi irányításnak sokkal egységesebbnek kellene lennie.
Nagy hibának tartom a szakfelügyelet megszüntetését is. A kontroll nélkülözhetetlen.
Felkészületlenül nem lehet bemenni az órára. A fegyelmezési gondok mindig abból
adódnak, ha a pedagógus nem képes lekötni a diákok figyelmét. Soha nem írtam
be ellenőrzőbe, hogy XY nem figyel az órán, vagy hasonlót. Nem tartozik a szülőre.
Az intőknek, beírásoknak semmi értelme. Önmagát minősíti vele a pedagógus.
– Amikor nyugdíjba vonult, Vízvári Anna díjat kapott.
– A díj névadója volt a negyedikes tanító nénim. Nagyon jól esett az elismerés,
de az ember nem a díjakért marad ezen a pályán. Nem is a pénzért. Köztudott,
hogy a pedagógusfizetés – bár az utóbbi időben javult valamit –, még mindig
alacsony. (Jobb, ha nem árulom el 35 évi tanítás után mennyi a nyugdíjam.) De
mint mondtam, nem ezért indulunk el nap mint nap kezünkben a naplóval, ha megszólal
a csengő. A legfontosabb, hogy szeressük és ismerjük a gyerekeket. Sokkal könnyebb
úgy tanítani, ha a diák családi hátterével is tisztában van a nevelő. Ezt megtanulni
nem lehet, erre születni kell. Aki a katedrára készül, mérje fel előbb, vérében
van-e az odaadás. Nem számított szombat van, vagy vasárnap, gyártottam a szemléltető
eszközöket és a férjem partner volt ebben. A mi korosztályunk ezt szívvel lélekkel
csinálta. Minden egyes nap hozott sikereket és az otthon gondjait az iskolakapun
kívül tudtam hagyni. Sok lelkiismeretes kolléga tanít ma is, de nem ártana az
a bizonyos alkalmassági vizsga a pályára lépés – de lehet, hogy már a tanulmányok
megkezdése előtt.
– Ha újra kezdené, ismét ezt a hivatást választaná?
– Gondolkodás nélkül. Tanáraim inspirálására lettem pedagógus és Magyarország
olyan szellemi tőkével rendelkezik, amelyet kár veszni hagyni. (ráksi)
Izgatottan várták a 8. általánost végzett diákok, szüleikkel és tanáraikkal együtt, hogy milyen eredménnyel zárul középiskolai felvételük. Örömmel írjuk le – az iskola tájékoztatása alapján –, hogy minden pályázó növendéket felvettek valamelyik középiskolába. Volt olyan szerencsés akit három tanintézetbe is pályázott, s mindegyikbe sikerrel. A Huzella Iskola végzős növendékeinek szeptembertől iskolapadot ad:
Észak Pest megyei Matematikai Tehetségfejlesztő Központunk már több, mint egy
évtizede folytat regionális jellegű tehetségkutató versenyeket, amelyeken feltűnt
tanulókat néhány éve már számítógépes nyilvántartásba is veszi, melynek alapján
fejlődésüket vizsgálja és segíti az általános- és középiskolában. Ennek a rendszernek
az előversenyei eddig csak Vácon kerültek lebonyolításra (Kempelen-, Árpád-,
Boronkay- és Radnóti versenyek.) Az idén első ízben a tehetségfejlesztést Dunakeszire
és térségére is kiterjesztettük.
A Bárdos Napok keretében május 20-án megrendezett versenyen 5 dunakeszi, 2 gödi
és – külön meghívással – a kemencei iskolák tanulóinak válogatott csoportjai
vehettek részt. A 67 versenyző 5-6-7. osztályos tanulóból az évfolyamonkénti
1-6. helyezett kapott 1 500 Ft értékű könyvcsomagot és ezek kerültek a tehetségkataszterbe.
Örömmel értesítjük a gödieket, hogy nagyközségükből
Mindketten a Huzella Tivadar Általános Iskola növendékei.
Gratulálunk nekik. Újvári István, a Központ vezetője
Tíz napja, hogy Buda várának falain ismét a magyar trikolor leng. Javában folyik az orosz hadsereg mozgósítása, de itthon még nem érződik hatása. Még győztes csaták után és előtt vagyunk. Az új kormány székhelye Pest.
Pihenjünk egy kicsit, nézzük, milyen is volt ez a honvédség belülről, a hadtáp
vonatkozásában? Az 1848 nyarán felállott nemzetőrség saját ruhájában és túlnyomórészt
a saját fegyvereivel indította a tábori életet. Az ünnepségek és szép parádék
után a nyár közepén már megkezdődtek a kemény csaták a Dunántúlon és a Délvidéken.
A honvédek a hazáért harcoltak, de ehhez sok minden szükségeltetik, úgymint
puska, lőszer, ruha, élelem, fehérnemű, lábbeli... Az első két igényről már
szóltunk korábban. Lássuk a harmadik igényt a ruházatot. Miért viseltek a gyalogosok
barna színű dolmányt, vagy másképpen atillát? Azért, mert az osztrák hadsereg
tűzérségi személyi állományának központi ruharaktára Budán volt és ott tárolták
nagy menynyiségben a fegyvernem színének megfelelő barna posztót. A fehérnemű
gyártását az elképesztő állapotok sürgették. Még a pákozdi csata előtt írta
Görgey Kossuthnak: „Valamennyi önkéntes zászlóalj tökéletesen el van tetvesedve,
mert Jelacicnak Fehérvárba vonulása óta csak egy öltő fehérneművel bírnak. Ha
ezt mosni kívánják, kénytelenek köpenyüket két nap hosszat csupasz testükön
viselni. Annyira elhatalmasodott a tetűkórság, hogy némelyüknek tőle már a bőre
sebes.”
De honnan kerülhet elő húsz, huszonötezer ing, gatya, lábravaló?
Csányi László kormánybiztos kiáltványa „Magyarország nagylelkű nőihez” Pozsony
1848. november 11-én. „A haza iránti kötelesség egyaránt kéri annak fiait és
leányait. Amazok fegyverrel, ezzek ápolásra szólítván fel. Legkiválóbb gondjaim
közé tartozik a Lajta menti magyar hadsereg részére az elnyűtt fehérneműk újjal
való pótlása... Senkit sem találok, kikhez biztosabban fordulhatnék, mint a
nők gyengéd és hatályos segélyéhez.” És Csány jól számított. Kibontakozott a
magyar nép, a magyar nők érzelme és hazaszeretete.
Kossuthné felhívása így szólt: „Mi nem küzdhetünk a vitéz férfiak sorában, de
segíthetünk! Egyesüljetek egy szent célra! Közületek mindegyik annyi kórodai
készletet szerezzen, amennyi legalább egy-egy vitéz ápolására, tiszta ruhával
való ellátására szükséges...”
És később, mint tudjuk a nők lettek a „Szabadságharc őrangyalai”. Maga Kossuth
még november 19-én rendelkezett egy intézet felállítására a megrokkant honvédek
részére. De lássuk az 1848-as honvédek élelmezését. Tábori konyha még nem követte
a csapatokat, pedig már Napóleon megmondta: a katona meghalhat, de legyen jóllakott.
A legkisebb élelmezési egység nagyságát a cipelhető főzőedény mérete határozta
meg, vagyis az, hogy egy bográcsból hány embert tudtak ellátni. A honvéd gyalogsági
századoknál 12 emberből álló „főzési osztályokat” hoztak létre, választott szakáccsal.
Minden katonát, minden nap megillette két font kenyér. (Valamivel több mint
egy kiló). A közkatonának 15 krajcár, a tizedesnek 20, az őrmesternek és zászlótartónak
30 krajcár napi zsold járt. Ebből ötnaponként mindenki adott 20 krajcárt a szakácsnak,
aki a 12 embernek naponta négy font húst főzött meg és ehhez „tápláló vastag
ételt” főzeléket, vagy tésztát készített. A nyersanyagot a lakosságtól vásárolták
készpénzért. Ez a rendszer maradt érvényben végig a szabadságharc alatt.
A Függetlenségi Nyilatkozat után megkezdődött az addigi, csupán fegyverbeszerzésre
korlátozott külföldi kapcsolatok kiszélesítése a politika irányába. Bécs hermetikusan
elzárta Nyugattól Magyarországot. Ennek tudható be, hogy a külföld sokáig tájékozatlan
volt küzdelmünk jellegét illetően. Mégis megjelentek Kossuth megbízottjai a
határokon túl. Párizsban gr. Teleki László, Londonban Szalay László majd Pulszky
Ferenc, Turinban Splényi Lajos, Berlinben Winkler János, Konstantinápolyban
gr. Andrássy Gyula, Velencében Bratisch János.
A lánglelkű Telekynek köszönhetően a nyár elején a nyugati sajtó foglalkozni
kezd szabadságharcunkkal. De csak a sajtó. Az államhatalmak zárkózottak maradtak.
Csak az orosz betörés hírére rezzent fel a francia és az angol törvényhozás.
A francia nemzetgyűlésben Flocon, köztársaságpárti képviselő interpellált május
21-én.
A választ Drouyn de Lhuys külügyminiszter adta meg. „Felfogjuk a horderejét,
ha az orosz fegyveresen törne be. Ezt el kell kerülni, diplomáciai úton kell
a dolgot orvosolni. Ha ez nem elég, rendszabályokhoz fogunk nyúlni.” Sarans
képviselő is szólt az orosz beavatkozás veszélyéről: „A cár mindent anarchiának
nevez. Ha Olaszország vissza akarja szerezni függetlenségét – ez anarchia, ha
Lengyelország követeli függetlenségét – ez anarchia, ha a németek védik az egységüket
– ez anarchia! És ez az északi civilizáció ezen anarchiák ellen működteti szuronyait!”
A külügyminiszter erre sem tudott újat mondani. Angliában csak a sajtó és a
népgyűlések álltak mellénk. Palmerston úgy értesült, hogy „Ausztria-Magyarország
egy ottani háborúhoz orosz segítséget kért és meg is kapja. Vannak esetek amikor
Angliának nem kell sietni a beavatkozással oly országok ügyeibe, ahol a háború
már kitört”. A török keleti egykedvűséggel nézte az eseményeket. Poroszország
tapsolt a győzelmekhez, de mivel a német szövetségben Ausztria főszerepet játszott,
nem mertek belekötni. Csupán Piemont és Velence hajlott a szövetségre.
Június 3-án az anconai kikötőben Luigi Pasini velencei megbízott és Bratisch
János Magyarország meghatalmazottja védő és támadó szövetségről írt alá szerződést,
melynek harmadik pontja így szól: Velence segíteni fogja Magyarországot egy
hajóraj felállításában az Adrián.
És június 14-én megjelennek a határon az első orosz csapatok. Még hátra van
csaknem száz összecsapás és ezek közül még több, mint harminc, magyar győzelemmel
végződik majd. Bátorfi József
Bensőséges ünnepség keretében gyűltek össze a vendégek a Gödi Művelődési Házban május 19-én a Gödi Körkép megjelenésének 10. évfordulóján.
Ilyés Gizella alpolgármester a Gödi Körkép felelős kiadója köszöntötte a megjelenteket,
akik között ott láttuk Szegedi Sándor polgármestert, Traupert Imréné, Lenkei
György, Bátorfi József és Kovacsik Tamás önkormányzati képviselőket.
Dr. Ráksi Katalin felelős szerkesztő is üdvözölte a jelenlegi és egykori szerkesztőket
és munkatársakat és elmondta, hogy ez az összejövetel az egymást csak írásban
és munkában ismerők személyes találkozását tűzte ki célul. Wolff Lajos, a Gödi
Körkép első főszerkesztője megemlékezett a lap alapításának hősi korszakáról,
a Körkép elődjéről, a Termelőszövetkezeti Híradóról, mely magja volt a tíz éve
megjelentetett újságnak. Meleg szavakkal szólt a kezdeti gondokról, a munkatársak
felkéréséről, s az első buktatókról és sikerekről. Az első főszerkesztő után
az első kiadó, Gáspár Gábor egykori tanácselnök emelkedett szólásra. Szegedi
Sándor polgármester is üdvözölte az önkormányzat lapját, annak ott megjelent
korábbi és jelenlegi munkatársait, és elmondta, milyennek kell lenni egy objektíven
szerkesztett újságnak.
Ilyés Gizella, mint felelős kiadó, kitüntető oklevelet adott át Balassa Tibor
szerkesztőnek, aki tíz év alatt közel ezer cikkét adta közre ebben az újságban.
A kitüntetett meghatódva mondott köszönetet az elismerésért, és a felelős szerkesztő
által átnyújtott ajándékkosárért, s ígéretet tett arra, hogy örömmel kezdi meg
a betöltött 91. életéve után újabb 91 év munkáját.
Az est résztvevői hosszan elbeszélgettek az elmúlt tíz év eseményeiről, átlapozták
a Gödi Körkép frissen bekötött tíz évfolyamát, s közben fogyasztották a születésnapi
tortát, a finom süteményeket és üdítőitalokat. Ezúton mondunk köszönetet a művelődési
ház dolgozóinak, a Family boltnak, a Józsi Cukrászdának, a Nosztalgia virágboltnak
és Poór Miklós vállalkozónak a 10 éves lapjubileum megünneplésének megsegítéséért.
(...a...a...)
Tisztelettel köszöntöm a Gödi Körképet abból az alkalomból, hogy immár betöltötte
tizedik esztendejét. Büszke vagyok és büszkék lehetünk számosan a gödi lakosok
közül, hiszen ez az újság velünk együtt küzdött a rendszerváltásért, és az azt
követő időszak nehézségeinek elviseléséért. Az elmúlt tíz esztendőben voltak
„szép, üdvös és hasznos” napjai a Gödi Körképnek, de mi tagadás, voltak nehéz
időszakok is.
A lap megindulásával szinte egyidőben szerveződtek a politikai pártok – többek
között a Magyar Szocialista Párt, a Szabad Demokraták Szövetsége, a Magyar Demokrata
Fórum, a Cserkészek helyi szervezete, valamint más civil szervezetek, olyanok,
amelyek valamennyien a felszabadult demokratikus Magyarország felvirágoztatásának
segítését célozták meg. A magyarországi rendszerváltás bizonyos vonatkozásokban
pozitív eredményeket hozott. Tagadhatatlan azonban az a tény, hogy az évek során
kiütköztek a kapitalizmus vadhajtásai is, mint a hatalmas mértéket öltött munkanélküliség,
a társadalom kisebbik rétegének a meggazdagodása és a nagyobbik réteg elszegényedése,
leépülése, bizonyos húzó gazdasági ágazatok – mezőgazdasági termelőszövetkezetek
– szétverése és azzal párhuzamosan a vidék lemaradása. Jelentős mértékben elterjedt
a korrupció úgy, hogy még a magasabb politikai szférákat is érintette.
Új és félelmetes formájában jelentkezett a szervezett bűnözés, és veszélyezteti
a polgárok biztonságát a maffiák egymást közti leszámolása is. A politikai erők
– sajnos – nem értették meg a fenséges pillanat parancsát, hogy össze kell fogni
az ország előrehaladásának segítésében. Az összefogás helyett egymásnak feszülnek
az izmok és idegek.
Az országos problémák Gödöt sem kerülik el, sőt községünkben még jobban felhalmozódtak
és halmozódnak a gondok. Ennek a magyarázata, hogy sem az Antall-kormány, sem
az MSZP-SZDSZ-es kormányzás idején a község vezetése nem találta meg az igazi
együttműködési lehetőséget a község polgárainak jelentős részével. A Gödi Körképben
megpróbáltak néhányan figyelemre méltó írásokat közölni – segítő szándékkal
–, de ellenállás mutatkozott a fogadókészségben.
Egyeseket még be is perelték írásukért (Dr. László Domokos, Berényi Kálmán).
Mások írásait pedig nem is közölték, olykor cenzúrázták is a cikkeket.
No, de elég a „Tiborcos panaszkodásból”! A Gödi Körkép tízesztendei fennállását
ünnepli. Ünnepli új köntösben, új (régi) főszerkesztővel és új tartalommal.
Az utóbbi számok tartalma, szemlélete bebizonyította azt, hogy ebben a Duna-menti
üdülőközségben lehet jó újságot szerkeszteni, de csak olyan személyekkel, akik
maguk is a község előrehaladását tartják fő feladatuknak. Én ebben az ünnepélyes
pillanatban arra kérek minden gödi lakost – bármilyen világnézetű legyen –,
hogy írásainkkal, javaslatainkkal a Gödi Körkép hasábjain keresztül segítsük
községünket abban, hogy behozza eddigi lemaradását, mert az összefogásunkkal
magunkat is segítjük.
Kívánok a Gödi Körkép főszerkesztőjének, munkatársainak és a felügyeletet gyakorló
alpolgármester asszonynak erőt, egészséget ahhoz, hogy a továbbiakban jó úton
járassák a Gödi Körképet. Dr. László Domokos egyetemi docens
Jó időben, jó hangulatban sikerült megrendezni idén is e sportnapot. A délelőtt
folyamán az intézményekben, óvodákban, iskolákban, bölcsődében zajlottak a programok,
sok játékkal, mozgással, kacagással. Az Egészségügyi Otthonban 10 helyről érkeztek
vendégek és együtt vettek részt az Otthon lakóival az egész napos gyermeknap
eseményein. Délután már a településről is sokan vették igénybe a sportolási
lehetőségeket. A Kossuth téren ugróvár várta a kicsiket – nagyokat egyaránt.
Délután a Kiserdei Sportpályán várták a kajakosok a futni, kerékpározni, focizni
szeretőket. Sajnos az óvodások és kisiskolások nagyon kevesen jelentek meg,
de a nagyobbaknál már népes mezőny vett részt a duatlon versenyen. A nap zárásaként
a Piarista Iskola diákjai, tanárai és a kajakos öregfiúk mérték össze erejüket
jó hangulatú focimeccsen.
A szervezésben résztvevők jó munkájának és a sportolni, mozogni szeretők vállalkozó
szellemének köszönhető, hogy ez évben sikerült a legtöbb, 33 702 pontot összegyűjteni
az elmúlt öt év viszonylatában. A következő lapszámban jelentetjük meg a helyi
sorsoláson kihívás napi termékeket nyertek listáját. Ezúton is köszönjük mindazok
áldozatos munkáját, akik e nap programjainak, eseményeinek megszervezésében,
lebonyolításában részt vettek.
Május 15-én rendezte meg hagyományos horgászversenyét a Dunakeszi halastónál
a Gödi Horgászegyesület. Előző nap délelőtt két ifjú horgász edzett a tónál
és hangosan latolgatták a másnapi esélyeket. Ebből a diskurzusból értesült egy
öreg ponty a másnapi, őket fenyegető veszélyről. Körbeúszta a nagy tavat és
minden halat figyelmeztetett a rájuk leselkedő veszélyről. A kilónál súlyosabb,
s nyilván idősebb halak hallgattak az intő (hal)szóra és másnap szigorú böjtöt
fogadtak. Vastag Ferencet, a horgászegyesület titkárát kértem másnap, hogy mondjon
véleményt a versenyről.
– Milyen volt az időjárás?
– Áldjuk a természetet, hogy az előző napi esőt, szelet elzavarta a tó környékéről.
Borús, de enyhe időben zajlott le a verseny, melyre harmincöt horgász nevezett.
Négy ifista és három gyermek is horgászott, illetve versenyzett.
– Kik voltak a győztesek és milyen eredménnyel?
– Az ifjú Vastag Gábor négy kiló nyolcvan dekás eredménnyel győzött. Ezüstérmes
lett Balogh Kálmán két kiló húsz dekával. A harmadik hely Duhonyi Miklósnak
jutott. Ő összesen két kiló halat fogott. Szép eredményt ért el, s vele az első
ifi helyet szerezte meg Görbe András két kiló hatvan dekás halmennyiséggel.
A gyerekeknél a pálma Glattner Ferencé lett, aki egy nagyon ficánkoló, 150 grammos
halacskát emelt ki vízből. Boldog és büszke volt – érthető módon.
– Mekkora volt a legnagyobb kifogott hal?
– Hetven deka. (Tehát valóban okosak voltak a böjtölő halak.)
– Meddig tartott a verseny?
– Hat órától tíz óráig. Aztán tizenegy óráig a zsűri dolgozott.
– Halászlét terveztek. Sikerült?
– Halászlé helyett finom lábszárpörkölt volt az ebéd. Kitűnő íze volt. A vezetőség
tagjai mesterszakácsoknak bizonyultak.
– Mikor lesz a legközelebbi verseny?
– 2000 májusában. (Balassa)
Iklad – Gödi SE 2:1 (1:1)
700 néző kísérte figyelemmel a gödi támadásokkal indult mérkőzést, ahol a harmadik
lehetőséget kihasználva Piros Gábor meg is szerezte a gödi vezetést. Ezek után
lábra kapott a hazai együttes, és egy fejes góllal egyenlített még a szünet
előtt. A második félidő megint gödi góllal kezdődött, de sajnos a „hazai” bírók
előbb megadták a szabályos gólt, majd visszavonták, így maradt az 1:1. Több
lehetősége volt az Ikladnak, és egy rossz kapus kijövetelt követően fejes góllal
megszerezték a vezetést és egyben a győzelmet is. Jók: Orbán, Sallai, Mudri.
Iklad ifi – Gödi SE ifi 2:0 (1:0)
Sajnos már a mérkőzés előtt gondok voltak, mert többen hiányoztak a csapatból
és ez meg is látszott a játékán. Rengeteg elemi hibával zajlott az első félidő,
és a 25. percben megszerezte a vezetést a hazai csapat. Az ikladi lakosú játékvezető
megfosztott bennünket egy 11-estől. A második félidőben már egy kicsit aktívabban
kezdtünk, de nagy átütő erő nem volt a csapatban. Azért Bartus kitörése után
gólt értünk el, de a bíró nem szerette volna elrontani az Ikladi Búcsú hangulatát,
ezért a gólt nem adta meg, inkább a hazaiakat engedte el háromméteres lesről,
és így alakult ki a 2:0-ás ikladi győzelem. Jók: Az ellenfélnek ítélő játékvezetők.
A gödi csapatból: Gál, Mórocz. Ezután a további négy fordulóban élethalál harc
várható az aranyéremért, a Gödi SE 61., Iklad 59., Veresegyház 59 pontot elért
csapatok között.
Gödi SE – Pilisszentiván 4:2 (1:2)
A 100 fős szurkolótábor előtt Járdi fejes góljával megszereztük a vezetést,
de két védelmi hiba után már vezetett is az ellenfél. A második félidőben Krasnyánszky
mester-hármasával csapatunk megfordította az eredményt. Kiegyensúlyozott, sportszerű
mérkőzésen győztünk. Jók: Együd, Herédi A., Krasnyánszky.
Gödi SE ifi – Pilisszentiván ifi 3:0 (1:0)
Az 1:0-ás félidő után kiélezett küzdelem folyt a nagyon okos és fegyelmezett
játékot játszó Pilisszentiván ellen. A 80. perc után Bartus két gólja meghozta
a várt győzelmet, melyet ifi csapatunk igazán megérdemelt. Antal György Bálint
Van remény az éremre Nagy gondban várta a Solymár elleni hazai mérkőzését Göd női kézilabda csapatának szakvezetése. Dankó Andi sérülten vállalta a játékot, Szénási Orsolya nem tudta vállalni, magas láza miatt. Virágh Maya eltiltását töltötte és Solymár csak egy ponttal állt Göd mögött. Az első góltól kezdve adok-kapok ment, egy ide-oda góljáték után a félidőben 11:10-re vezetett Göd. Majd jöttek Solymár percei. A befejezés előtt 8 perccel ők vezettek két góllal. A finisben aztán csapatunk megtáltosodott és az utolsó játékrészben percenként dobott egy-egy gólt, s győzött három góllal. Így a végeredmény 19:16 lett. Feledve a bírói tévedéseket, a kihagyott büntetőket, az idegesen elhajított labdákat, Bagócsi Sándor tanár úr gárdája – Németh Andrásné, Balázsovits Mónika vezetésével és Juhász Zsuzsával a kapuban – készülhet a Testvériség elleni mérkőzésre, ahol megnyílhat az út a régen várt, de eddig még el nem ért bronzéremre.
„Aranyérmes” Göd – Poly-mix csapat
Utolsó előtti bajnoki mérkőzését játszotta a Göd-Poly-mix női kézilabda csapata
a budapesti Testvériség ellen. Zuhogott az eső, villámok cikáztak, a salakos
pályán bokáig ért a víz, de nem adták fel sem a bírók (két bátor hölgy), sem
a játékosok.
Az ifi csapat 22:11 (12:5)-re győzött, s az utolsó mérkőzés eredményétől függetlenül
már megnyerte a bajnokságot. A csapatot korábban Bagócsi Sándor tanár úr vezető
edző tanította meg a kézilabdázás tudományára, a most folyó bajnokságban Juhász
Zsuzsa testnevelő tanár lehet jogosan büszke „aranyos” csapatára. Szívből gratulálunk!
Ezen a mérkőzésen az egész csapat tudása legjavát adta. Garaba Andrea a kapuban,
Tímár Enikő (csapatkapitány), Lovászi Brigitta, Kishonti Kati és Farkas Zsuzsa
a mezőnyben jeleskedtek. Ez a gárda jogosan remélheti, hogy rövid egy-két év
múlva a felnőtt csapatban is aranyosak lesznek.
A felnőttek zuhogó esőben lejátszott mérkőzésén Göd – Testvériség 19:16 (9:6) eredmény született. Lányaink a szokatlan, esőverte, lucskos pályán, esőtől áztatott labdával is kivívták a győzelmet, és az utolsó hazai – a már bajnok, Pilisszentiván elleni – mérkőzésen dől el, jár-e a bronzérem a csapatnak, vagy sem. Szép lenne látni nyakukba akasztva a nemzeti színű szalagos érmet, ami az NB II-ben még nem járt Gödnek. Az ifik már bizonyítottak! A felnőtt csapat a vízipólónak megfelelő pályán, hősies harcban győzött. Az együttes minden tagja dicséretet érdemel. Ki kell emelni a csapat játékából Juhász és Trammer kapusok remek teljesítményét. A mezőnyjátékosok közül Virágh Maya és Szénási Orsolya gólerős, szélső játékát, valamint Debreceni Éva védőmunkját és az okos, aktív trió: Némethné Zsuzsa, Balázsovits Móni és Ráczné Edina győzelmet kiharcoló, szép akcióit. (bor)
Bebiztosított bentmaradás Dunakeszin 100 néző kísérte figyelemmel a
Gödi SE – Reménység-Fortuna mérkőzést, melynek végeredménye 77:64 (32:26) lett.
Kulcsfontosságú volt a megyei rangadó az NB II-es tagság szempontjából, ugyanis
ha a több győzelemmel rendelkező Göd nyer a szintén kiesés ellen harcoló váciak
ellen, akkor biztos, hogy jövőre is ebben az osztályban indulhat. Ezzel a sikerrel
hosszú nyeretlenségi széria ért véget, hiszen csapatunk a Computerbontó KK elleni
mérkőzés óta nem tudott győzni. Faragó László edző csapata a következőképpen
járult hozzá a győzelemhez: Gulyás 36, Pólik 22, Kabács 9, Fülpesi, Farkas 6–6
dobott pontot szerzett. A csereként beállt Winkler, Nagy R., Timpauer, Zsiga
és Perpék két-két ponttal egészítette ki a megérdemelt győzelmet. Az edző a
mérkőzés végén azt nyilatkozta, hogy az első perctől kezdve látható volt a különbség
a két csapat között, csak később a meccs átcsapott vagdalkozásba. A második
félidőben már húszpontos előnyre is szert tettünk, ebből végül is tizenhárom
maradt. Lassú volt a játék, de győztünk és ezzel bentmaradtunk. Elmaradt a Gödi
SE–BEAC mérkőzés A szezon utolsó összecsapása még várat magára, mivel a szövetség
nem tudott bírót küldeni a találkozóra. Amúgy is bizonytalan volt a kezdési
időpont, még a találkozó előtti napon is kérdéses volt, hogy 11 vagy 16 órakor
dobják fel a labdát a dunakeszi csarnokban. Új időpont egyelőre nincs.
A kosarasokhoz tartozó hír még, hogy bár az utóbbi időben felgyorsult az építkezés a Huzella iskola mellett, de az új terem még mindig nincs kész. Szegedi Sándor polgármester és a szakosztály társadalmi elnöke szerint még kb. egy hónapot kell várni az avatóra. Forgács Péter
Május 30-án, vasárnap délután került sor arra az évadzáró bankettre, majd az
azt követő bemutatkozó jellegű sajtótájékoztatóra, mely a Gödi SE kosárlabda-szakosztályának
első NB II-es szezonját zárta le. Délben zárt körű rendezvény keretében a szezonban
játéklehetőséget kapott kosarasok, a vezetőség, azaz Szegedi Sándor polgármester
és társadalmi elnök, dr. Megyery Csaba szakosztálymenedzser, Faragó László,
az első csapat edzője, valamint az utánpótlásért felelős dr. Ali Adzsudani az
alsógödi Széchenyi csárdában találkoztak, és értékelték a Gödi SE első NB II-es
szezonját. Amely, mint újoncegyüttes, sikeresnek mondható: sikerült megtartani
a tagságot a Nemzeti Bajnokságban annak ellenére, hogy folyamatosan sérülések
nehezítették a vezetőedző dolgát, s igazi közönség nélkül álltak ki, hiszen
a hazai mérkőzések a dunakeszi Radnóti Gimnáziumban zajlottak, ugyanitt – a
magas bérleti díjak miatt korlátozott számban – tartották az edzéseket is. Délután
állt a nagyobb nyilvánosság elé a szakosztály. Előbb dr. Megyery Csaba mutatta
be a közelmúltat és napjaink eredményeit, hozzátéve: nem utópia a terv, mely
szerint az NB I/B-s szereplés is elérhető 1-2 éven belül, hiszen évekkel ezelőtt
még megmosolyogták, mikor az NB II-es tagságot emlegette. A dinamikusan fejlődő
és sok csapatot indító utánpótlás is szóba került, s persze a reménybeli feljutás
is. Ehhez a tervek szerint négy új játékos igazolására van szükség, de ennél
messzebbre nyúlnak az elképzelések.
A budapesti kosárlabda haldoklik, és az utóbbi évtizedben rendkívül dinamikus
mértékben tolódott vidéki centrumokba, ráadásul Pest megye két profi, NB I/B-s
csapata, Százhalombatta és Nagykőrös is vegetál, mi több, már visszalépett a
bajnokságtól, s Göd célja így egy minden korosztályt átfogó kosárlabdabázis
létrehozása. Ezt követően Szegedi Sándor a hátteret vázolta fel konkrét számokra
bontva, azaz pontosított összegekkel, kitérve az éves költségvetésre, s természetesen
az új csarnokra is, mely ősztől, pontosabban már az augusztus 20-i felkészülési
tornától kezdve a csapat új otthona lesz. A vendégek soraiban ültek olyanok,
akik már eddig is támogatták a szakosztályt, s más gödi, külföldi érdekeltségű
vállalkozók is megjelentek, akikkel biztatónak ígérkezett a kapcsolatfelvétel,
de konkrétumokról természetesen csak esetleges eredményes tárgyalások után lehet
beszámolni.
A vállalkozókkal folytatott beszélgetések közben elhangzott egy női szakosztály
beindításának terve is. Ki tudja? Meg lehet próbálni! Aki fogja az Elektro Szignál
televíziót, figyelje a sportműsorait, ugyanis a csatorna két megjelent operatőre
folyamatosan felvételt készített az eseményről, mely a közeljövőben remélhetőleg
bemutatásra kerül. F. P.
Gödöllő – Göd 9:9
Nagy érdeklődés közepette a megye két legjobb csapata nem bírt egymással, változatos,
színvonalas mérkőzéseken, fej-fej melletti küzdelemben döntetlen eredmény született.
A mieink nagyon készültek erre a mérkőzésre, szerettek volna visszavágni az
egyetlen 10:8-as elszenvedett vereségért. Sajnos a nagy akarás nem tudta kihozni
belőlük a maximális teljesítményt. Két olyan mérkőzést is elveszítettek, amit
kis szerencsével megnyerhettek volna. Fortuna a Gödöllőieket segítette.
A mezőny legjobb játékosa, szettveszteség nélkül, négy egyéni mérkőzés megnyerésével
Helmes Zoltán lett. Nagyszerű játékkal Oroszki Viktor három játszmában volt
jobb ellenfeleinél. Sajnos ifj. Gulyás Miklós gyengébb napot fogott ki, balszerencsés
játékkal csak egyszer tudott győzni. Kajári Balázsnak nem jött ki a lépés, jól
játszott, mégsem tudott nyerni. Párosban Helmes-Oroszki duó diadalmaskodott.
(g–b.)