Gödi Körkép 1999. május 19.

Tisztelt Gödi Körkép Szerkesztõsége!

Úgy gondolom, nem vagyunk kevesen, akik – a fõváros közelsége miatt is, miután ott dolgoztunk – a Duna, a melegvizes strand, a jó levegõ miatt választottuk Gödöt pihenõhelyül, elõször csak tavasztól õszig bejárva a munkába, majd nyugdíjba vonulás után véglegesen kiköltözve. Személy szerint bíztam abban, hogy a termálvizet, ezt a csodálatos adományt a község kihasználja és megteremti a lehetõséget a csodálatos környezetben egy megfelelõ, télen-nyáron üzemelõ szabadidõ komplexumnak. Sajnos ez nem így történt. Nyugdíjba menetelem után májustól szeptember közepéig minden reggel többed magammal naponta lejártunk egy nagyot úszni, felfrissülve kezdeni a napot, nyáron örömmel látni azt a sok kisgyermeket, akik úszni tanulnak. Idén is telve optimizmussal, alig vártam a május elsejét, hogy úszni mehessek. Elsején és másodikán ez sikerült is, de harmadikán barikádok és lelakatolt fürdõ várt.
Mondják meg, kinek jó ez?
Idén még meg tudják oldani az úszáslehetõséget?
Szükség volt rá, hogy az önkormányzat a tv-ben, az országos napilapokban elhíresüljön a melegvizes strand okán?
Vagy így akart az önkormányzat propagandát csinálni magának a várossá válási igényeire?

Mi, akik szeretjük Gödöt, mindennap szeretnénk igénybe venni a strandot. Aggódva figyeljük az eseményeket, és sajnáljuk az azóta kiesett napokat is.
Dr. Bakonyi Ferenc

Befürödtünk?

Ritkán kerül olvasói levél a címoldalra, ám jelen esetben indokolt, hiszen a körkép olvasói, a gödiek az elsõdleges kárvallottjai a melegvizû strand ügyében kialakult patthelyzetnek. Kinek jó ez? Befürödtünk? Nem véletlenül telt meg a József Attila Mûvelõdési Ház a május 6-ára hirdetett Falugyûlésen, hiszen mint Szegedi Sándor bevezetõjében utalt rá: a községség egyik legnagyobb ingatlanának sorsáról, a meleg vizû strandról volt szó. A téma hetek óta foglalkoztatja nemcsak a gödieket, de az írott és elektronikus sajtót is. A történet 1994 áprilisában kezdõdött, amikor az akkori önkormányzat megbízta a budapesti illetõségû L.B.Z. Kereskedelmi és Szolgáltató Betéti Társaságot, a meleg vizû strand üzemeltetésével. A megállapodás 3. pontja értelmében: "az üzemeltetés kezdete: 1994. május l. napja. Idõtartama 5 évre szól /naptári vagy 1999. május 1-ig/ azzal a kikötéssel, hogy a szerzõdést a felek további 5 évvel meghosszabbítják, e megállapodásban vállalt, és egymást kölcsönösen feltételezõ kötelezettségeik teljesítése esetén". - Az önkormányzat azonban - mondta a polgármester a falugyûlésen - nincs megelégedve a jelenlegi bérlõvel, aki ma már jogcím nélkül tartózkodik a strand területén és tudomásul kell vennie, hogy szerzõdése - mely 5+5, és nem 10 évre szól -, lejárt. Miénk a strand. Nem akarjuk átjátszani senkinek, Gödnek akarjuk.
Egy község önkormányzata a község javára mûködik. Nem mindegy, hogy a strandot az önkormányzat, vagy vállalkozó mûködteti. Utóbbi esetben pusztán az iparûzési adó révén részesedhet a község a strand jövedékébõl. Mint Szegedi Sándortól megtudtuk, az önkormányzat elégedetlensége a bérlõvel szemben nem új keletû. Már 1995. november 13-án felmondtak neki, azzal az indokkal, hogy nem teljesítette a megállapodásban vállaltakat. (Többek között sövény és fák ültetése, zárt folyosó, õrzött parkoló, szélfogó, kifutó folyosó, öltözõk létesítése szerepel a megállapodás mellékletében.) Az ügy bíróságra került. A bíróság elsõ- és másodfokon is úgy ítélte meg a helyzetet, hogy súlyos szerzõdésszegés a bérlõ részérõl nem történt. Az Önkormányzat a Legfelsõbb Bírósághoz fordult felülvizsgálati kérelemmel. (Amit, mint utóbb megtudtuk, azóta visszavont. - a szerk.) Tehát a bírósági döntés alapján a képviselõ-testület tudomásul vette, nincs mit tenni 1999-ig. - Tûrnünk kellett - jelentette ki a polgármester, majd hivatkozott az igazságügyi mérnökszakértõi vélemény által rögzített strandon talált hiányosságokra: a tetõ beázik, a csövek a falon kívül, nem az elõírt szabványnak megfelelõen lettek elhelyezve, a burkolat veszélyes, nem csúszásmentes, hiányos a medence csempézése, a zuhanyozó sem megfelelõ, a beruházások harmad, negyed osztályú anyagokból készültek. - Lukács László, az üzemeltetõ, további elképzeléseinket is meghiusította, a strandot ebben az állapotban nem tudjuk bérbe adni - folytatta Szegedi Sándor. Mint ismeretes, az önkormányzat május 8-ára tervezte a strand megnyitását, kedvezõ árak mellett. Ám Lukács László nem hagyja el a gödi strandot.
A jelenlegi állapot szenvedõi a fürödni vágyók. - Nem az önkormányzat rekesztette ki a falu lakóit - hangsúlyozta a polgármester -, hanem Lukács László zárta ki a gödieket. A tulajdonosokat sem engedte be május 3-án. Ezért két óra gondolkodási idõ után kívülrõl lepecsételtük a bejáratot, telefont, villanyt kikapcsoltattuk. Jelenleg a közbiztonsági õrzõ védõ kft. kívülrõl õrzi. (Azóta az õrzõ védõk elvonultak a helyszínrõl. - a szerk.) Az önkormányzat nem spekulál, szemben a bérlõvel, aki a hosszabb távú berendezkedés reményében a strandfürdõ közvetlen szomszédságában vásárolt telket. Készek vagyunk tárgyalóasztalhoz ülni, de csak akkor, ha Lukács úr úgy kezdi: elhagyom az ingatlant. Amit idáig épített hajlandók vagyunk kifizetni, de nem az õ számításai szerinti 80 millió forintot, hanem 4 milliót. Nem hagyjuk magunkat, több jogász véleménye szerint az önkormányzatnak van igaza. Menjen a francba ez a figura. Bízom benne, hogy a község lakói is így vélekednek és élvezzük támogató magatartásukat.
A polgármester olykor indulatoktól sem mentes tájékoztatója után a hallgatóság hozzászólásai következtek. Ezekbõl közlünk néhányat. Kádár János utazási irodát mûködtet, beutaztatással foglalkozik. Az elmúlt három évben - mint mondta - sok vendéget küldött a Neckermann német utazási iroda Gödre. De miután a strandon több baleset történt, a parkolóból gépkocsit loptak el, gyerekek elcsúsztak, a Neckermann kivonult.
Sajnálatos - vélekedett -, mert megfelelõ kezelés mellett, sok külföldi turista keresné fel a strandot. Úgy a turizmus, mint a hozzá kapcsolódó fizetõvendég szolgálat a község fejlõdését segíthetné. Jaskó András, mindössze három hónapja él Gödön. A televízióból értesült a strand körül kialakult áldatlan állapotról. Szívesen meghallgatná a másik felet is. Kenessey Zoltán a strand bérleti díját tartotta alacsonynak és nem értette, hogy az önkormányzat miért nem tudja érvényesíteni tulajdonjogát. Furcsállotta, hogy a bérlõ a strandon lakást épített, benne büfé üzemel. Jogfolytonosságot akar megteremteni. Erre kitõl kapott engedélyt?
A polgármester rövid válasza: Senkitõl. Pihenõhelyiségre kapott, jelenleg is ebben lakik. Újfalusi Ödönné 5 éve 8 unokájával jár a strandra. Megkérdezte mit tervez az önkormányzat, hogyan távolítja el a bérlõt. Nehezményezte, hogy elmúlt az a kezdetben megszokott lehetõség, amikor reggel 7-10 óra között olcsóbban lehetett úszni. Szegedi Sándor válaszában biztosította a jelenlévõket, hogy községi üzemeltetés esetén a kedvezményeket biztosítani tudják. Mint mondta, jelenleg az éves bérleti díj mindössze 500 ezer Ft, holott volt olyan nap, amelyet 1 millió Ft bevétellel zárt a bérlõ. Az önkormányzat célja nem nyereség szerzés, hanem szolgáltatás. A bevételt beruházásokra fordítaná. Bátorfi József képviselõ elmondta, hogy Szász Ferenc, Göd díszpolgára, a Gödi Almanachba következõ kötete számára leírta, milyen óriási erõfeszítésbe került a meleg vizû strand fúrása és létrehozása.
Éppen 16 évvel ezelõtt Pünkösdkor tört fel az 50 fokos víz. Már a 80-as évek közepén nagy terveket szõttek, melyek nem valósultak meg. Úgy tûnik most se. Magunkra vagyunk utalva. Egy rendszeres strandlátogató hölgy felszólalásában közölte: többször megesett, hogy belépti díj fejébe jegyet nem kapott. Lengyel György felszólalásában felháborítónak tartotta, hogy 10 milliós beruházásra hivatkozik a bérlõ, holott a számlák 4 millió 41 ezer Ft-ról tanúskodnak, és véleménye szerint APEH ellenõrzésre szorulnak. A falugyûlésen jelen volt Lukács László felesége, dr. Barabás Mária ügyvéd és testvére is. Úgy vélte, Szegedi Sándor stílusa a becsületsértés és a rágalmazás hatását súrolja. Kijelentette többek között, amennyiben az önkormányzat nem óhajtja a szerzõdést meghosszabbítani, úgy elszámolási kötelezettsége van, a ráépítéssel tulajdonjogot szerzett a bérlõvel szemben. Mint megjegyezte, senki nem kényszerítette a bérbeadásra az önkormányzatot. Az 5+5 évre kötött szerzõdés elsõ része lejárt. Az önkormányzat pert indított 1995-ben, emiatt a férje által kezdett építkezés félbemaradt. Elmondása szerint az APEH a számlákat valósnak ismerte el. A hatalmas bevételeket dr Barabás Mária megkérdõjelezte. Ugyanakkor fájlalta, hogy a két szemben álló fél nem ült tárgyalóasztalhoz. Véleménye szerint, ki-ki tegye meg a javaslatát és számoljanak el. Szerezze meg az önkormányzat, de fizesse ki.
A módszert, ahogy az önkormányzat a strandot lezárta, alviláginak nevezte és mint mondta, a strand lezárásával a képviselõ-testület birtokháborítást és önbíráskodást követett el. Szegedi Sándor ezek után úgy vélte, ha ilyen nagy harc folyik a bérleti jogért, miért ne a legyen a strand a gödieké.
Befejezésül a polgármester irányította rögtönzött szavazáson a falugyûlés résztvevõi egyhangúlag arra szavaztak, hogy Gödé maradjon a strand. Ráksi Katalin

Hallgattassék meg a másik fél is Beszélgetés Lukács Lászlóval

Kevés szomorúbb látvány van nyáron, mint egy elnéptelenedett strand. A gödi most ilyen. Üres medencék, zárt büfék, önfeledt fürdõzõk zsivaja helyett csend. Sehol egy vendég. Két írfarkas kutya, autóban üldögélõ biztonsági õrök, valamint Lukács László.
- Május 3-ától állóháború van Göd Nagyközség Önkormányzata és Ön között. Pillanatnyilag milyen lelkiállapotban van?
– A lelkiállapotom tökéletes. Súlyzózom. Ha az ember idegmunkát végez, csak a fizikai megerõltetés a pihentetõ. Nem vagyok hajlandó felvenni az erõbõl való politizálás stílusát. A leírt szerzõdést illik nyelvtanilag is értelmezni. A kijelentõ módot nem helyénvaló feltételes módként értelmezni. Az ellenem felhozott kifogások között szerepel többek között a téliesítés elmaradása. A szerzõdés 3/1-es és 2/1 -es melléklete átfedik egymást, mindkettõ szól a téliesítésrõl. Amíg nincs téli öltözõ, addig nincs szükség kifutóra és szélvédõre, téli üzemmódra. Nem beszélve arról, hogy az önkormányzat vállalta az útépítést. Ide télen hogy lehetne kijutni? Ami pedig a nem kielégítõ tisztaság vádját illeti. a per során be tudtam bizonyítani, hogy az ÁNTSZ semmi kifogásolhatót nem talált.
- A falugyûlésen azt is nehezményezték, hogy Ön itt lakik.
- Minden évben április 1-tõl szeptember végéig itt tartózkodom. Egyrészt az üzem- másrészt a vagyonbiztonság miatt. Ennek örülni kéne, akár gondnoki lakásnak is felfogható. Nem akarok én ide bejelentkezni. Pesten lakásom van.
- Míg az önkormányzat és Ön viaskodnak, a gödiek nem tudnak strandolni.
- Nem szeretem gödiekre szûkíteni a látogatók körét. Vácról, Dunakeszirõl, de Pestrõl is jöttek. A hétköznapi látogatottság a nagy melegben 800-1200, hétvégén napi 2-2500 fõ. Egyszer-egyszer fordult elõ, hogy vasárnap 3000 fölött volt a fürdõzõk száma. Tavaly, a leggyengébb idényünkben, öszszesen 67 ezer vendéget számláltunk. Ennek ellenére nem volt ráfizetéses, mert nekem ez a szakmám. Sokaknak fáj, hogy nyereségessé tettem a strandot, de arról nem beszélnek, hogy '92-93-ban az önkormányzat több milliót fizetett az elõzõ üzemeltetõnek. Amikor a strandot megkaptam, már javításokra szorult. Ebben az évben a szezonindításra egymillió forintot költöttem. Olyat még nem hallottam, hogy én készítem fel a strandot és más üzemelteti. Amíg nem kapok egy normális ajánlatot, addig nincs mirõl beszélni.
- Hogyan lehetne béke az állóháborúból?
- Nincs elképzelésem. Az önkormányzat szerintem ma már túlságosan feltüzelte magát. Mást nem hallok, '95 óta , minthogy: kirúgni, meg menjen innen. Holott én már több ajánlatot tettem. Egyik: ettõl az évtõl kezdve - követve az inflációt - , tíz éven át fizetek ötmillió forint bérleti díjat évente, a jelenlegi 500 ezer helyett, azzal a kikötéssel, hogy köteles az önkormányzat a velem való elõzetes egyeztetés alapján a mindenkori összeg kétharmadát beruházásra visszafordítani. Azt is leírtam ebben a februárban vagy márciusban tett javaslatban, hogy a gödi közhasznú alapítványnak is adok többszázezer forintot, nem szabva meg a felhasználását. Azon kívül, miután a tavalyi évben a bevételem 17 és félmillió volt, azt mondtam, hogy húsz millió felett a bevétel 10 százalékát szintén az önkormányzat rendelkezésére bocsátom fejlesztésekre. Miután harminc százalékkal emeltem az árakat és a nyár is jónak ígérkezik, idén egyértelmûen 20 millió fölé mehetne. Felajánlottam, hogy megcsináltatom a gyerekmedence burkolását, ami egymilliós költséggel járt volna. Ezen kívül lemondanék az összes eddigi beruházásom tulajdonjogáról - kivéve a két csatornaszakaszt meg a kútfejet. A másik ajánlatom: amennyiben öt éven belül nem jelentkezik komolyabb vállalkozó, hajlandó vagyok évenkénti meghosszabbítással - szintén lemondva a tulajdonjogokról, kivéve a fent említetteket - évi kétmillió forint bérleti díjat fizetni. Ennek a javaslatomnak a megtárgyalása zárt ülésre került, amelyre furcsamód mint érdekeltet nem hívtak meg és az önkormányzat elvetette. Az ötmilliós ajánlatom pedig tudomásom szerint nem is került a képviselõ-testület elé. Egyezségre hajlandó lennék, de a szerzõdésben álló öt évhez ragaszkodom.
– Az a megoldás, hogy eltávozik, meg sem fordul a fejében?
– Amennyiben az önkormányzatnak van felesleges 80 milliója, akkor igen. Ennyit kértem a viszontkeresetemben. Az elmaradt hasznok, a beruházások, a kamatos kamat és a többi. Bizonyára sokallják az emberek, de mivel nekem ez a szakmám és egy veszteséges strandot nyereségessé tudtam felfuttatni, tudom mit kérek. Szerintem mindenképpen lépni kellene, már csak a fürdõzõk miatt is.
– Miért ragaszkodik a strandhoz?
– Az öt évhez két szempontból ragaszkodom. Egyrészt, hogy saját munkámmal szerezzem meg azt a pénzt, amivel a gyerekeim egzisztenciáját biztosítani tudom, a másik ok: én ezt szeretem csinálni. Nem csupán pénzforrás számomra. A vizes szakmát alulról kezdtem lakatosként, és vízellátási és csatornázási üzemmérnöki diplomáig jutottam. Közel két évtizeden át dolgoztam a Fõvárosi Vízmûveknél, késõbb a Folyamszabályozó és Kavicskotró Vállalatnál, majd a Duna-menti Regionális Vízmûveknél. Ezt követõen a Dagály, késõbb a leányfalui strand üzemvezetõje voltam. Ennyi év szakmai tapasztalat után, ma már nem mondok nemeket. Kompromisszum kész vagyok. Nem rajtam múlott, hogy nem tudtunk egyezségre jutni. Úgy érzem, igyekeztem az önkormányzat által hátrányosnak, vagy nem kedvezõnek megítélt megállapodást betartani. A szerzõdés a két fél kölcsönös beleegyezésével lett aláírva. Rossz idõjárás esetén lehettem volna én is vesztes. Ez a pakliban benne van. (ráksi)

Strand született

Azok számára, akik a község érdekeit tartják szem elõtt, nagy büszkesége és egyben manapság nagy bánata a melegvizes forrás. Még az ötvenes évek elején volt, hogy télen-nyáron, éjjel-nappal fúrókutak dolgoztak Göd határában. Olajat és földgázt kerestek.
Majdnem minden kútban csak artézi melegvizet találtak. Le is zárták a megfúrt kutakat. Amikor a hetvenes években általános téma lett az idegenforgalom és egyre-másra nyíltak a melegvizes strandok a közelben, elsõsorban a budapestiek kedvenc üdülõhelyein: Leányfalun, Lepencén, Göd tanácsa Építési Bizottsága is riadót fújt... Dr. Józsa Kálmán, a Dunakanyar Egyesület elnökhelyettese támogatott bennünket. Én akkor már tanácstag voltam.
Ambrus László, vízügyi fõmérnökkel munkához láttunk. A földtani térképeken jól látszott, hogy egy kis továbbfúrással elérjük a vetõdést, ahonnan szinte minden budapesti és környékbeli fürdõ kapja a melegvizet. A Vízügyi Vállalat a segítségünkre volt. Éppen Cegléd körül kutattak, de nem jártak eredménnyel. A földalatti kõzet nálunk kecsegtetett eredménnyel.
Errõl tájékoztatták a kutató vállalatot, amely hajlandó volt tovább fúrni a mi kutunkat, amennyiben a község kiépíti a kúthoz a villamos vezetéket. A tsz-nek is nagy tervei voltak a melegvízzel, ezért vállalták az energia odavezetését, de nem a Göd vasútállomás közelében lévõ kúthoz, hanem oda, ahol most van, mert üvegházas zöldségtermesztésre gondoltak. A község beszerezte a szükséges engedélyeket és megoldotta a dolgozók ellátását és elhelyezkedését. A szovjet fúróberendezés hamarosan ideérkezett és elkezdõdött a fúrás. Folyt a munka éjjel-nappal heteken át. Minden nap ott bábáskodtunk, és egy nap, úgy hatszáz méteres mélységbõl nagy nyomással gáz tört fel. Nagy volt a veszély, de sikerült a robbanást megelõzni. A nyomás néhány nap múlva teljesen lecsökkent. A fúrást be kellett robbantani és újabb kezdõhelyen indított furattal sikerült az elõzõ furatot lenn elérni. Óriási örömünkre ötven fokos melegvíz tört fel, több m int kétszáz liter percenkénti vízhozammal. Tovább nem fúrtak s a víz szabadon folyt. Mindez 1983 tavaszán történt.
A fúrást végzõ vállalat a termálvízkutat térítésmentesen átadta a tanácsnak. Elmondhatatlan volt az öröm, amely mindenkit arra ösztönzött, hogy mielõbb oldjuk meg a víz hasznosítását. Jómagam a víz elemzése céljából kerestem fel az illetékes hatóságot. Kiderült, hogy a víz tartalmaz halogén elemeket (jódot, brómot, kevés sót) és mind ivásra, mind gyógyfürdõ létesítésére alkalmas.
Azt mondták – az akkori intézkedések ismeretében –, ne erõltessük a gyógyvíz jellegét, mert ha bejön, akkor a hasznosítási jog nem lesz a községé. Évek teltek el, amíg lassan-lassan, innen is, onnan is került pénz az építkezésre. Elkészült a tanmedence, majd a vízviszszaforgató gépészeti berendezés és a nyolcvanas évek végével a nagy úszómedence. A fenntartás jó kézbe került, a kellemes, szép környezet jó reményekkel bíztatott. 1989-ben már graboplaszt sátortetõ beszerzésérõl tárgyaltunk. A Dunakanyar Egyesület sok támogatást adott.
A tsz már nem kívánt üvegházakkal bajlódni és kihátrált a dologból. Pedig, ha az elején nem szól bele, akkor a másik kút üzemelne – jó közlekedéssel, infrastruktúrával – ott, ahol most az új házak épülnek, a nemrég parcellázott hét és fél hektáron, a pulykaházi dûlõben. Lehetne még sokat írni a közösség ezen szép sikerérõl, és arról, hogy csak a községet szeretõ, nem az egyéni hasznot lesõ emberek tenni akarása vitte elõbbre a dolgokat. Szász Ferenc (Az írást a Gödi Almanach készülõ 5. kötetébõl vettük át.)

Mirõl írt a GÖDI KÖRKÉP 1989 májusi száma?

Még egyszer a gázprogramról Kétségtelen, hogy a településünkön folyó beruházások közül a gázprogram foglalkoztatja leginkább a lakosságot. Ez jelenleg olyan téma, ami minden összejövetelen, fórumon az érdeklõdés középpontjában áll. Ezért is határozta el a tanácstestület, hogy egy átfogó anyagot vitat meg e témában, és döntéseket hoz a további tennivalókról.

Gödi mûvészek sikere Sok kiváló mûvész él és alkot községünkben. Egyik kiváló képviselõjük Vertel Andrea keramikus, aki Havas Nellivel közösen az utóbbi években különleges vállalkozásba kezdett. Speciális, kerámia-arcú és kezû, textil testû bábokat terveznek és készítenek. Dunakeszitõl Budapestig és Londonig sikeres kiállításokon vettek részt, több alkalommal láthattuk õket a tv-ben is.

Megtalálni a kiutat Mint sokak számára ismeretes, a legutóbbi idõkben két új, független, demokratikus politikai szervezet kezdte meg mûködését községünkben. Elõször a SZABAD DEMOKRATÁK SZÖVETSÉGE helyi szekciója alakult meg, majd nem sokkal késõbb a MAGYAR DEMOKRATA FÓRUM gödi csoportja is létrejött. A csoportok jelenleg 20–30 fõs tagsággal rendelkeznek. A két szervezet összehangolja tevékenységét, mindenben igyekszik együttmûködik, és kapcsolatokat kezdeményeztek a község vezetésével és a helyi pártbizottsággal egyaránt. E kapcsolatfelvétel megtörtént és a független szervezetek közös kezdeményezésére az elmúlt hetekben lezajlott egy községpolitikai fórum elõkészítõ tárgyalása, majd az érdekeltek meghívása után maga a fórum is. E tárgyalás célja az volt, hogy a község gondjait és a fellelhetõ hiányosságokat áttekintsük, rendszerezzük és lehetõség szerint ezekbõl kiutat találjunk.

Emlékmûveket a férfiaknak, akik nem önként haltak Javaslom, állítsunk fel egy emlékbizottságot, kérjük fel a felsõgödieket, segítsenek pontos adatokkal, javaslatokkal, hol helyezzük el az emlékmûvet, kiknek a neve legyen rajta. Hogy legyen hely, ahol a kegyelet virágait elhelyezhetjük, hogy az édesanyák, özvegyek, hadiárvák, testvérek, rokonok megemlékezhessenek azokról a férfiakról, akiket parancsra elszakítottak szeretteiktõl, hogy egy értelmetlen háború mártírjaiként – talán idegen földben – nyugodjanak. Ha ilyen emlékmû jár az elhurcolt zsidóknak és az itteni földben nyugvó szovjet katonáknak, úgy érzem, erkölcsi kötelességünk, hogy a mi magyar fiaink is megkapják a végtisztességet!

• Útzár • Útzár • Útzár •

A Budapest–Szob vasútvonal felújítási munkálatainak keretében kerül sor Dunakeszi és Göd állomásközelben található két vasúti útátjáró átépítésére. Az átépítési munkálatok miatt szükséges az átjárók teljes szélességû lezárása. A lezárások nem egyidõben történnek, így a község vasút által elválasztott területe valamelyik átjárón megközelíthetõ.

Az átjárók lezárása az alábbi idõpontokban történik:

AS 197 (2. sz. fõút – Nemeskéri-Kiss Miklós út) jobb vágány viszonylatában 1999. május 29-én 4 óra idõtartamra (technológiai vonat áthaladásától függõen). 1999. június 2-án 18.00 – június 3-án 18.00 óráig.

AS 207 (Béke utcai átjáró) jobb vágány viszonylatában 1999. május 19-én 6.00 órától, május 22-én 18.00 óráig; május 29-én 2 óra idõtartamra (technológiai vonat áthaladásától függõen); június 1-én 18.00 – június 2-án 18.00 óráig.

Az átépítési munkálatok miatt szükséges az útátjárók teljes szélességû lezárása. A lezárást a KRESZ elõírásai szerint idõben kitáblázzák.

Az Ifjúsági Tábor múltja és jelene. És a jövõje?

A Szakáts-kert

A községben így nevezték, ez volt a köztudatban. A tulajdonosa dr. Szakáts Nándor (1869–1957) nyugalmazott miniszteri tanácsos volt. Ingatlanát 1924-ben vásárolta meg Göd határában. A terület nagysága 8 kataszteri hold volt. Kelet felõl a temetõ, déli oldalon a dunakeszi határ, nyugati oldalon a Duna, északi oldalon az I. utca, a VI. utca, IV. és az V. utca határolta.
A terület legnagyobb része völgy, csak egy kis része sík terület. Ebben a völgyben két forrás található, ami a Szakáts-villa elõtt egyesül, és táplálja vízzel a halastavat. A területen minden megtalálható volt. A temetõ mellett sárgahomokbányát, a Dunához közel sóderbányát nyitott a tulajdonos, aki foglalkozott tehenészettel is. A 30-as években a helyi lakosság tejellátásához nagy mértékben hozzájárult. Tyúkfarmot is létesített és friss tojással látta el a lakosságot. Termelt továbbá búzát, rozsot, kukoricát és konyhakerti növényeket. Külön említést érdemel a gyümölcsöse. Meggyfa, cseresznyefa, kajszi-, sárga- és õszibarackfa, mandulafa, körte- és almafa volt telepítve a területen. A gyümölcsfák tavaszi virágzása csodálatos látvány volt. Virágerdõ volt az egész domboldal. Földszeretet, szakszerû hozzáértés és kitartó szorgalom jellemezte a terület gazdáját.
Dr. Szakáts Nándornak két fia volt. Az idõsebbik, Zoltán, katonatiszt volt, ezredesi rangban, sajnos katonafiával együtt haltak meg a szovjet fogságban. A másik fia, Géza, Budapesten, a Földhitel Intézetben dolgozott. Származása miatt õt és családját 1945 után szüntelen üldöztetés érte. Végül Kisnémediben telepedhettek le. Felesége tanítónõ volt, és így nehezen, de kapott állást a helyi iskolában. Apósa, dr. Szakáts Nándor, a sok megaláztatás után 1957-ben meghalt. Kisnémediben van eltemetve. Az államosítás után a gazdaság megszûnt és ma igen elhanyagolt állapotban van. A terület egy részén ifjúsági tábor található. Kár, hogy ez a szép gazdaság gazda nélkül maradt. Angyal Lukács

Lakossági kezdeményezés

Alulírottak kezdeményezzük a gödi Ifjúsági Tábor területének helyi védelem alá helyezését, és kérjük az itt lévõ ideiglenes hajléktalan szálló máshová történõ telepítését, illetve a Pázmány Péter utcai temetõ ügyének rendezését.

I/1. A tábor Göd határában olyan természeti környezetben (a Duna közelsége; a Budapest felõl bevezetõ, egyre népszerûbbé váló kerékpárút), és olyan nagy területen fekszik, amely hosszú távon védelmet érdemelne, ugyanúgy, mint például a Kiserdõ vagy a Gödi Sziget. Jelenlegi hasznosítása nem megfelelõ.
2. Az ide telepített ideiglenes hajléktalan szálló lakói, és az általuk idevonzott személyek a tábor épületeit lepusztítják, szennyezik, rendben tartásukról nem gondoskodnak, ezért a tábor elhanyagolt, szemetes. Viselkedésükkel naponta keltenek megbotránkozást a környék lakói körében. A tábor területe olyan nagy, hogy teljesen áttekinthetetlen, kik és hányan élnek ott. A Szakáts-kert eddig is a pihenés helye volt, amely – rendbe tétele után – a kerékpárút révén, további látogatókat vonzana. Úgy érezzük, ezt a területet a megkérdezésünk nélkül elvették tõlünk. Ami pedig a legfontosabb, a tábor gyermekprogramok szervezésére tökéletesen alkalmatlanná vált.
Ezért kérjük, hogy az önkormányzat vegye le a napirendrõl a hajléktalan szálló véglegessé tételének tervét, illetve a tábor rendezése érdekében a szállót helyezze máshová, tehát a május 14-ig benyújtandó pályázatban ne ez a terület szerepeljen. (A pályázatot az önkormányzat beadta – a szerk.)

II. Kérjük továbbá a Pázmány Péter utcai temetõ 2004 utáni további ötven évre sírkertté nyilvánítását, a hátsó kerítés kiegészítését. Így elkerülhetõ lenne, hogy a kegyeletet megsértve kerékpárokkal, kutyákkal mindenki átjárkáljon, a szemetet lerakja. Javasoljuk még, hogy a hátsó falon tegyék lehetõvé az urnás temetkezéseket, és a régi sírhelyek újbóli megválthatóságát.

„Göd talán legszebb része az alsói tábor...”

Ezzel a mondattal kezdte mindannyiunkat foglalkoztató kérdései közül az egyiket a Gödi Körkép egyik korábbi írása. Azért is tudom a bevezetõ mondatot igazolni, mert itt lakom immár kilenc éve, közvetlen a tábor mellett. Akkor ez a terület, bár vadregényes, de nagyon szép és rendezett volt. Az Ifjúsági Tábor szerepét töltötte be. Éveken keresztül hallottuk és láttuk tavaszonként a terület rendezését és júniustól augusztus végéig itt gyerekek táboroztak. Komoly beruházásban is volt része e területnek: városi víz, csatorna, gáz került bevezetésre, majd mindkét kapubejáratig aszfaltút épült. Eszünkbe sem jutott, hogy itt más is lehetne, mint tábor az ifjúságnak. Aztán valahogy, nem tudni mi okból, elmaradt az odafigyelés, nem volt tavaszi takarítás, üresen állt a tábor, s valóban, ahogy a polgármester úr fogalmazott – ideszállingóztak a hajléktalanok. Nem tudom a Területellátási Szervezet vezetõje hány személyt tudna megnevezni, de mi biztosan tudjuk, annyit nem, ahányan itt megfordulnak, hiszen már a Nyugati Pályaudvaron adják egymásnak a címet. Úgy gondoltuk, ez csak átmeneti állapot lehet, valaki csak odafigyel arra, amit többször jeleztünk (a Gödi Körképben is), hogy nem kellene egy ilyen értékes területet így elhanyagolni, lezülleszteni; szegényebb lesz a község!

S most az történt, amire egyikünk sem számított. A TESZ tízmillió forint állami támogatást kért az Ifjúsági Tábor területén hajléktalan szálló építésére! Nem tudjuk, kinek jutott ez eszébe.
Milyen meggondolásból épülne ez a szálló nemcsak Göd-alsó, hanem a Pesttõl Szobig tartó partszakasz egyik, vagy talán legszebb részén?
Ez a polgármester úr nyilatkozatában említett kb. 150 milliós értékû, összközmûves, csodálatos adottságokkal rendelkezõ terület semmi másra nem használható?
Ki az, aki ezt kitalálta és fõleg miért?
A hajléktalanokon természetesen segíteni kell, de hát ez az egyetlen gazdaságos és ésszerû megoldás?
A TESZ miért nem az Ifjúsági és Sportminisztériumtól kér állami támogatást az Ifjúsági Tábor rendezésére?
Vagy ha semmilyen hasznosítást nem tud kitalálni a község vezetése, miért nem adja el?
Lehetne építeni az egytizedébõl hajléktalan szállást, s még mindig kb. 140 millió Ft maradna.
Gondolom, nem kell ahhoz a tábor környékén lakni, bármelyik Gödön élõ ember érti és érzi, hogy ez mekkora pazarlás! Kérjük a tisztelt képviselõ urakat, látogassanak el a Göd-alsói Duna-partra, járják körbe az Ifjúsági Tábor területét! Ne azt nézzék, micsoda áldatlan állapotok vannak most ott, hanem a terület adottságait vizsgálják meg közelrõl. Nem gyõzöm hangsúlyozni, közvetlen Duna-parti, 150 milliós értékû, összközmûves, aszfaltúton megközelíthetõ területrõl van szó! Ennyire gazdagok nem lehetünk! Seres Ivánné

Tudatom a kedves Olvasóval,

hogy nem kívánom eladni a gyermektábort, s nem szeretném, ha ott örök idõkre hajléktalanszállás telepedne meg.
Tudatom egyúttal azt is, hogy fenti törekvéseimnek nem aláírásgyûjtõ ívek szignálásával kívánok érvényt szerezni.
Miért kell mindezt az Önök tudomására hoznom? Talán azért, mert a tavalyi önkormányzati választások idején Göd-alsón, elsõsorban a gyermektábor környékén lakók között az a hír terjedt el, miszerint a tábort el akarom adni.
Aljas és igaztalan volt az állítás, hogy kinek állt érdekében, ma már nem fontos. A választási küzdelem általam fel nem vállalt mocskában ez kis piszoknak tûnt, reméltem mára már elfújta a szél. De nem. A hír tartja magát. A napokban kedves ismerõsök állítottak meg a hivatali folyosón és tettek elém aláírásgyûjtõ íveik halmazát. Kérték, ha gondolom, írjam alá. Mutatták más képviselõtársaim örökbecsû aláírásait, már csak a nyomaték kedvéért is.
Aki nem látta volna az ívet, az általam érzékelt tartalom: – A tábort nem adjuk el; – legyen természetvédelmi terüle; – szûnjön meg a hajléktalanszállás. Támogatható, értelmes célok, talán a fogalmazás lehetne árnyaltabb. Tiszteletem az aláíróké, de én nem írhattam alá, mert: A képviselõ-testület megbízást adott Salamon Tamás elnök úrnak és az általa vezetett közmûvelõdési és sport bizottságnak, hogy a tábor további sorsára vonatkozóan alternatívákat dolgozzon ki, és azokat 1999. szeptember 15-ig terjessze a testület elé.
Tudomásom szerint több értékelendõ javaslat érkezett a bizottsághoz eddig is, melyek tartalma az aláírók elõtt valószínûleg nem is ismert. Átfogó és alapos ismeretekkel rendelkezem a település gazdálkodásáról, lehetõségeirõl, a tábor múltjáról és jelenlegi helyzetérõl, emiatt nehezebb a döntés. A képviselõnek lehetõsége és kötelessége részt venni a bizottságok és a testület munkájában. Döntéseit a választható megoldások teljes körû értékelésével kell megalapoznia, önmaga megbéklyózása valamely alternatíva elõzetes írásbeli támogatásával több, mint hiba.
Üdvözlettel: Markó József

Madarak és Fák Napja

Szikrázó napsütésben, a Kiserdõ gyönyörûen rendbehozott környezetében készülõdhettek a nap eseményeire május 8-án a Madarak és Fák Napja rendezõi.
Tíz órakor Nagy Gábor, a nap házigazdája köszöntötte a megjelenteket és megköszönte mindazok munkáját és támogatását, akik segítettek a szervezõknek.
Árva Kálmán betegsége miatt a megnyitó beszédet Szegedi Sándor polgármester, a Gödi Környezetvédõk Egyesület tagja tartotta. Elmondta, hogy már harmadik alkalommal kerül megrendezésre a Madarak és Fák Napja Gödön és örömmel látja, egyre nagyobb az érdeklõdés iránta. A megnyitó után a Huzella Tivadar Általános Iskola és a Németh László Általános Iskola és Alapfokú Mûvészetoktatási Intézmény diákjai néptánc, majorette, ír tánc, aerobic, modern tánc mûsorát láthattuk, majd a József Attila Mûvelõdési Ház társastánc csoportja lépett fel, végül a Fuszulyka Együttes népzenéjét hallhattuk. A mûsort követõen ügyességi kerékpárversenyen, akadályversenyen, kézmûves foglalkozáson, az ovisok játékos versenyeken és futóversenyen vehettek részt.
A könyvtárosok kiállították a rajzpályázatra beküldött gyermek-alkotásokat, melynek eredményhirdetésére is sor került a nap folyamán. Közben a természettel, a környezettel, madarakkal, fákkal, virágokkal, állatokkal kapcsolatos könyvek bemutatóját is végig lehetett böngészni és lehetõség volt használt könyvek vásárlására. Kellemes gondot jelentett az akadályversenyen résztvevõ csapatok nagy száma. Az utolsó csapat fél háromra érkezett célba.
Külön köszönjük az Alsógödi Kertbarát Klub tagjainak, hogy a versenyeken elfáradt gyerekeknek és a szervezõknek egész nap fáradhatatlanul kenték a zsíros kenyeret és töltötték az üdítõt. A cserkészcsapat sátrakkal települt ki a sportpályára bemutatva a csrkészéletet. A nap zárásaként kellemes hangulatú mûsorral várták az újpesti cserkészekkel közösen az érdeklõdõket, akik a másfél órás játékokkal, énekekkel tarkított programban való részvétellel betekintést adtak egy cserkésztábor hangulatába.
Ezúton köszönjük az iskolák és óvodák pedagógusainak, a mûvelõdési ház és a könyvtár dolgozóinak, a cserkészcsapatnak és a segítõ gyerekeknek, hogy az elõkészítõ munkában és a lebonyolításban is részt vettek. Szeretnénk még megköszönni Csányi József vállalkozónak, hogy az óvodás versenyekhez biztosította a jutalmakat, neki köszönhetjük, hogy nem ment haza gyermek üres kézzel.

Külön köszönet a könyvtár gyermekrajz-pályázatához nyújtott segítségért a következõ vállalkozóknak, intézményeknek: Botos Géza állatkereskedõnek a rengeteg állateledelért, „állati” játékszerekért és a „dilis” ajándékokért; a Huzella Iskola anyagi támogatásáért; Németh Nelli Betûboltjának a Tudás Fája újságokért és rajzeszközökért; Zikva György vállalkozónak a szabadtéri játékokért és rajzeszközökért; Ber-Es-Ker Kft.-nek a lufikért, játékokért és írószerekért; Józsi cukrásznak a fagyiért; a Szociális Foglalkoztatónak a noteszekért és rajzplakátokért; Blaskovics István fonottáru kereskedõnek a kiskosarakért. Jóvoltukból 36 rajzot tudtunk díjazni.

A szervezõk ismét úgy búcsúztak, ahogy az elmúlt két évben: „Jövöre veletek ugyanitt!” a szervezõk és segítõk nevében Hamarné Kismartoni Adrienn

Kamaszok munkái a barokk templomban

Hatalmas pótkocsis kamion kanyarodott be május 6-án a Piarista Szakmunkásképzõ Iskola udvarára. Gyõr mellõl, Hédervárról érkezett, majd 26 templompaddal távozott a teherautó. A rakomány készítõi az iskola asztalos tanulói. Míves munkájuk eredménye, a szigetközi község több mint kétszáz éves barokk templomát ékesíti majd. A szemet gyönyörködtetõ szállítmány darabjai útra készen sorakoztak az asztalos mûhely mellett, amikor Tóth Sándor szakoktatóval beszélgettünk.

- A hédervári mûemlék templom nemcsak a háború alatt - kezdi mondandóját a mester -, de a rendszerváltást megelõzõ ötven év során is fájó sebektõl szenvedett. A helybéli katolikusok nem kaptak támogatást az újjáépítéséhez, pedig a templom állapotát, villámcsapás okozta tûz is rontotta, a hívõknek viszont nemhogy restaurálásra, de még állagmegóvásra sem volt pénzük. Az eredeti padok, az oltár, a falak, a burkolat mind-mind renoválásra szorult. A külsõ felújítást 1990-ben, a belsõt két esztendeje kezdték. Az 1300 lelket számláló, zömében katolikusok lakta település a Hédervár Templomaiért Alapítványnak, a Mûemlék Felügyelethez benyújtott 3 milliós pályázat elnyerésének, a Gyõr-Moson-Sopron megyei püspökség és a helyi önkormányzat támogatásának, valamint a rengeteg társadalmi munkának köszönheti temploma megújulását. A munkálatok - oltárok, orgona restaurálás -, folyamatosan haladnak. Mi is részesei lehetünk az "újjászületésnek". Növendékeink az eredetiek alapján (lásd fotó), összesen 26 - egyenként négy személyes, két méteres bel-szélességû - padot készítettek. Térdeplõkkel és könyvtartókkal láttuk el valamennyit. A fogasok a helyszínen, festés után kerülnek majd a helyükre.
- A piaristák, többek között azzal a szándékkal hozták létre a gödi iskolát, hogy a leendõ mesterek, tanulóéveik alatt az egyházi intézmények részére végezzenek, kõfaragó, ács, lakatos, kõmûves és - mint a jelenlegi példa is mutatja - asztalos munkát. Mikor kapták a megrendelést? - Az elmúlt év végén. A munkát április elején kezdtük, és bár az anyagellátás akadozott, a kért idõpontra, május elejére befejeztük. Igyekeztünk úgy összeválogatni a faanyagot, hogy a fa, a megmunkálás után saját színében is jól mutasson. Mintegy 4-5 köbméter lucfenyõt használtunk fel - jóllehet a vörösfenyõ is szóba került, de az dupla költséggel járt volna.
- A tanév vége felé tartunk. Várnak újabb feladatok a növendékekre?
- A felsõgödi templomba még 12 padot kell készítenünk, és szintén Hédervárra várnak tõlünk egy gyóntatószéket is a nyári szünet kezdete elõtt.
- A diákok közül kik jeleskedtek a hédervári templom ülõalkalmatosságainak megalkotásában?
- A munka kilencven százalékát a negyedikesek végezték. Ez már a második, négy esztendõn át tanuló évfolyamunk. Az érdem összesen tíz asztalos tanulóé, akik közül hat diák dolgozott intenzíven a padokon. Nem kis büszkeségemre és örömömre, a gödi fiúk: Majoros Roland, Laczik Róbert, Anna Péter voltak a legügyesebbek, de a gépmunka legnagyobb hányadát végzõ kosdi Szegvári Gábor, a szõdligeti Czitkovics Gábor és a fõvárosi Kovács Fenec is kitûnõ munkát végeztek. Tehát környékbeli fiúk viszik az ország másik szegletébe iskolánk és Göd jó hírét.
- Derekasan rácáfolnak a kamaszok a róluk alkotott olykor elmarasztaló véleményekre. Megmutatták mire képesek, de ez minden bizonnyal az Ön irányításán is múlott.
- Öt éve tanítom a harmad- és negyedéves hallgatókat. Ez a második ballagó csoportom. Alsógöd szülötte, felsõgöd lakója vagyok, és mint ilyen, egyetlen Gödrõl származó az itt oktatók között. Ma is vallom: nekem Göd bölcsõm és sírom is. A szakmát az angyalföldi bútorgyárban és a 18-as szakmunkásképzõben sajátítottam el és a Géza király gimnáziumban érettségiztem. A mestervizsga óta álmom volt, hogy oktató legyek, de Markó úr annak idején a Gamesz elõdjéhez, a költségvetési üzemhez csábított, ahol mint asztalos, majd mûvezetõ dolgoztam. Egész addig, míg a gödi piaristák pályázat útján elegendõ pénzhez nem jutottak az asztalos képzés elindításához szükséges faipari gépek vásárlásához. Akkor idehívtak. Nagyon szeretem a munkámat, hiszen ez volt minden vágyam. És a vágyam teljesült. (ráksi)

Majális

Az alsó- és felsõgödi római katolikus egyházközségek keresztény majálist rendeztek május 1-én a felsõgödi futballpályán. A jó hangulatú rendezvényen mintegy 200 fõ mellett megjelent Szegedi Sándor polgármester úr, Ilyés Gizella alpolgármester asszony, Sz. Nagy Gábor református lelkész úr, sok evangélikus és református testvérünk is. Az egész napot betöltötte a sport, a játék, a mozgás. Volt férfi és nõi foci, gyerek foci, kötélhúzás, tojásdobálás és még nagyon sok játék, melyet Wágner László tanár úr vezetett. A résztvevõ gyermeksereg nagyon élvezte a sokszínû játéklehetõséget. Az alsó- és felsõgödi ifjúság kórus zenéjével, énekével tette még színesebbé és hangulatosabbá a majálist.
Az ízletes bográcsgulyást Frey Lászlóné és férje készítette nagy hozzáértéssel, mindenki megelégedésére. Ez alkalommal mondunk köszönetet Csányi József úrnak, aki egy nagy zsák gyerekjátékot ajándékozott a játékban legjobban szereplõ gyermekeknek. Így volt miért izgulni és minél jobb eredményt elérni. A jól sikerült majális után elhatároztuk, hogy hagyományt teremtünk és minden évben megrendezzük, remélve, hogy egyre több résztvevõ tart velünk a következõ esztendõben.
A felsoroltakon kívül minden rendezõnek, segítõnek, az áramot biztosító Fülöp József vállalkozó úrnak hálás köszönetet mondunk. Ország Tibor plébános és a rendezõk

OLVASÓSAROK

Nemrégiben jelent meg a Kossuth Kiadó hat kötetes, három évre tervezett Magyar kódex címû sorozatának elsõ darabja Az Árpádok világa címmel.
A magyar mûvelõdéstörténet kezdeteit 1301-ig nyomon követõ kiadványt ez év októberében követi A lovagkor és a reneszánsz címû második kötet, majd 2000-ben a kiegyezés tárgyalásáig ér el a sorozat, s 2001 októberében Magyarok a húszadik században címmel kétezerig kíséri végig történelmünk eseményeit. Az elsõ kötet a magyarság eredetét, vándorlásainak útvonalait, a letelepedés és államalapítás körülményeit mutatja be. Irodalmunk a kora középkori szerzõk, a szkriptorok, a nép között élõ lantosok ránk maradt mûveibõl elevenedik meg. Egy-egy fejezet mutatja be nyelvünk régmúltját, korai nyelvemlékeinket, a kor hitvilágát, kapunk zene-, tánc- és egyháztörténeti áttekintést, s olvashatunk a táj és a nép kapcsolatáról, a korabeli életmódról is. A „kézzel írott középkori könyv” mai utódaként megjelent Magyar kódex talán legjobb újítása az írásos emlékek elénk tárása, példákkal, elemzésekkel és apró azonosító jelekkel üdítve. Több, mint 500 kép, az eligazodást segítõ idõrendi táblázat, név-, hely- és a lexikon címszavaira utaló tárgymutató, bõséges szak- és ismeretterjesztõ könyvekbõl álló irodalomjegyzék alkotja a mellékletet.
A kötethez mellékelt ajándék CD-ROM, korabeli zenét és 300 illusztrációt tartalmaz, amelyek témakörönként tetszõleges sorrendben rendezhetõk és kinyomtathatók. Szentpéteri József (szerk.): Magyar kódex. Az Árpádok világa (Kossuth Kiadó, 6600 Ft) Németh Nelli

Ballagnak a nyolcadikosok – de hová?

Ismét eltelt egy tanév. Az idén négy nyolcadikos osztály búcsúzik a Németh László Általános Iskola és Alapfokú Mûvészetoktatási Intézménytõl Felsõgödön. Mind a 82 tanuló túl van a felvételiken. A gyakran életre szóló megmérettetésnek három fajtája létezik: az elõzetes, az általános és rendkívüli. Az elõzetes felvételik február 8-tól 22-ig, az általános felvételik március 1-tõl 19-ig, a rendkívüli felvételik pedig április 26-ig tartottak a középiskolákban. Sok iskola már az elõfelvételi után betöltötte férõhelyeit, így az általános felvételire már nem is volt szükség. Egy diák maximum három helyre jelentkezhetett. Ezzel a lehetõséggel több gyerek élt és a tanulók kétharmadát két helyre is felvették.

A felvételire a résztvevõk kellõképpen fel voltak készítve, hiszen az általános iskola és a középiskola is elõkészítõt tartott magyar nyelv és irodalomból és matematikából. Ezt bizonyítják az eredmények is. Ebben az évben gimnáziumba húsz, szakközépiskolába negyvenegy, szakmunkásképzõbe tizenhat és szakiskolába két nyolcadikos nyert felvételt. Három diák sajnos nem tudott elhelyezkedni sehova – félévi bukásai miatt. Az évfolyam fele – mint írtam – szakközépiskolában folytatja tanulmányait szeptemberben. A legtöbb diák vendéglátó-ipari, közgazdasági, idegenforgalmi és számítástechnikai iskolatípusokat választott. Remélem, hogy szorgalmuk ezekben az években sem lankad, és legalább olyan jó eredményeket érnek el, mint az elmúlt nyolc évben. Mindannyiuknak sok szerencsét és jó tanulást kívánok. (Az adatok Niedermüller Mónika tanár nénitõl származnak.) Oláh Zsuzsanna másodikos gimnazista

Rácsok mögött: biztonságban?

A statisztikai adatok és az országos információk azt bizonyítják, hogy hazánk egyre biztonságosabb ország lesz. Ha jól körülnézünk, láthatjuk, hogy technikailag sohasem álltunk ilyen jól. Lassan nemcsak a házak, lakások fõkapuit védik biztonsági zárak, hanem a folyosókat is rácsos ajtók, a lakások bejáratait speciális tolórudas szerkezetek teszik áthatolhatatlanná.

Az autók egy része már golyóálló üvegekkel és páncélborítással rendelkezik, nem számít modern gépkocsinak az, melyet nem szereltek fel bonyolult ajtó- és kormányzárral, riasztóberendezéssel. Ha így haladunk tovább, akkor szupervédettek leszünk és lassan az óvodák homokozóit is testõrök védik majd, akárcsak az iskolák környékét, ahol sajnos egyre másra fel-fel tûnnek a modern cukros bácsik, de a porcukornál sokkal veszélyesebb szert árulnak. Nemsokára a futballpályák is abszolút biztonságosak lesznek, mivel az ott megjelenõ néhány ezer szurkolót kétszer annyi rendõr fogja óvni. Modern demokráciánk képes mindenkit megvédeni, igaz nem olcsón, de ez már részletkérdés. A mai rendszer nem tud igazán mit kezdeni sem a bûnözéssel, sem a törvény felett és a törvény paragrafusai között lavírozó milliárdokat kasszírozó, piramis játékkal sok ezer embert tönkretevõ bûnözõkkel. A milliárdokat eltulajdonító bankárt, kft. vagy Rt. tulajdonost sztárügyvédek serege védi a rendõrség és a fogdák mostoha viszonyaitól, sõt a kiszabott büntetések letöltésétõl, sokszor kitalált betegségre hivatkozva. Miért ne tennék, hisz a százmilliók elsikkasztói tudják, hogy az igazságszolgáltatás felkent hivatalnokai néhány tíz, illetve százezer forintos pénzbírsággal sújtó ítélet kihirdetésekor legfeljebb röhögõgörcs veszélyezteti a delikvens egészségét.

A kisrablót nagy csinnadrattával elítélik, míg a nagyrabló az elmeállapotának pszichológiai kezelése végett ambuláns páciensként szabadlábon közlekedik, farkast kiált, hogy hangját, ha lehet, még külhoni emberjogi bíróság is meghallja. A rendõri szervek pedig többnyire nem látnak okot a néhány ezres, tízezres bûncselekmény láttán a beavatkozásra. Az ezred végére a magyar társadalom eljut oda, hogy a nyilvános helyek és intézmények már nem õt szolgálják, sõt a rendõrség már önmagát is maszek kft-vel védi. Hiszen a biztosító is csak akkor biztosít autót, lakást, ha a legrafináltabb különleges zárakkal van felszerelve (akkor minek a biztosító?).

Mivel a bûnözés elleni fellépés nem alapulhat magánvédelmen, a közbiztonság megtartása és javítása érdekében a helyi önkormányzat maximális támogatásban részesíti a gödi rendõrõrs munkáját. Ez nemcsak abban mutatkozik meg, hogy esetleges új épülettel, autók juttatásával, elektronikai felszereltségük támogatásával, hanem egy közvetlen felhatalmazású képviselõ kinevezésével is, az azonnali kapcsolattartás lehetõségét nyújtva. Az önkormányzat hozzájárulva az igen jó felderítési százalékkal dolgozó õrs tevékenységéhez, támogatva a rendõrõrs közbiztonsági koncepcióját, melyben elõre vetíti az ez évi terveit. Természetesen szívesen elfogadja a lakosság mindennemû támogatását és elvárásait. A változtatást az alapoknál kell kezdeni és mielõbb (ha lehet) felszámolni azt a társadalmi téveszmét, mely szerint meg kell tanulni a bûnözéssel (a megélhetési bûnözéssel) együtt élni. Ezzel tisztességes emberek sohasem élhetnek együtt, de nem is akarnak. Jelenleg még mi vagyunk többen. Zahorán Sándor képviselõ

A kábítószer és amit róla tudni kell (II.)

Diszkódrogok A kábítószer-fogyasztás fiatalokkal kapcsolatos veszélyeirõl, az úgynevezett diszkódrogok káros hatásairól szeretnék hasznos információkkal szolgálni.
Sajnos Magyarország területén (és ez alól Göd sem kivétel!) alig található olyan diszkó, ahol ne lehetne kapni valamilyen fajtájú kábító- vagy ajzószert. A szórakozni vágyó fiatalok hajlamosak könynyedén kezelni a diszkódrogok hatását. Sok esetben hallani olyan véleményt, hogy ezek a szerek nem is igazán kábítószerek, csupán arra szolgálnak, hogy a fiatalok feledve a hétköznapok tanulással, illetve munkával töltött monoton óráit, kissé szabadabban élvezzék a szórakozást. Sajnos ezeknek a szereknek az óriási veszélye éppen abban rejlik, hogy fiataljaink képesek lebecsülni azt a tényt, hogy a kábítószer-függõséghez vezetõ feljárón ezek az úgynevezett „könnyû anyagok” jelentik az elsõ lépcsõfokokat.
Arról sem szabad elfeledkezni, hogy az életkoránál fogva is felelõtlen fiatal, az ilyen szerek hatására olyan állapotba kerül, melynek során könnyen érezheti – „az enyém a világ, én mindent megtehetek” – csalóka életérzést, amely sok esetben vezetett már tragédiához. Különösen veszélyeztetett helyzetben vannak azok a fiatalok, akik a szórakozóhelyre gépkocsival, motorral érkeznek, és a szórakozás befejeztével feldobott állapotban szeretnék bebizonyítani a társaságukban lévõknek, hogy jobban vezetnek mint némely autóversenyzõ. Sajnos az ilyen állapotban bekövetkezett balesetek majdnem mindegyike halálos kimenetelû, vagy súlyos sérüléssel jár.
Ezeknek a szereknek az óriási veszélye abban is megmutatkozik, hogy kezdõ fogyasztó esetén még nem nagyon lehet észlelni a kábítószer-fogyasztásra utaló jeleket, így az ilyen állapotban lévõ személyek kiszûrése egy esetleges rendõri ellenõrzés során sem megoldható teljes bizonyossággal, hiszen ezt az állapotot csak orvosi vizsgálatok alapján lehet alátámasztani. Külsõ diagnosztizálható tünetek nem ismerhetõk fel az esetek nagy részében.
A diszkódrogok óriási veszélye éppen ebben a könnyedebb, feldobottabb állapotban rejlik, melynek során a fogyasztónak csökken az önkontrollja, elvész a realitásérzéke, és fiatalunk hajlamos félvállról venni egy esetleges veszélyhelyzetet, melynek beláthatatlan következményei lehetnek.
A következõ írásomban azokról az észrevehetõ jelzésekrõl szeretnék szót ejteni, melyek révén a szülõk, illetve a közeli ismerõsök által felismerhetõk a kábítószer-fogyasztás kezdeti tünetei.

Thuróczy András rendõrszázados

INDUL A GOMBASZEZON

Kónya Károly okleveles gomba szakellenõr, hosszú idõ óta jó barátságban van a gombákkal. A második világháború alatt, amikor a nélkülözés közepette a túlélés egyik lehetõsége volt ez, kilenc évesen már gombászott.
A Börzsöny erdeit járva, szüleitõl sajátította el az ehetõ és mérges gombák megkülönböztetésének képességét. Nyolc éve pedig, mint hivatásos szakértõ foglalkozik a "kalaposokkal". – Olyan ez, mint a matematika – mondja –, érzék kell hozzá. Tankönyvbõl nehezen sajátítható el.
A gomba különös szerzet, közbülsõ "állomás" a növény- és az állatvilág között. A mikológia foglalkozik velük. Igen gazdag világ, 2400 faj él Magyarországon. Körülbelül tíz százalékukat ismerem, vagy találkoztam már velük. A kalapos és ehetõ gombák száma nálunk mintegy 280-ra tehetõ.
– Melyik a legfinomabb közülük?
– A róka gomba sokféleképpen felhasználható. Hûtõszekrényben nyolc-tíz napig is eltartható, és sózva, akár nyersen is fogyasztható. Az angolok és a németek nagyon kedvelik. A másik ilyen rendkívül ízletes fajta – hagyma, tejföl hozzáadásával remek pörkölt készíthetõ belõle –, a vargánya. Ezek az úgynevezett fûszergombák. A termesztett gombák több ízesítést igényelnek.
– Jócskán benne vagyunk a tavaszban. Mikor kezdõdik a gomba szezon?
– A hozzáértõ úgyszólván egész évben talál gombát az erdõn. A téli fülõke például minusz 5-6 fokos hidegben is fellelhetõ. Márciusban a kucsmagomba, áprilisban a szentgyörgy gomba búlik elõ. Májusban, júniusban már 8-10 ehetõ fajtát kínál az erdõ. A fõszezon augusztustól október végéig tart.
– Ekkor hallunk a mérgezésekrõl, melyek olykor családi tragédiákhoz vezetnek.
– Júniusban jelennek meg a mérgezõ gombák, a galócák. Legyünk nagyon óvatosak! Aki nem ismeri, de kirándulás közben szedni szeretné, vásároljon olyan szakkönyvet, amelyben megtalálja a gombászás tíz alapszabályát. Nagyon fontos: nejlon zacskóba soha ne szedjünk, és ne is tároljunk gombát! A kosár a legalkalmasabb erre. Vigyázzunk, ehetõ gombától is kaphatunk ételmérgezést, ha nem tároljuk megfelelõen.
– A nagyközségben hol találunk gombavizsgáló helyet?
– Gödön hivatalosan nincs ilyen. Viszont elõzetes egyeztetés mellett (telefon: 345–356) este hét óra után, 1-2 kg-ig szívesen ellenõrzöm a gombát ingyen és bérmentve. Ennél nagyobb, netán kereskedelmi mennyiség esetén, térítés ellenében állok rendelkezésre.

Elõzzük meg a bajt, ne végzõdjön rosszul a finom vacsora. R. K.

Volt, van és lesz Feneketlen-tó

Korábban már hírül adtuk a Gödi Horgászegyesület vezetõivel folytatott beszélgetés során, hogy õk az elmúlt év augusztusában beadvánnyal fordultak a helyi önkormányzathoz a Feneketlen-tó további sorsának kialakításában való részvételi szándékukról. Sajnálatukra nem kaptak beadványukra érdemi választ. A nagyközség jegyzõjétõl Szinay József úrtól kérdeztük meg:
– Mi ebben az ügyben a helyzet?
–Mint megtudtuk a polgármester úr szóbeli választ adott az érdekelteknek a beadványra. A tó rendbetételére beadott pályázatra pozitív válaszként közel ötven millió forintos lehetõséget biztosított a Környezetvédelmi Minisztérium, de annak átutalása csak a közeljövõben kezdõdhet meg, mivel az országos árvíz károk miatt a minisztériumban pénzátcsoportosítás történhetett. Amint a pozitív ígéret ténnyé válik, sor kerülhet majd a Horgászegyesület szerepének végleges tisztázására. Reméljük lesz szép, tiszta, csónakot ringató, halakat bújtató Feneketlen Tó Gödön. (BT)

SPORT

Ismét felhívás kihívásra
KIHÍVÁS NAPJA ’99

Mint már korábban hírül adtuk, Göd Nagyközség Önkormányzata immár ötödik alkalommal csatlakozik a Magyar Szabadidõsport Szövetség által megrendezésre kerülõ KIHÍVÁS NAPJA ’99 országos sportjátékhoz. A játék évekkel ezelõtt Challenge Day néven Kanadából indult és rövid idõ alatt meghonosodott Európában és hazánkban is.
A kihívás napja 1999-ben május 26-án, szerdán 0 órától 21 óráig tart. A gyõztes település az lesz, ahol a lakosság lélekszámához viszonyítva a legtöbben sportolnak legalább 15 percig. (Egy-egy ember e napon többször rajtolhat, teljesítve a 15 percet.) A nap eseményeit részletesen az állomáshelyeken elhelyezett plakátokról ismerhetik meg.
Ezek a következõk: Bölcsõde, 1. sz. Óvoda, Kastély Központi Óvoda, Németh László Általános Iskola és Alapfokú Mûvészetoktatási Intézmény, Huzella Tivadar Általános Iskola, Piarista Iskola, Idõsek Klubja, József Attila Mûvelõdési Ház, Egészségügyi Gyermekotthon, Alsógödi Sportpálya és környéke. Reggeltõl egész nap az intézmények, Bölcsõde, Óvodák, Általános Iskolák, Piarista Iskola, Egészségügyi Otthon rendezik a gyermeknappal egybekötve sportnapjukat.
Kérjük, ezen a napon ne gépkocsival közlekedjenek, hanem kerékpáron, illetve gyalog, hiszen már e tevékenységgel is hozzájárulnak a nap sikeréhez. Amennyiben tehetik, vegyenek részt a játékokban, segítsék a pedagógusok, szervezõk munkáját. A Gyermekotthon egész nap nyitva áll a település valamennyi lakója elõtt, a rendelkezésükre álló sporteszközöket, sportpályákat szabadon használhatják. Ugyanúgy az iskolák sporteszközeit is egész nap igénybe lehet venni a játékban részt venni szándékozóknak.
A Gödi Sportegyesület is aktívan vesz részt a programok szervezésében. A szakosztályok kibõvítetten tartják edzéseiket, a kajakosok pedig új helyszínen, az Alsógödi Sportpályán és környékén rendezik meg a Duatlon versenyt, melynek részletes programját külön közöljük. A nap délutáni eseményeinek legfontosabb helyszínét idén a Kiserdõben lévõ sportpálya környékén szeretnénk megszervezni, ennek része a már említett duatlon verseny, majd ezt követõen kispályás foci bajnokságot tervezünk. A 15 perces meccsekre várjuk minden közösség, vállalkozó szellemû csapat jelentkezését korosztálytól függetlenül, akik be kívánnak nevezni a versenyre. Majd a nap végén, a versenyek befejeztével a Sportpálya melletti színpadon zenével várjuk mindazokat, akik szívesen vesznek részt a nap táncos záróbuliján.
Új kezdeményezésként az egyéni sorsolási lapot kitöltõk között – amit azon résztvevõk kapnak, akik legalább egyszer teljesítették a 15 perces sporttevékenységet – itt Gödön is szeretnénk tárgyjutalmakat kisorsolni.

Nyerni lehet Kihívás Napi emblémával ellátott pólót, labdát, kerékpáros kulacsot és freesbe-t. Ezen kívül valamennyi sorsolási lap részt vesz az országos sorsoláson is, ahol kerékpárokat és egyéb tárgyjutalmakat lehet nyerni. A sportjáték szervezõi bíznak benne, hogy a játékos, vidám sportnap kedvet teremt a mozgásgazdag életmódhoz és újabb hívekkel gyarapítja a rendszeresen sportolók táborát.

Terepduatlon verseny 1999. május 26-án szerdán 15 órától a Kiserdõben, az Alsógödi Sportpályán és környékén a Kajak-kenu Szakosztály szervezésében.
Gyülekezés a salakos pályán
Nevezés: a helyszínen a rajt elõtt fél órával. Bukósisak használata ajánlott.
Korosztályok és rajtok:

• Óvodás 15 óra
• 1–4 osztályos 15,30 óra
• 5–8 osztályos 16 óra
• Középiskolás (15–18 éves korig) 17 óra
• Felnõtt (19–100 éves korig) 17,30 óra
• Családi váltó 18 óra

A versenyen kihívás napi emblémával ellátott nyereményeket lehet nyerni és az indulók egyéni sorsolási lapok kitöltésével részt vehetnek az országos és a helyi sorsoláson is!

Küldött közgyûlés a Sportegyesületnél

Április 30-án tartotta a Gödi Sportegyesület küldött közgyûlését a Németh László Iskolában. A gyûlés lefolyására a témához értõ ragaszkodás, a Sportegyesület jövõjében való szilárd hit, s a legjobb eredmények reális elvárása volt jellemzõ. A közgyûlést Salamon Tamás levezetõ elnök nyitotta meg. Ezután felkérte Tóth Békés Zoltán elnököt, hogy tartsa meg beszámolóját az 1998 évben végzett munkáról. Az elnök kifejtette, hogy az elmúlt idõszakban a Sportegyesület jelentõs fejlõdésen ment át, a három évvel ezelõtti száz tag helyett jelenleg 400 igazolt versenyzõ és mintegy 200 hobby sportoló van. Mint mondta, 1998 évben felhasználható nyereséget nem képeztek, fizetett fõfoglalkozású sportolókat nem alkalmaztak, politikai tevékenységet nem folytattak, pártoktól függetlenül mûködtek és képviselõket nem indítottak.
Sokat fejlõdött az SE. vezetése, szakosztályi szinten is. Szakosztályonként kiemelte és megköszönte az egyes szakosztályoknál Gulyás Miklós, Hamar János, Czapkó Miklós, Schütt István, Megyeri Csaba, Mudri József és Antal György Bálint eredményes munkáját. Az elnök ezután köszönetét fejezte ki a két helyi általános iskola partneri együttmûködéséért és a szponzorok áldozatos segítségéért, s mindenek elõtt az önkormányzat támogatásáért, mely nélkül az Egyesület mûködésképtelen lenne.
Lattmann Rezsõ a Felügyelõ Bizottság elnöke beszámolójában elmondta, hogy a Sportegyesület és szakosztályai éves tevékenységüket a törvényeknek megfelelõen végezték. Ezután az egyes szakosztályok részérõl hangzottak el rövid beszámolók. Gulyás Miklós rövid keresztmetszetet adott az asztalitenisz szakosztály munkájáról. Az elõzõ évben 4. helyen végzett csapat az idén a bajnoki címre is esélyes. Helmes Zoltán a megye legjobb játékosa. Hamar János szerint sokkal jobb körülmények között dolgozhat a kajak-kenu szakosztály, mert átadásra került az új sportház. Mint mondta – Kolozsvári Tamás és Szaszák Dénes mellett már egy fiatalabb korcsoport tagjai is jó eredményeket értek el.
A taglétszám megduplázódott. Megköszönte a versenyzõk, a szülõk és a támogatók lelkes munkáját, valamint Sinkó László edzõi tevékenységét. Bagócsi Sándor úgy vélekedett, hogy a kézilabda szakosztálynál legfõbb cél a sportág népszerûsítése és az anyagi támogatottság növelése. Kiemelte Németh Andrásné és Juhász Zsuzsa edzõi segítségét.
Az ifjúsági csapatnak reménye van, hogy bajnok lesz, s a felnõtt csapat is elõre lépett. Szegedi Sándor szerint a kosárlabda szakosztály munkájáról három idény után elmondható, hogy az SE. egyik sikersportága. NB II-ben szerepel a felnõtt csapat, a cél ebben a csoportban való további jó szereplés. Az utánpótláshoz tartozik az ifi csapat, akik a negyedik helyre, a kadétok pedig a harmadik helyre várhatók. Mudri József: a labdarúgás szakosztály nagy munkát folytat a sportlétesítmények felújításában, korszerûsítésében.
1998-ban újjá alakult a szakosztály vezetõsége, Murányi János és Hetényi János lettek az edzõk. Új gondnok került az alsógödi pályára. Az ifi csapat négy éve bajnok. A felnõtt futballcsapat a megyei északi csoportban szerepel. Antal György Bálint a sakk szakosztály eredményeirõl számolt be, arról, hogy a Pest megyei II. osztályban szerepel. Beindult a sakk-oktatás az óvodákban is és 13 fõs szakkört is tudott indítani. Megalapították a levelezõ sakk szakosztályt is. Megrendezték a 10. Csernyi Miklós és Iván Kovács László emlékversenyt is. Kiemelte Pongó István, Dudás János és Beszterczei László munkáját. Tóth Békés Zoltán elnök felszólalásában elmondta még, hogy egyre többször találkozunk az egyesület munkájában a fejlõdés gondjaival. Az igények és szükségletek megnõnek, és ezt a tendenciát nem lenne szerencsés visszafogni.
Új szakosztályok vannak a láthatáron: birkózó, tenisz és atlétika.
A Gödi Sportegyesület egyhangúlag elfogadta az elnökség és a felügyelõ bizottság beszámolóját az 1998. évi költségvetésrõl és az 1999. évi költségvetés tervezetét a beterjesztett anyag alapján. (b.)

LABDARÚGÁS

Gödi SE – Tárnok: 4–3 (1–2) 100 nézõ.
Gergely, Bálint, Járdi, Tuza, Mudri, Sallai, Kispál, Bagócsi, Orbán, Krasnyánszky, Piros. Csere: Együd, Horváth G., Fenyõ, Jusztin.
Gólok: Krasnyánszky 3., Mudri.
Az elsõ félidõ elején a vendégcsapat nagy elánnal támadott, s néhány percen belül 11-est értékesített. Az elsõ 15 percben a Tárnok balösszekötõje egyedül tört kapura és nem hibázott. A második gól után megtáltosodott a Gödi SE és a közönség hangos biztatása közepette egyre-másra szép támadásokat vezetett, ám a lövések elkerülték a vendégcsapat kapuját. Az elsõ félidõ hajrájában Mudri által értékesített 11-essel szépíthettünk. A második félidõ kezdetén szinte csak a Gödi SE volt a pályán. Lendületes, szép támadásokat vezettünk és Kresnyánszki kiegyenlített. A közönség lelkes buzdítására a mieink odaszegezték kapujához a Tárnokot, és két lesgól mellett két érvényes gólt lõttünk. A Tárnok félpályánál történt letámadása bevált. A 90. percben a védõk fegyelmezetlen labdatartása, majd a mezõnybe továbbítása után Tárnok szépíteni tudott. Az egész mérkõzés folyamán – az elsõ negyedórát kivéve – látszott a Gödi SE játékán, hogy benne van a gyõzelem és ez sikerült is, kitûnõ játékvezetés mellett.

Gödi SE ifi – Tárnok ifi: 10–0 (4–0)
Gál, Végh, Mórocz, Marton, Lénárt A., Dugó, Kuska, Makka, Orlik, Lénárt Cs., Kõrös. Csere: Nagy K., Rosenczweig, Benkó, Vas. Gólok: Kõrös 5., Lénárt Cs., 3, Dugó, Mórocz.
Elsõ helyezetthez méltóan kezdtük a mérkõzést. Makka beívelései mintaszerûek voltak. A két csapat nem egy súlycsoportban volt. Még több gól is születhetett volna. A hét mérkõzés óta tartó gyõzelmi szériánkat folytatjuk a bajnoki cím megnyeréséért. A játékvezetés kitûnõ volt. Jók: Kõrös, Makka, Lénárt Cs., Dugó. A csapat készül az idegenben lejátszásra kerülõ két sorsdöntõ mérkõzésre Bag és Iklad ellen. Ha e csapatok ellen hozzuk a 6 pontot, akkor senki sem akadályozhatja meg, hogy öt év alatt – amióta Murányi János az ifjúsági csapat edzõje – ötödik bajnoki címüket szerezhessék meg. Elgondolkodtató, hogy ilyen eredmények után nem kellene-e Murányi Jánost komolyabb feladattal megbízni, és szerzõdést kötni vele az elsõ csapat edzõi munkájának vezetésére.
A Pest megyei Labdarúgó Szövetség a Gödi SE Halásztelek elleni gyõzelmének 3 pontját óvás után elvette és a Halászteleknek adta, ugyanis a Gödi SE Sallait indokolatlanul játszatta, mivel kiállítás utáni büntetését még nem töltötte le.
(A Kupában való nem szerepeltetése nem számít bele a megyei bajnokságba.) Ezt tudni kellett volna az edzõnek és a szervezõknek.
Vajon miért nem látogatja rendszeresen a szakosztály vezetése a szövetségi napokat?

Serdülõ: Váci Reménység – Gödi SE a munka ünnepén, május 1-én elmaradt. Vajon miért nem tudta ezt a Gödi SE szakvezetése?
Miért kellett ezt Vácon megtudni?

Bag – Gödi SE: 5–2 (2–2) 600 nézõ.
Gergely, Bálint, Járdi, Sallai, Tuza, Orbán, Horváth G., Fenyõ, Piros, Krasnyánszky. Csere: Laczik, Kispál, Bagócsi, Együd, Gál. Gólok: Krasnyánszky, Laczik.
Az elsõ félidõ 15. percében Szekula két góljával elhúztak a hazaiak. Majd csak ezek után kezdett belelendülni a Gödi SE. és átvette a játék irányítását, majd a szünetig egyenlített. A második játékrészben már csak a Bag játékát lehet kiemelni, ami gólokban is megmutatkozott. Kitûnõ pályaviszonyok és remek játékvezetés volt. Jók: Piros, Kresnyánszky, Horváth G.

Bag ifi – Gödi SE ifi: 1–4 (0–2)
Gál, Végh, Mórocz, Marton, Lénárt A., Dugó, Gergely, Makka, Kõrös, Bartus, Lénárt Cs. Csere: Orlik, Vas, Kuska. Gólok: Bartus 2, Dugó, Makka. Már az elsõ félidõben rengeteg helyzetet dolgoztak ki a gödi fiatalok. A második játékrészben folytatta a csapat a támadó játékát, és még két szép gólt rúgtak. A nagyon rossz minõségû tartalékpálya talaja is közrejátszott a szoros eredményben. A játékvezetés megfelelt az ifi színvonalának. Az ifjúsági csapatunknak nagyon fontos volt a gyõzelem a 4. helyezett Bag otthonában a végsõ, bajnoki cím megszerzése érdekében. A következõ fordulóban szintén nehéz feladat vár a fiatalokra, a 3. helyezett Iklad otthonában. Ha sikerül a gyõzelem, akkor nagy lépést tehet a csapat a végsõ siker felé. Jók: az egész csapat, de ezen belül is kiemelkedett Mórocz, Lénárt Cs., Bartus. Antal György Bálint

KÉZILABDA

A hetedik gyõzelem A kézilabda szakosztály május 2-án a hetedik mérkõzésére küldte pályára felnõtt csapatát.
Az ellenfél ezúttal Heves csapata volt. A Hevesen lejátszott õszi mérkõzésen az utolsó percben, döntetlen állásnál büntetõhöz jutott a hazai csapat, amit – Göd szerencséjére – elhibáztak, s így pontosztozkodás lett a mérkõzés végeredménye.
Tavasszal Göd az elsõ hat mérkõzését pontveszteség nélkül játszotta le, s a további elõrehaladás feltétele volt a hazai gyõzelem. Nem így indult a mérkõzés. Heves dobta az elsõ gólt, a másodikat is, s akkor kezdett Göd ráeszmélni arra, hogy öt kapufa sem jelent pontot. 2–2-nél egyenlített a hazai csapat, majd 5-4-nél átvette a vezetést, amit már nem is adott ki a kezébõl. Félidõben három gólos elõnnyel fordult Göd (12–9). A második félidõ már nagy hazai fölény jegyében játszódott le, s a végén 32–19-es gólkülönbséget mutatott a tábla. Nehéz bárkit is kihagyni a jól játszó csapatból, de a legjobbakat ki kell emelni. Juhász Zsuzsa és Trammer Éva a kapuban kivédték, ami védhetõ volt. Nem egyszer a védhetetlennek látszót is. Némethné Zsuzsa hajtotta társait és önmagát a gyõzelemre, Virágh Maya ismét eredményesen bombázott a szélrõl, Balázsovits Mónika sérüléséig a csapat szellemi vezéreként dolgozott. Ráczné Horváth Edina ismét motor volt a csapatban, Dankó Andival külön õrzõje sem bírt, számtalanszor faképnél hagyta. Megérdemelt siker volt. A csapat szilárdan áll a dobogós helyen, s a következõ négy mérkõzésen dõl el, hogy május utolsó vasárnapján kerül-e szalagon függõ érem a gödi hölgyek nyakába? Megérdemelnék eddigi játékukért.
Az ifjúsági csapat a váratlan egy gólos kókai vereség után is 2 pontos elõnnyel a tabella elsõ helyén áll, s ha Vácon döntetlent, vagy akár minimális gólarányú vereséget szenved, biztos várományosa az aranyéremnek. Hevesen az õsszel a gödi ifi csapat négy góllal gyõzött, itthon nagyszerû iramú mérkõzésen 33 gólt dobott és mindössze hetet kapott. 26 gólos gyõzelem! Az egész csapat feledtette a kókai kisiklást, de Garaba Andrea kapus tudásáról így is meg kell emlékezni.
Jellemzõ az önkritikus felfogásra, hogy a csapatkapitány, Tímár Enikõ pityergett, mert úgy érezte, neki nem ment a megszokott módon a játék. Mi lett volna az eredmény, ha ment volna...?

Kettõs vereség Vácon Május 8-án Vácon állt ki Göd ifjúsági és felnõtt kézilabda csapata Vác csapatai ellen.

A tét az volt, hogy Göd gyõzelme esetén az ifik már aranyérmesek, a felnõtt csapat pedig biztosan tarthatja helyét a tabellán. Az ifi kezdett és kellemetlen meglepetésként félidõre Vác már 15–6-ra vezetett. A második félidõ ugyan döntetlenre végzõdött, de végül is Vác 26–17-re nyert. A vereség ellenére Göd ifi csapata ugyan ma is tartja elsõ helyét, s ha megnyeri a még hátralévõ két mérkõzését, úgy övé az aranyérem. Ezen a mérkõzésen a vesztes csapatból egyedül Kishonti Kati lelkes és eredményes játékát kell kiemelni.
A felnõtt csapat ugyan majdnem teljes létszámmal, de betegségtõl és sérüléstõl megtizedelve lépett pályára. Némethné lázas volt, Balázsovits Mónit korábbi lábsérülése akadályozta, s Dankó Andrea vállsérülése mûtétre vár, s csak rövid percekre állhatott játékba. Ennek ellenére félidõben 10–9-re vezetett Göd. Ami a második félidõben történt, azt megfejteni nem lehet. Csak Vác volt a pályán. Tévedtek a bírók is, nem is keveset, de felnõtt játékosoknak illik tudni, hogy a pályán a bíró szava dönt. Döntött is. Virágh Mayát piros lappal küldték le a pályáról, s a sárga lap és a 2 perces kiállítás is forgalomba került.
Végeredmény: Vác – Göd: 26–17 (9–10). Ezzel a vereséggel Göd felnõtt csapata elbúcsúzott – minden valószínûség szerint – a dobogós helyezéstõl. Kár... Nagy Kár... (-bor)

Szezonnyitás egy Duna-parti csónakházban

Amikor közel huszonhét évvel ezelõtt Gödre költöztünk az elsõ gödi férfi, akivel kezet fogtam Vajda István volt. Õt ajánlották, mint a szakma legjobbját. Nem is tévedtek. Barátságos színeket varázsolt lakásunk falaira. Tíz évvel ezelõtt találkoztunk ismét a Dunánál, s ott tudtam meg, hogy Vajda István a folyó rajongója s a nagy víz értõje. Nem hiszem, hogy tévednék, amikor leírom, hogy nyolcadik éve éber õre, gazdája és gondnoka az alsógödi csónakháznak. Most abból az alkalomból találkoztunk „õrhelyén”, hogy megnyitotta a csónakház öreg nagykapuját, ahonnan vízre siklanak a Duna szerelmesei – kajakkal, kenuval és kielboot-okkal. Az idénynyitóra kitûnõ halászlét fõzött Vajda István, ámbár ehhez Kovacsik Tamás jó ízlésének is köze volt.
– Mikor kezdõdik és meddig tart a szezon? – hangzik el elsõ kérdésem.
– Május elsejétõl szeptember 30-ig.
– Hány bérlõje van a csónakháznak az idén?
– Apróbb hullámzások mellett tavaly 80–85 bérlõnk evezett ki a vízre, az idén 86-an kezdenek. Mintegy 70 százalékuk férfi, a hölgyek aránya pedig 30 százalék.
– Mibe kerül az öt hónapos bérleti díj és az egész éves csónaktárolás?
– A kielboot esetében az évi díj tízezer forint, a kajak-kenu bérleti díja kilencezer.
– A fõszezonban hogyan alakul a nyitva tartás?
– Kora reggeltõl az utolsó visszatérõ hajóig tartunk nyitva.
– Õsztõl tavaszig ki õrzi a telepet?
– A csillagok pislognak ránk és persze az egész évben nyitva tartó halászcsárda éjjeliõre elsétálgat a csónakház mellett is, s így nincs sok esélyük a rossz szándékú embereknek a sikeres betörésre.
– Jár errefelé olykor a rendõrség is?
– Igen. De nem tudjuk eléggé hangsúlyozni, hogy mennyire fontos ennek a telepnek sûrû látogatottsága, hiszen a sötét Duna-parton sok rossz gondolat születhet meg az éj leple alatt.
– Készen állnak az esetleges elsõsegély-nyújtásra?
– Sajnos hiányos a felszerelésünk. Tûzoltókészültségünk jó, négy bevizsgált készülékkel rendelkezünk.
– Milyen a kapcsolat az új házat épített kajak-kenu szakosztállyal?
– Olyan jó a viszonyunk, amilyennek lenni kell a fõnökség és a végrehajtó gondnokság között. A lényeg, hogy az evezõsök – hivatásosak és mûkedvelõk is – élvezzék, szeressék a vizet, a mi Dunánkat. (Balassa)

Újabb versenyen a kajakosok

Május 1-én a két ifi korú versenyzõnk, Kolozsvári Tamás és Szaszák Dénes a maratoni válogató versenyen vett részt az Újpesti-öbölben. Nagyon jól sikerült a szereplésük, Dénes a 2. helyre, Tamás az 5. helyre futott be. A párosok versenyén is elindultak, ott az 5. helyre érkeztek.
Május 8-án szombaton a fiatalabb korosztály is az Újpesti-öbölben vett részt újabb versenyen. A 12 fõs csapat reggel 7 órakor gyülekezett a csónakháznál, majd leeveztek a verseny helyszínére, ahol igen erõs mezõny gyûlt össze. Budapest és a Dunakanyar valamennyi egyesülete és számos vidéki szakosztály képviseltette magát.
A nagy, országos versenyek elõtt azért fontos a sok kisebb versenyen való részvétel, hogy képet kapjunk arról, ki mennyit fejlõdött a téli alapozó edzések során. Ezért indítottuk Várnai Zoltán Somát egy korcsoporttal feljebb, a tavalyi országos bajnokkal a szobi „Tüsivel” együtt.
Olyan sok nevezõ volt a K-1 IV. korcsoportban, hogy ketté választották a mezõnyt.
Sajnos a sorsolás nem kedvezett versenyzõnknek, a nehezebb csoportba került, de így is helyt tudott állni. Nagy csatában a 3. helyre sikerült befutnia. Hamar Miklós saját korcsoportjában, a K-1 III. csoportban indult, a 2. helyre küzdötte magát.
A lányok közül a legeredményesebb versenyzõink Németh Ildikó, Petukov Diána és Németh Anna volt. Ildikó az MK-1 I. évfolyamban a 4., A K-1. III. évfolyamon Dia az 5., Anna a 6. helyen érkezett a célba. Csehi Sándor is igen jól szerepelt, az MK-1. III. évfolyamon 42 induló közül a 10. helyre futott be. Kovács Eszter a K-1. IV. évfolyamban a 13. helyen végzett.
Biztató eredményeket értek el a legfiatalabb gyerekeink is. MK-1. II. évfolyamon 43 induló közül Kemenczei Viktor a 7., Maglódi Péter a 10. helyre érkezett. Soós Tamás az MK-1. I. évfolyamon 47 induló közül a 8. helyen végzett. Néveri Dorottya MK-1. II. korcsoportban a 9. helyre futott be, és ide sorolható Németh Ildikó korábban említett jó eredménye is.

A verseny végeztével kajakkal indultak haza a futamokban elfáradt gyerekek, így nem is csoda, hogy a legfiatalabbak csak 6 órakor érkeztek meg a csónakházhoz. Ezúton is köszönjük a gyerekek helytállását és biztatjuk õket, hogy továbbra is keményen dolgozzanak, hiszen csak így tudnak egyre jobb formába lendülni.
A következõ versenyre május végén Szegedre megyünk, ahol a Vidéki Diákolimpia kerül megrendezésre.
Gyerekeinknek továbbra is sok sikert kívánunk!

ASZTALITENISZ

Vác III. – Göd 2:16
Nem állította nehéz feladat elé a "szomszédvár" csapata a gödi játékosokat. Helmes Zoltán – ifj. Gulyás Miklós – Nagy László mind a négy egyéni mérkõzését megnyerte.
Gyengébb napot fogott ki Fojt Attila, mert csak 2 egyéni játszmában gyõzött. Páros számokban is gödi siker született.
Megyei TIZEK bajnoksága A megyei csapatbajnokságban elért egyéni rangsor alapján a Pest Megyei Asztalitenisz Szövetség évrõl-évre megrendezi a legjobbak viadalát.
Ez az év abban különbözött az elõzõektõl, hogy "A" és "B" csoportba hívtak be játékosokat. Az elõzõbe a legjobb tizenkettõt, az utóbbiba a további tizenkettõt. A gödi csapatból az "A" csoportba Helmes Zoltán, ifj. Gulyás Miklós és Kajári Balázs, míg a "B" csoportba Fojt Attila kapott meghívást. A mindent eldöntõ rendezvényre május 9-én került sor Budaörsön.
Sajnos Kajári Balázs nem vehetett részt a versenyen, mert a katonaságtól nem kapott eltávozásra engedélyt, A helyezések eldöntéséért 11 mérkõzésen igencsak meg kellett küzdeni a játékosoknak. Izgalmas, színvonalas játszmákban sok volt a "keresztbeverés", meglepetés, míg végül is kialakult a helyezési sorrend.

Örömmel tájékoztatjuk a lap olvasóit, hogy a megye legjobb játékosának kijáró kupa vereség nélkül Helmes Zoltán tulajdonába került. Ehhez a fantasztikus teljesítményhez csak gratulálni tudunk.
Ugyancsak dicséretet érdemel ifj. Gulyás Miklós is az 5. hely megszerzéséért. A B csoportban Fojt Attila ragyogó teljesítményt nyújtott, a 3. hely (bronzérem) birtokosa lett, neki is gratulálunk. (G–B.)